Fotósorozatok a gyermekről – mikor érdemes?

A digitális fotózás világában már nem igazán kell meggondolnunk, elkattintunk-e egy-egy emlékképet. Nem kell előhívatni, így ha nem sikerül a fotó, semmi gond, töröljük a memóriakártyáról és jöhet az újabb kattintás. A szülők természetes késztetése, hogy minél több fényképen örökítsék meg gyermeküket: ahogy alszik, eszik, fürdik, játszik.

A „saját gyártmányú” családi emlékképek mellett sokan szeretnének profi fotósorozatokat is készíttetni gyermekükről. Saját tapasztalatom szerint a baba 2-3 hónapos korában merül fel először az anyukákban, hogy jó lenne felkeresni egy fotóst. Addigra összeszoknak a babával, kialakul valamiféle napirend, beállnak a „babás” hétköznapok. Lehet ebben az időszakban is szép fotókat készíteni, akár a család otthonában, akár stúdióban, de az az igazság, hogy nehéz is. Nehezebb, mint rögtön újszülött korban és nehezebb, mint később, 6-12 hónaposan. Azért nehezebb, mert nagyobb az esély arra, hogy a baba sírós, nyűgös, éppen nem jó passzban kapjuk el. Problémásabb a jó „pózt” is megtalálni, hiszen ilyenkor jobbára csak a hátukon fekszenek a babák, még nem ülnek és sokan nem szívesen fekszenek hasra sem, hogy magukat kinyomva, a fejüket megemelve tudjuk őket lencsevégre kapni. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy az ilyen korú babákról nem készülhetnek szép képek, de arányaiban kevesebb rá az esély.

Később viszont, mikor már biztosan ülnek a babák, nagyobb az esélye annak, hogy aranyosabbnál aranyosabb képek készüljenek. Megülnek maguk is a padlón, egy fonott kosárban, vagy akár egy szép virágos mezőn egy babafotelben. Általában ilyenkor az egyik szülő ott van közvetlenül a gyermek mellett és vigyáz, hogy semmiképp se boruljon el, vagy sértse meg magát. A másik szülő vagy kísérő pedig a fényképezőgép mellől tartja fenn a baba érdeklődését, ami általában nagy mosolygással és nevetésekkel jár.

Ennél korábban pedig rögtön újszülött korban szoktam javasolni a fotózást. Sokaknak ez meglepő lehet, hiszen a kórházból frissen hazatérve nem ez az első gondolata az anyukának. A lakás is „szalad” és még az a szabály is tartja magát, hogy a baba hat hetes koráig ne jöjjön látogatóba senki. Pedig ha valaki félreteszi az aggódást és rászán egy-két órát, páratlan és csodálatos fotókkal gazdagodhat, ami gyermekének is örök emlék marad. A klasszikus újszülöttfotózásra 5-15 napos korban kerül sor, amikor a baba még szinte csak eszik és alszik. A tele pocak és a meleg környezet általában megteszik hatásukat és a baba mély álomba merül. Ilyenkor le tudjuk őt tenni egy előre elkészített kis fészekbe (nagy párnára, szoptatós párnára, egyéb puha és biztonságos helyre), egy ablak közelébe, ami azért fontos, hogy természetes fénnyel tudjuk elkészíteni a fotókat és ne kelljen vakut használni. Kellékként nagyon szépen mutat minden, ami kötött vagy horgolt és kiemeli az alvó baba finomságát, puhaságát. Mindezt én vinni szoktam magammal, a szülőknek csak a babát kell adniuk… J

Összefoglalásként elmondhatom, hogy tapasztalatom szerint az első profi fotózást legjobb rögtön újszülött korban megejteni, majd következhetnek a mosolygós képek hat hónapos kortól egyéves korig. Ezt követően már bármikor fotózhatunk, de természetesen fontos figyelembe venni a baba napirendjét. A lényeg, hogy kialudja magát és tele legyen a pocak. A tél elmúltával pedig a stúdiófotók vagy az otthon készült vakus képek helyett jöhetnek a szabadban, természetes fénnyel készült fotók.

Szakál Szilvia baba- és gyermekfotós | Kérdezz-felelek>>

www.szilvifoto.hu