Magyarországon hagyományosan az alma a baba első étele a hozzátáplálás megkezdésekor. Könnyű elkészíteni, könnyű megemészteni, és tele van hasznos tápanyagokkal. Változatosan készíthető el, és szinte az összes bébiétel ízesíthető vele: kásák, zöldségpürék, húsos ételek, gyümölcspürék és babasütik alkotórésze egyaránt lehet. Tovább…

A tavasz koronázatlan királynője az eper. Nem csoda, hiszen majd mindenki szereti, sőt mi több, imádja. A gyerekek viszont szeretik a tésztaféléket is, ezért lehet próbálkozni a tészta és az eper kombinálásával is. Tovább…

Nehéz elképzelni, hogy akár már az óvodások is szenvedhetnek depresszióban. Bár a gyermekkori depresszió jól ismert, csak mostanában kezdték vizsgálni a hat év alattiaknál. Az óvodás korúak depressziója gyakran máshogyan jelentkezik, mint az idősebb gyermekeknél és a felnőtteknél, ezért gyakran nem is foglalkoznak vele. Amerikai kutatók foglalták össze az új kutatások eredményeit, és a korai felismerés fontosságát hangsúlyozzák. Tovább…

Tavasszal az első friss zöldek között megtalálható a spenót is, amit nem csak főzeléknek, de salátátnak is elkészíthetünk. A spenótnak magas az antioxidáns-tartalma, lúgosít, kiemelkedő a gombaölő és antibakteriális hatása. Magas ásványi anyag (magnézium, szelén, króm), és vitamin tartalma van. Ez utóbbinak köszönhetően serkenti a zsírok, szénhidrátok, és fehérjék emésztését. Hatását főként nyersen fejti ki, így kismamák főleg nyersen, salátába téve fogyasszák el. Tovább…

Hiábavaló fogyókúrák, sikertelen teherbeesés, hajhullás: a három leggyakoribb panasz, melyek eredetében kulcsszerepet játszik a PCOS. Jelentése policisztás ovárium szindróma, és bár az elnevezés csupán a petefészek (ovarium) betegségére utal, mégis számos egyéb eltérés is áll hátterében, melyek szerteágazó tüneteket produkálnak. Tovább…

Szobafogság és vitaminkészítmények helyett a megfelelő táplálás a kulcs a baba immunrendszerének erősítéséhez. Az édesanyák 88 százaléka félti gyermekét a megbetegedésektől, ezért saját állítása szerint gondosan ügyel a kicsi belső védelmére. Valójában azonban csak egyötödük teszi ezt a szakemberek ajánlásának megfelelően. Tovább…

Az orvosok általában azt tanácsolják a kismamáknak, hogy vajúdás alatt ne egyenek, nehogy egy esetleges császármetszés során az altatásnál a gyomortartalom a tüdőbe kerüljön. Kutatások szerint azonban nincs semmi ok arra, hogy vajúdás közben az evést és az ivást megtiltsák. A WHO  ajánlásai szerint sem szükséges normál szülés esetén az evés és az ivás korlátozása. Tovább…

A 41 hetes magzat

A magzat méretei: A 41-42. héten a baba súlya már nem nő tovább, sőt, csökkenhet is.

A magzat fejlődése: Túlhordásról akkor beszélünk, ha a szülés a 42. terhességi hét után sem következik be, és az újszülöttön a túlhordás jelei láthatók. (A túlhordást minden esetben a magzat vizsgálata erősíti meg vagy zárja ki). Nincs egységes álláspont a túlhordás veszélyéről. Tovább…

A 40 hetes magzat

Az érett újszülött méretei: átlagos hossza 50 cm, átlagos súlya 3400 g.

A 40. hétre teljesen készen áll a baba a születésre. A szülés megindulását a magzat határozza meg, pontosan nem ismert mechanizmusok szerint. Valójában nagyon ritka az olyan baba, aki a szülés várható napján születik meg. Tovább…

A 39 hetes magzat

A magzat méretei: a 39. hétre a magzat hossza 49 cm, súlya 3200 g.

A magzat fejlődése: A köldökzsinór, mely a magzatot és a méhlepényt köti össze,  teljesen kifejlődve 40-70 cm hosszú és mutatóujj vastagságú.  A köldök erei szállítják a friss vért a magzathoz és szállítják vissza az elhasznált vért a méhlepényhez. Vékony, bőrszerű hártya borítja, az összenyomatástól az ereket egy kocsonyás anyag védi meg. Tovább…