A terhességi toxémia kezelésében kulcsszerepe van a megfelelő diétának. A sószegény étrend gyakorlati megvalósításához előző cikkemben adtam tanácsokat, most a fehérje szegény étrenddel ismerkedünk meg bővebben. A diéta célja a szervezet tehermentesítése a fehérje anyagcsere káros végtermékeitől.
A fehérjeszegény étrend: 0,35-0,7 g/ttkg fehérjét tartalmaz – laboreredménytől függően. Asotaemia esetén, amikor a vér mangán-szintje 40 mg% fölé emelkedik, erősebb megszorítás is szükségessé válik. Hosszabb ideig tartó 20 g alatti fehérje-megszorítás alkalmazása nem javasolt.
Fontos hangsúlyoznunk, hogy összfehérje megszorításról van szó, mert a gyakorlatban sok esetben csak az állati eredetű fehérjéket veszik figyelembe és nem számolnak a növényi fehérjével. Ez esetben a diéta hatástalan. A fehérje megszorítás nem jár együtt energia-megszorítással, viszonylag bőséges energiát kell biztosítanunk, 1800 – 2600 kcal-t, mert energia hiány esetében a szervezet saját fehérjéit bontja le.
Fehérje-szegény diéta tartós fogyasztásakor könnyen keletkezhet fehérjehiányos állapot. Ennek megelőzése érdekében az szükséges, hogy a csökkentett fehérje mennyiség egy része teljes értékű legyen, másrészt bőséges energiát kell adni a kevés fehérje minél tökéletesebb felhasználása érdekében. Jelentős fehérje megtakarító hatása van a szénhidrátoknak, azok közül is legjelentősebb a szacharóznak. A szénhidrátokhoz hasonló, de kisebb mértékű fehérjét megtakarító szerepe van a zsíroknak, melyek szintén a kalóriaszükséglet fedezésével kímélik a fehérjéket és fokozzák azok beépülését.
Az étrend energia- és tápanyagtartalma a betegség típusától és a beteg tápláltsági állapotától függ:
- Energia: 1800 – 2600 kcal
- Fehérje: 0,8 g/ttkg alatt
A zsír és a szénhidrátok mennyisége a fehérje mennyiség függvényében alakul:
- kb. 70 g zsír
- 300-400 g szénhidrát (keményítő, méz, szőlőcukor, gyümölcscukor)
- rost: 20-30 g
Folyadék: a betegségtől függően, ha nincs folyadék megszorítás, akkor minimum 2 liter/nap mennyiség szükséges.
A nyersanyag válogatásnál előnyben kell részesíteni a fehérjében szegény, energiában gazdag élelmiszereket.
Húsok
Az egész szigorú megszorításnál (25- 30 g fehérjebevitel) nem adunk húst. Amikor már emelhetjük az adható fehérje mennyiségét, akkor kisebb adagban már felhasználásra kerülhet hús is. Ha a kicsit zsírosabbak közül válogatunk, azok fehérje tartalma alacsonyabb, energia tartalmuk viszont magasabb.
Pl. ha összehasonlítjuk:
comb, karaj: 21,0 g feh. 136 kcal
lapocka: 17,0 g feh. 295 kcal
dagadó: 12,0 g feh. 441 kcal
csirkemell: 24,7 g feh. 112 kcal
csirkecomb: 20,9 g feh. 136 kcal
Mivel a húsokat csak kis mennyiségben használhatjuk, ezért ne szelethúsként használjuk fel, mert a 25-30-40 grammnyi mennyiség ehhez túl kevés lenne. A felhasználható mennyiséget daráljuk le és olyan ételek készítéséhez használjuk fel, ahol a többi alapanyag mennyiségének emelésével növelhetjük az adag nagyságát, elfedve vele a hús kisebb mennyiségét.
Készíthetünk belőle vagdaltat, ahol a fehérjeszegény kenyér mennyiségének emelésével érjük el a megfelelő adagnagyságot, de helyettesíthetjük a hús egy részét zöldségekkel vagy reszelt nyers burgonyával is (sárgarépás-, zöldborsós-, káposztás-, burgonyás vagdalt). Készíthetjük pogácsa vagy szelet formájában.
Rétegezéshez is jól használható a darált hús. Több zöldséget és valamivel több rizst használunk a megfelelő adagnagyság eléréséhez. Rakott karfiol, brokkoli, kelkáposzta, zöldbab készíthető ilyen formában.
A töltött ételek elkészítésénél hasonlóképpen járunk el. Kicsit több rizst használunk (töltött paprika), vagy a töltött karalábé, patisszon, cukkini, tök töltésénél a tölteléket több fehérjeszegény kenyérrel és kevesebb darált hússal készítjük.
A húskészítmények közül:
párizsi, krinolin, szafaládé 11,9g feh. 219 kcal,
virsli 12,5g feh. 238 kcal,
olasz 13,7g feh. 343 kcal,
sonka 20-24g feh 157 kcal.
Ebben az esetben, ha a sonkát viszonyítjuk a többi felvágotthoz, akkor igaz, hogy az alacsonyabb fehérjetartalmúak energia értéke magasabb, de a párizsi, virsli, olasz egymáshoz viszonyítása esetében nem érvényesül a húsoknál tett megállapításunk. A párizsit előnyben részesíthetjük a sonkával szemben, de néha azt is felhasználhatjuk kis mennyiségben. Ledarálva és margarinnal kikeverve magasabb energia-bevitelt tesznek lehetővé.
Tej-és tejtermékek
A tej fehérjéjének biológiai értéke magas (88-95). Maximum 200 ml/nap adható. A magasabb zsírtartalmú tejet válasszuk. Fehérje tartalmuk ugyan azonos (3,4 g/100 ml), de míg 100 ml zsíros tejjel 62 kcal-t juttatunk a szervezetbe, addig a zsírszegénnyel ugyanannyi fehérje mellett csak 50 kcal-t adunk.
A megengedett mennyiséget ne önálló italként fogyasszuk, hanem ételkészítéshez felhasználva, tejes turmixokhoz, krémek készítéséhez esetleg tejeskávénak elkészítve. Változtassuk meg a tej és a kávé arányát: 1dl tejhez 2dl pótkávé főzetet tegyünk. Az ízesítéshez felhasznált cukorral és kevés tejszín hozzáadásával energiaértékét növelhetjük. A reggeli ital fehérjetartalma alacsonyabb a tejénél.
A tejföl fehérje tartalma alig alacsonyabb a tejénél (3,3 g), de a 20%-os energiája 216 kcal. Ételkészítéshez felhasználva növeljük az ételek energiaértékét.
A tejszín 2,6 g fehérjét és 302 kcal-t tartalmaz. Tejszínes gyümölcssalátákhoz, tejmentes gyümölcsrizs készítéséhez, turmixok, krémlevesek, krémek dúsításához jól felhasználható.
A túrót 40-50 g engedélyezett fehérjénél 20-30g-nyi mennyiségben beépíthetjük az étrendbe. Margarinnal, vajjal kikeverve, zöldségekkel ízesítve változatossá tehetjük vele az étrendet. (Félzsíros 16,2 g fehérje, sovány 14,1 g fehérje).
A sajtok közül szinte csak a tejszínkrémsajt adható. 2,8 g fehérjét tartalmaz, ugyanakkor jelentős energiaforrás lehet (268 kcal). A többi sajt fehérje tartalma magas (25-30 g), maximum ételkészítéshez 10g-nyi mennyiségben használható fel.
Zöldségek
Alacsony fehérjetartalmuk miatt nagyon jól felhasználhatók a fehérjeszegény étrendben. Magas kálium-szint esetén a kálium tartalmukra is figyelni kell. Szükség esetén áztatással, előfőzéssel, az első főzőlé elöntésével K tartalmuk csökkenthető. Rendszeresen szerepeljenek az étrendben, fontos ásványi anyag- (K, Mg) és vitamin (C vit.) források. Rosttartalmuk is fontos. Fehérje tartalmuk 1-3,3 g közötti, kivéve: tejes kukorica: 4,7 g; zöldborsó: 7 g.
Leves, főzelék, mártás, köret, saláta, rakott és csőben sült is készülhet belőlük, zöldséges vagdaltak, pudingok készítéséhez is felhasználhatók. Feltétnek rántott formában, vagy pörköltként is elkészíthetjük. Keményítő, tojáspótló por, fehérjeszegény morzsa felhasználásával csak nagyon alacsony fehérjebevitelt jelentenek, de kalóriatartalmuk jelentős. A padlizsánból krémet is készíthetünk, pirított fehérjeszegény kenyérre kenve nagyon finom.
A burgonya fehérjetartalma 2,5 g. Sokféle formában felhasználható: héjában vagy bő olajban sütve, rántva, párizsiasan elkészítve, paprikás burgonya, petrezselymes, vajas, tejszínes zöldséges formában, burgonyapüré tejjel vagy saját főzőlevével és rámával habosra keverve, burgonyahab, töltve zöldségekkel, gombával, rakva-rétegezve cukkínivel, lecsóval.
Száraz hüvelyesek: magas fehérjetartalommal rendelkeznek, ezért nem használhatók.
Gyümölcsök: a zöldségekhez hasonlóan nagyon jól felhasználhatók. Fehérjetartalmuk 1 g alatti. Fontos vitamin és ásványianyag-források. Étvágyjavítók. Nyersen asztali gyümölcsként, gyümölcslé, gyümölcspép, gyümölcsturmix, saláta formájában naponta szerepeljenek az étrendben, de sütve, kompót vagy befőtt formájában, csőben sütve, bundázva, levesnek, mártásnak elkészítve, gyümölcshabok, gyümölcskrémek formájában is fogyaszthatók. A mártások, levesek sűrítését keményítővel vagy pudingporral (van Fe-mini pudingpor is) végezzük.
Zsiradékok: Jelentős energiaforrások, a könnyen emészthetőket kell beépíteni az étrendbe. Ételek elkészítéséhez növényi olajok felhasználása, nyers salátákhoz olívaolaj, hideg étkezéshez margarin, vaj, sárgarépával kikeverve, mézzel, lekvárral együtt fogyasztva, darált felvágottakkal, túróval kikeverve. Ha a beteg szérum-koleszterinszintje magas, akkor a vaj használata nem javasolt.
Tojás: Legjobb biológiai értékkel rendelkezik, használható feltétként (tükörtojás, tojás omlett, lágy tojás), és ételek készítéséhez lazító vagy kötőanyagként. Hideg étkezésekhez tojáskrémet készíthetünk belőle. Koleszterin tartalmával szintén számolnunk kell. Tojáspótló pórral is helyettesíthető.
Gabonafélék: a búzaliszt jelentős fehérjetartalommal rendelkezik, ezzel szemben a keményítők hasonló energiatartalom mellett fehérjét alig tartalmaznak. Mindez azt jelenti, hogy ahol lehet, helyettesítsük a lisztet keményítővel.
A rizs is jelentős fehérjetartalommal rendelkezik (8 g/ 100 g), ezért önálló köretként nem adjuk inkább sárgarépával, petrezselyemgyökérrel, zöldbabbal. A zöldborsó fehérjetartalma alig alacsonyabb a rizsénél (7 g/100 g), ezért rizi-bizi adásával nem sok fehérjét takarítunk meg.
Kenyerek: fehérjetartalmuk 7-10 g közötti, ezért célszerű Fe-mini kenyérporból, Nephropan kenyérporból, burgonyakeményítőből sütni. A zsemlemorzsa házilag is elkészíthető a megszárított Fe-mini kenyérből.
Száraztészták: Fe-mini tészták javasoltak. Használhatjuk levesbetétnek, köretnek, édesen lekvárral, gyümölccsel, tejszínnel, esetleg kevés túróval rétegezve, sósan burgonyás kocka, káposztás kocka, tejfölös tészta, tejszínes-zöldséges spagetti. Fe-mini dara, tarhonya, is kapható.
Diófélék, olajos magvak: fehérjetartalmuk jelentős, felhasználásuk nem javasolt.
Energiát biztosíthatunk még mézzel, jammal, gyümölcscukorral, burgonyacukorral, vizes gyümölcsfagylaltokkal, szőlőcukorral.
Sütemények: keményítőből készítve, gyümölcsök felhasználásával javasoltak, például szilváslepény, szilvásgombóc, barackos gombóc, ízes palacsinta, meggyes-, almás-, káposztás rétes, burgonyás lángos, Fe-mini puding.
Tibay Rózsa dietetikus | Kérdezd szakértőnket>>
Fotók: Freedigitalphotos.net
