Emlékeink

ünnepien megterített asztal

Volt nekem egy drága nagymamám, aki sajnos már nincs itt velünk, de a felhők közül mindig figyel bennünket. Ő volt az, aki mindent tudott a családban, a családról, a barátokról és a legapróbb részletekre is odafigyelt. Nagyon tudott szervezni!

Náluk nem telhetett úgy el ünnep, hogy ne lett volna nyitva az ajtó a barátok előtt és a szépen megterített asztal finom falatokkal feltálalva. Még a szűkös időkben is azt a pár falatot úgy szervírozta, hogy senkinek eszébe sem jutott arra gondolni: milyen kevéske jut neki – mert nemesnek érezte magát már a látványtól is.

őszi hangulatban megterített asztal székkel

Azóta sok idő eltelt. Már nekünk, az unokáinak is családunk van, s egy rohanó világban próbálunk meg élni, megélni pillanatokat. Ám egy biztos pont van az életünkben: étkezésnél úgy ülünk az asztalhoz, hogy előzőleg együtt megterítünk. Szépen. Igényesen. Ahogy ő mutatta nekünk, amikor még csetlettünk-botlottunk.

Belénk ültette, hogy nem csak a finom étek a fontos, hanem a látvány is, amit az étellel együtt gondolunk ki. Szeretettel. Így minden családtag, kedvvel ül az asztalhoz, öröm együtt lenni, enni és beszélgetni.

őszi hangulatban megterített asztal

Ezen a hosszú ünnepen, amikor sokunknál ismét összejön a család, és azokra is gondolunk, akik már nincsenek itt velünk, tegyétek fel a legszebb terítőtöket az asztalra, hajtogassátok meg a szalvétát és üljetek oda egy szépen terített asztalhoz, élvezzétek a pillanatokat és hallgassátok az idősebbek melengető meséit, amit mi viszünk majd tovább ….

Fotó: Galló Krisztina, fotogallo.hu
Szöveg és hangulat megálmodó: Csiszér Éva

hirdetés

KÉRDEZZ A SZAKÉRTŐTŐL!

Ide írd a kérdésedet, hozzászólásodat!
Kérlek, add meg a neved!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .