A szervezetünkben élő jótékony baktériumokról sokat hallunk, talán azt is tudjuk, hogy fontos szerepet játszanak egészségünk megőrzésében. De mi köze valójában a bélrendszernek az egészségünkhöz, és hogyan befolyásolja a csecsemőkori táplálkozás az immunrendszer fejlődését?
Egészséges bélflóra, erős immunrendszer?
Az immunrendszer feladata a szervezet védelme a baktériumok, vírusok által okozott különböző betegségekkel szemben, de az egyre gyakoribb allergiás kórképek kialakulásának megelőzésében is fontos szerepe van – magyarázza dr. Polgár Marianne gyermek gasztroenetrológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa.
Az immunsejtek rendszere az egész szervezetünket behálózza, a védelem kialakításában pedig a gyomor- és bélrendszernek van kiemelt szerepe: az immunsejtek termelésének 60 százaléka ugyanis a bélrendszerben történik. Egy felnőtt ember vastagbelében átlagosan összesen 1-1,5 kg baktérium található, ezek a szorgos baktériumok végzik a táplálékok végső lebontását, a salakanyagok kiválasztását, a vitaminok előállítását. A jótékony baktériumok mennyiségének növelésével elősegíthetjük a fertőző és allergiás betegségek kialakulásának megelőzését.
Védtelen újszülöttek
Az újszülöttnek gyorsan kell alkalmazkodnia a szájon át való táplálkozáshoz és emésztéshez. A bélsejtek 3 naponta megújulnak, milliárdnyi új sejt képződik, ellátja szerepét, majd leválik a bélfalról. Megkezdődik a baktériumok megtelepedése a bélrendszerben. A kórokozókat meg kell tanulni felismerni és küzdeni kell ellenük. Meg kell tanulnia a szervezetnek, hogy a táplálék idegen fehérjéit ellen nem kell immunválaszt kialakítani.
A születés pillanatában, az újszülött bélrendszere még teljesen baktériummentes, csak a születés alatt és az azt követő időszakaszban indul meg a baktériumok betelepedése – mondja a dr. Polgár Marianne. – Ebben az érzékeny életszakaszban különösen lényeges a legkedvezőbb összetételű bélflóra kialakítására törekedni, amely képes a káros baktériumok mennyiségét visszaszorítani, és az immunműködést kedvezően befolyásolni.
Pre- és probiotikumok
Az újszülött babák védelmének megteremtését a megfelelő táplálkozással tudjuk segíteni. Fontos, hogy az újszülött hozzájusson az előtejhez (kolosztrumhoz), azaz a szülést követő 1-2 napban termelődő tejhez. A kolosztrum nemcsak kiváló táplálék, mert nagy a fehérje- és zsírban oldódó vitamintartalma, hanem magas ellenanyag és élő fehérvérsejt tartalma megvédi az újszülöttet a fertőzésektől. Az első néhány korty bevonatot képez a bélnyálkahártyán, így megvédi a gyulladástól, és megakadályozza egyes kórokozók, allergén anyagok bejutását a baba szervezetébe.
– Az anyatejben olyan szénláncú cukrok találhatóak, melyek a vastagbélben bomlanak le, és jelenlétükkel elősegítik a prebiotikumok számának növekedését. A prebiotikumok fokozzák a bélben a probiotikumok termelődését és megtelepedését, az így kialakult egészséges bélflóra védelmet jelent számos betegséggel – fertőzésekkel, allergiával – szemben.
Ha nincs, vagy kevés az anyatej, akkor prebiotikum tartalmú tápszer adása jelent megoldást.
Az életkor előre haladtával természetesen változik a bélflóra összetétele, de a korai táplálásnak a későbbiekben is megfigyelhetjük a kedvező hatását: a megfelelően táplált gyermekeknél ritkábbak a betegségek, jobban bírják a közösséget – – tudjuk meg a doktornőtől.
A probiotikumok hatásait vizsgáló kutatások pedig ezen felül további kedvező tulajdonságról, az allergiás bőrbetegségek, az atópiás ekcéma tekintetében is a tünetek csökkenéséről számolnak be.
fotók: Freedigitalphotos.net
Erről a témáról még a Szoptatás rovatunkban olvashatsz többet!
