„A romák a babavárást közösségi ügyként élik meg.”

Gellér Judit, Dr. Lakatos Szilvia, Arató Andrea Fotó: Berei Zoltán

A roma lányok gyakran igen fiatalon válnak anyává, a gyermekszülés által lesznek megbecsült tagjai a közösségüknek. Sajnos sokszor információhiány, rossz tapasztalatok, vagy a külvilágtól való félelem miatt nem jutnak megfelelő egészségügyi ellátáshoz, esetenként előítéletekkel, rasszista megnyilvánulásokkal kell szembesülniük. Ilyen ma Magyarországon roma kismamának lenni.  

Év elején a Születésház Egyesület kerekasztal beszélgetést szervezett, Roma nők a szülészeti ellátó rendszerben címmel, többségében roma származású szakértők részvételével. A szakmai napon szó esett a társadalmi sztereotípiákról, a legfontosabb problémákról és a lehetséges megoldásokról.

Csökkenő gyermekszám a roma családokban

Gellér Judit, Dr. Lakatos Szilvia, Arató Andrea Fotó: Berei Zoltán
Gellér Judit, Dr. Lakatos Szilvia, Arató Andrea a kerekasztal beszélgetésen. Fotó: Berei Zoltán

Míg a korábbi kutatások alátámasztották, hogy a roma családokban átlagosan magasabb a gyermekszám, mint a magyar családokban, a kerekasztal beszélgetésen a roma szakértők arról számoltak be, hogy az utóbbi időben, a roma családokban a születésszám csökkent.  A Borsodban 21 éve védőnőként dolgozó Villás Zsoltné Mónika elmondása szerint, míg korábban a hat, nyolc gyermek sem volt ritka a roma családokban, manapság a szülők két, három gyereket terveznek, ha mégis továbbiak születnek, az már egy utólagos döntésből fakad. „Teljesen más a nem romák és a romák kultúrája ebben a tekintetben. Tapasztalataim szerint a mi területünkön a roma nőknél a fogamzásgátlás tabu téma” – tette hozzá Nótár Ilona, roma származású szülésznő, aki azt is elmondta, hogy a roma családokban tapasztalható gyermekszám csökkenés azért is nagy jelentőségű, és a gondolkodásmód változását mutatja, mert míg a többségi társadalomban a karrierépítés a nők egyik legfontosabb törekvésévé vált, addig a legtöbb roma nőnek továbbra is az első számú életcélja az, hogy anyává váljon.Élet a zárt közösségekben

Dr. Lakatos Szilvia, a Khetanipe Egyesület vezetője elmondta, hogy a dél dunántúli oláh cigány közösségben a lányokat elsősorban a jó feleség és jó anya szerepkörre készítik fel, a szexuális élet és a prevenció tabu témának számítanak. „Még mindig előfordul, hogy 14-15 évesen mennek férjhez a lányaink, 15-16 évesen nősülnek a fiaink – nem hivatalosan, természetesen. Az első gyereket gyakorlatilag a nagymama neveli fel, mert több generáció él együtt. Egy gyakorló védőnő nagyon jól tudja, hogy a mi közösségünkben elsősorban a nagymamával érdemes konzultálni a gyerekkel kapcsolatban”.

Hátrányos helyzetben az egészségügybenA zárt közösségekben élők sokszor sajnos a tájékoztatás hiánya miatt nem tudnak élni az modern egészségügy kínálta lehetőségekkel. Nótár Ilona elmagyarázta, hogy a roma nők, bár sok esetben szeretnének védekezni, gyakran azért nem jutnak el a fogamzásgátlásig, mert nem ismerik a megfelelő módokat. Tóth Dánielné Beáta, a Bódva-völgyi Közéleti Roma Nők Egyesületétől kifejtette, hogy az ő közösségükben a kismamák nem kapnak kellő információt arról, hogy milyen ellátásokban részesülhetnek, milyen tornagyakorlatokat végezhetnek a terhesség alatt, a szegény családok nem tudják megvásárolni a magzatvédő vitaminokat, sőt néha még az étrendjük sem megfelelő a baba fejlődéséhez.

Fiatal roma anyuka

A roma kismamákkal kapcsolatban gyakran felmerül az a probléma, hogy nem, vagy csak minimális mértékben vesznek részt terhes gondozáson. A különböző roma közösségek képviselői ezt azzal indokolták, hogy az egészségügyi szakemberek gyakran nem megfelelően viszonyulnak a roma kismamákhoz, mivel nem ismerik a közeget, amiből ezek a nők jönnek.

Nótár Ilona elmagyarázta, hogy a romák a várandósságot nem tekintik betegségnek. „Egy 16 éves kismama jobban bízik a saját édesanyjában, aki már ezt végigcsinálta, szült hat gyereket, és még szereti is őt, minthogy elmenjen egy számára teljesen idegen világba, ahol a rengeteg negatív attitűddel, rasszista, előítéletekkel teli megnyilvánulásokkal találkozhat.” Arató Andrea, roma szülésznő azt is hozzátette, hogy tapasztalati a szerint azoknak a nőknek, akiknek már több gyereke van, sokszor azért nincs lehetőségük részt venni a vizsgálatokon, mert nem tudják megoldani a gyerekek felügyeletét.

Ha roma nők mégis elmennek orvoshoz, akkor gyakran a többségi társadalomhoz tartozók értetlen, esetleg ellenséges hozzáállásával is szembesülniük kell. Sokan furcsának tartják, hogy a roma kismamák az orvosi vizsgálatokon családostól jelennek meg. Ilona elmagyarázta, hogy a romák a babavárást közösségi ügyként élik meg. „A várandósság soha nem az anya egyedüli ügye, ez az egész közösségi életét megváltoztató tényező. A roma családok szoros, bensőséges életközösségben élnek, előfordul, hogy az anyós, vagy a nővér azt mondja a szülésznőnek, hogy fájásunk van, rosszul érezzük magunkat, hányingerünk van.”

A különböző szokásokból eredően más problémák is felmerülnek: „A nőgyógyászati vizsgálatot mindenki kellemetlennek tartja, a cigányok körében ez még kellemetlenebb, hiszen a tradicionális roma családokban a nő intim területeit, sőt még a bokáját sem láthatja más, csak a férje” – magyarázta Andrea.

Ezzel együtt Ilona úgy gondolja, hogy mindezek a problémák áthidalhatóak lehetnének: „Egy csomó nem tudásból fakadó félelemmel találkoznak a felek egymással. Ha egy kicsit beszélgetnénk, és többet megtudnánk egymás kultúrájáról, hagyományairól, mindez elkerülhető lenne.  Egy picit több tisztelettel, megértéssel, emberséggel.”

Wilcsek Médea

hirdetés

KÉRDEZZ A SZAKÉRTŐTŐL!

Ide írd a kérdésedet, hozzászólásodat!
Kérlek, add meg a neved!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .