A sikeres írás-olvasás tanulás feltételei

írás-olvasás tanulás

Az óvodás gyermek készségei, képességei 6-7 éves korra érnek meg arra, hogy ősztől az iskolában sikeresen megtanulják az írás-olvasás tudományát. Ehhez igen összetett pszichikus működésre van szükség – lássuk, mely funkciók ezek!

Pontos észlelés és differenciálás mind a látás, mind a hallás területén

A betűk helyes észlelése feltételezi, hogy a gyermek már képes a látott alakokat helyesen felfogni (hiszen más egy u és egy o betű), és a hallott hangokat is helyesen hallja (pl. meg tud különböztetni egy morgós, zöngés v hangot egy nem morgós, zöngétlen f-től, vagy egy hosszú magánhangzót egy rövidtől).

A gyermeknek látnia kell, mely vonalak, formák alkotnak egy egész betűt, és szükség van arra is, hogy a vizuális illetve auditív háttérből ki tudja emelni a számára szükséges információt. Megtalálja tehát a betűket az olvasókönyv lapján, és a tanító hangját, utasításait akkor is meghallja, ha az utcáról háttérzaj szűrődik be.

A sorrendiség felismerése mind látással, mind hallás után

Az írott szöveg betűk egymás utáni sorozata. Ezt a sorrendet kell helyesen felfognia és értelmeznie a kisgyermeknek miközben olvas, és íráskor a kiejtett hangok sorrendjét kell helyesen megállapítania ahhoz, hogy le tudja írni a szót.

Helyes, pontos térbeli tájékozódás, az irányok ismerete

Sok betű csak abban különbözik, hogy merre „áll a pocakja”, ilyen például a p-d-b. Az a kisgyermek, aki összetéveszti a jobb és a bal kezét, a fent-lent irányokat, az nem látja helyesen ezeknek a betűknek a formáját sem, és esetleg a síkban, papíron sem tud megfelelően tájékozódni, fentről lefelé vonalat húzni.

Megfelelően koordinált, összerendezett mozgás 

A finommozgások megfelelő fejlettsége teszi lehetővé a helyes ceruzafogást, a hármas vonalközbe írás elsajátítását. Megfigyelhetjük, hogy gyermekünk szeret-e rajzolni, de nagymozgásait (egyensúlyozás, labdázás) látva is következtethetünk arra, összerendezetten működik-e a szeme és a keze, ami szükséges az írástanuláshoz.

A beszéd megfelelő alaki és tartalmi fejlettsége

A beszédhibás gyermekek hanghibáit, hangtévesztéseit az óvodai logopédus igyekszik az iskolakezdésre kijavítani, hiszen a tévesen ejtett hang (pl. s helyett sz) megnehezíti a helyes hang-betűkép társítást. Amennyiben mégis marad az iskolás gyermeknél hanghiba (általában csak az r hang tévesztése), azt az iskolai logopédus segít helyrehozni.

A figyelem és az emlékezet megfelelő szintje

A hallott-olvasott szöveg megértése, feldolgozása és visszamondása csak akkor lesz sikeres, ha a gyermek képes legalább 10 percig figyelni, és rövid távú emlékezetében tárolni az információkat.

A fenti funkciókon kívül van néhány olyan külső tényező is, amelyek az olvasás-írás sikeres elsajátításának feltételei:

A magyar nyelv adottságainak megfelelő olvasástanítási módszer, alkalmas olvasókönyv

A magyar nyelv adottságainak leginkább azok az olvasástanítási eljárások felelnek meg, amelyek hangoztató-elemző-összetevő módszerrel, a látás-hallás-kiejtés hármas egységében tanítják a betűket, az összeolvasást, és segítségül hívják a szótagolást is.

A tanító személyisége

Ne feledjük, hogy kicsi, 6-7 éves gyermekekről van szó, akik érzelmileg erősen kötődnek a pedagógus személyéhez. Egy kedves, a gyermek apró rezdüléseire is szeretettel odafigyelő tanító személye meghatározó lehet a sikeres tanulásban.

Ahol lehetőség van rá, érdemes elmenni az iskolai nyílt napokra, megismerkedni a leendő tanító nénikkel és módszerereikkel. A szerzett tapasztalatok, valamint a gyermek személyiségének ismeretében lehet felelősen meghozni a döntést, hol kezdje az első osztályt a nagycsoportos óvodás.

A gyermek motiváltsága

Ha a kisgyermek örömmel, boldogan megy iskolába, ott sikerek érik (amit nem feltétlenül a hazavitt piros pontok mennyisége mutat meg), és látja, hogy az olvasás-írás örömet szerző tevékenység, akkor ő is mindent megtesz majd azért, hogy ezt minél hamarabb megtanulja.

Talán sokan meglepődnek, mennyire összetett és bonyolult működés szükséges ahhoz, hogy első osztály végére a kisgyermek kézbe vegyen egy könyvet, és magának olvasson mesét. Ne ijedjünk meg, ezek a képességek-készségek a legtöbb kisgyermeknél az óvodáskor végére kialakulnak.

Ha a szülő úgy tapasztalja, hogy gyermekének valamely területen segítségre, fejlesztésre lenne szüksége, bátran forduljon a logopédushoz, pszichológushoz, fejlesztő pedagógushoz! A gyermek képességeinek felmérését követő, óvodás korban elkezdett célzott fejlesztés segíthet abban, hogy a nehézségekkel küzdő kisgyermekek is örömüket leljék a tanulásban.

fotó: pixabay.com

Erről a témáról még az Iskolakezdés rovatban olvashatsz többet!

hirdetés

2 EDDIGI KÉRDÉSEK

  1. Kedves Vendég!
    Nem tudom, jár-e még erre, sajnos én csak most értesültem arról, hogy hozzászólás érkezett a cikkemhez.
    Nehéz dolog az iskolakezdés, illetve annak az eldöntése, hogy menjen-e a gyermek iskolába. És abban igaza van, hogy egyre többen döntenek úgy, hogy egy évvel tovább tartják gyermeküket az óvodában. A mi időnkben (nagyjából egyidősek lehetünk Önnel, nekem is óvodás a legnagyobb gyerekem), amikor mi jártunk iskolába, még nem volt akkora a szakadék az óvoda és az iskola között. Azóta nagyon sokat fejlődött, gyorsult a világ, és a játékos óvodai környezet után sokszor nagyon nagyok az iskolai elvárások, a teljesítményközpontúság. Sokan mondják, nálam nevesebb szakemberek is, hogy ezt a nagy, már-már szakadékszerű különbséget kellene csökkentenie az iskolának, és az első egy-két évben még rövidebb, játékosabb foglalkozásokkal tanítani a gyermekeket. Az óvodás magánóráknak én sem látom értelmét. Ha pedig nehéz eldönteni, menjen-e iskolába a gyermek, érett-e erre, lehet kérni a szakemberek, a nevelési tanácsadók segítségét.
    Üdvözlettel,
    Renáta

  2. Az iskolakezdéssel kapcsolatban vannak számomra visszatetsző dolgok. Manapság városon nagyon elterjedt az a nézet, hogy inkább még marasztalják a gyerekeket a szülők 7 éves korukig az oviba, mondván, hogy addigra sokkal érettebb lesz és érettebb fejjel és magatartással könnyebb lesz elkezdenie az iskolát és megtanulni írni, olvasni, számolni.

    A vicces az egészben az, hogy azok a gyerekek, akik 6 éves koruk után még egy évig maradnak oviban ugyanúgy elkezdenek ovi mellett olvasni és számolni tanulni, mint iskolás kortársaik, mert a szülők ovi mellett ebből a célból magánórákra járatják.

    Ennek mi értelme van??????????????????????????

    Akkor nem egyszerűbb lenne ugyanúgy 6 éves korban beíratni ezeket a gyerekeket is iskolába, mint az összes többit?

    Megértem azokat a szülőket, ahol a gyerek tényleg éretlen még, vagy más pszichés, fejlődési, ne adj Isten valamilyen betegség szerepel az okok között, amiért még marasztalja 7 éves koráig az oviban a gyerkőcöt. De a többi egészséges gyerekre miért kell rákenni, hogy jobb lesz neki 1 évvel később elkezdeni az iskolát? Én is és a tesóm is 6 évesen kezdtünk suliba járni, mindketten nagyon jó tanulók voltunk, engem olvasási és szavalóversenyekre is küldtek tanáraim már alsótagozatban is, zökkenőmentesen megtanultam írni, olvasni, számolni és nagyon sokan mások is a kortásaim közül. Nem értem, mi ez az új módi? Mi rákérdeztünk az óvónőktől, és más szakemberektől is, hogy mi a véleményük erről, mi a gyereknek a jobb? És szakemberek véleménye szerint sem indokolt még 1 évig visszatartani az oviba a gyereket, ahelyett, hogy iskolába járna.

    Nekünk például ezért nem volt rendhagyó óvodai ballagás az oviban, ahová a nagyobbik lányom járt, csak egy búcsúztató ünnepség, ezért nem kaptak tarisznyát sem, mint a többi oviban a ballagó nagycsoportos ovisok, mert a csoportjukból 30 főből, csak 10 nagycsoportos 6 éves kisgyerek az, aki elkezdi szeptemberben az iskolát, a többi 20 fő még marad 1 évig szüleik döntése alapján, és megsúgom csendben, halkan, hogy a 20-ból én úgy tudom, hogy kb. 2-3 fő gyerek az, akinek tényleg jót tesznek azzal, hogy 3 helyett 4 évig jár oviba, az összes többi 17 fő már ugyanúgy mehetne iskolába, mint az én lányom.

    Újra csak azt tudom kérdezni, hogy ennek mi értelme van?????

Comments are closed.