A hintáztatás fejleszti a csecsemő idegrendszerét, egyensúlyrendszerét, segíti mozgásfejlődését, így a bölcsős babák fejlettebb mozgáskultúrával rendelkeznek, jobb az egyensúlyérzékük, térbeli tájékozódó képességük és ügyesebbek, nyugodtabbak, mint társaik.
Míg a kiságyban és a talpas bölcsőben a csecsemő önkéntelen mozdulatai korlátokba ütköznek, a lengő bölcső minden irányba képes mozogni, a csecsemő legapróbb mozdulatára is válaszol. Teszi ezt a baba saját ritmusában.
Már nemzetközi szakban lévő magyar szabadalom az a többfunkciós gyermek-bútor rendszer – Nirschné Henn Edith négy gyermekes édesanya találmánya -, mely műszaki és orvosi újdonság is egyben. Az elemekből variálható rendszer minden olyan elemet tartalmaz melyre a születés pillanatától kezdve egészen a gyermek tinédzser koráig szükség lehet. Lelke a függesztett bölcső, olyan, amilyeneket a régi parasztházakban lehetett látni, a mestergerendára függesztve.
A függesztett bölcső
- az anyaméhbeli állapotra emlékezteti a csecsemőt, ami kifejezetten kellemes számára,
- az enyhe ringás nyugtató hatású, tapasztalatok szerint kevesebbet sírnak a „bölcsős” babák,
- fejleszti az agy egyensúly-rendszerét,
- segíti a korai mozgásfejlődést, ami a későbbiek során biztosabb járást eredményez,
- fejleszti a reflexeket,
- korai fejlesztésre alkalmas eszköz,
- megfigyelések szerint a függesztett, ringó bölcsőben nevelkedő babák ügyesebbek, nyugodtabbak, mint a rögzített felületen (talpas bölcső, kiságy) nevelkedett társaik.
Hogyan segíti a mozgásfejlődést?
A mozgásfejlődés mai elmélete szerint az emberi mozgás kialakulása minden újszülöttben primitív mozdulatokkal kezdődik. Ezeket az agykéreg ősi részei, a kisagy és a nyúltagy primitív mozgásszabályozó területei irányítják, külső és belső hatásra. Külső hatás minden olyan inger, amely az érzékszerveket éri. Belső hatás a csecsemő veleszületett mozgása, az izmaiból, izületeiből érkező, mozgást és izomérzetet közvetítő ingerületek.
A primitív mozgások fokozatosan átalakulnak, új mozdulatok jelennek meg. Ezek már az agy fejlődéstanilag fiatalabb területeinek érését tükrözik. A csecsemő izomtónusa fokozatosan átalakul, bonyolultabb mozdulatok jönnek létre, most már a nehézségi erő ellenében, mint pl. a fej és a váll emelése.
A mozgás alapjául az izomérés, az izomreceptorok működése szolgál. Sok megfigyelés szól amellett, hogy megfelelő mennyiségű külső inger, mozgatás, hang és fény, gyorsítja a fejlődést. A függesztett bölcsőben a külső ingerek párosulnak a csecsemő izmaiból származó belső ingerekkel. Az izmok, az izmokban lévő receptorok, és az egyensúly-rendszer ingerlésével elősegíti a mozgásfejlődést.
Az éretlen aggyal világra jött csecsemő idegrendszerének fejlődésében különösen fontos a mozgásból származó információk szerepe. A fejlett emberi mozgástípus kialakulását a nagyagykéreg és a kisagykéreg összműködésének fejlődése biztosítja, a mozgás fejlődése kedvezően hat az idegrendszer egészének érésére.
Egy gyermekbútor-rendszer, mely végigkíséri a gyermek fejlődését
A találmányban rejlik még egy nagyon ötletes és takarékos megoldás is. Egy olyan bútorrendszert alkottak a feltalálók, mely folyamatosan átalakítható az életkori sajátosságoknak megfelelő bútorszükséglet szerint. A csecsemőnek bölcső, a tipegőnek kiságy, a kiskamasznak íróasztal, fekhely, polcrendszer, míg a nagykamasznak különálló bútorok alakíthatók ki belőle – mindössze egy imbuszkulcs segítségével. Így gyakorlatilag egy hosszú távú és költségkímélő megoldást nyújt a gyermeket váró szülők számára úgy, hogy legfontosabb eleme a függesztett, szabadon lengő bölcső.
Kapcsolódó link: www.heniem.hu
Képek: pixabay.com
Erről a témáról a Sérült gyermek rovatban olvashatsz többet!
