Az iskolakezdés, a teljesítmény-centrikusság, a kortársaknak és az otthoni elvárásoknak való megfelelés – egyebek mellett ezek is hozzájárulnak ahhoz, hogy még az óvatosabb becslések szerint is csaknem minden negyedik-ötödik gyermek küzd valamilyen pszichés problémával.
Ezek túlmutatnak az alkalmazkodási nehézségeken; megjelenhet depresszió, szorongás, deviáns viselkedés, de van, hogy testi tünetek, például has- vagy fejfájás jelentkezik – mondja Dr. Csenki Laura, gyermek klinikai szakpszichológus.
A gyerek is kerülhet krízishelyzetbe
A különféle krízishelyzetek az élet természetes velejárói, ám nem egyformán tudnak velük megbirkózni a gyerekek, így teljesen 
normálisnak tekinthető, ha a gyerek átmenetileg visszalép egy korábbi, már túlhaladott fejlődési szakaszba – pl. bevizel, szorosabb testi kontaktust igényel a szülőkkel-, ahol biztonságban érzi magát – magyarázza Dr. Csenki Laura, a Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikájának gyermek klinikai szakpszichológusa.
Az iskolába kerülés, az iskolaváltás, egy osztálytárs vagy barát elköltözése, a szülők válása, a nagyszülők betegsége – csak néhány példa, hogy milyen problémákkal kell megküzdeniük a gyerekeknek, és ehhez jön még az is, hogy nemcsak az iskola, de a szülők is magas elvárásokat támasztanak feléjük – részletezi a pszichológus.
Az sem ritka, hogy deviáns viselkedést vesz fel,
depresszióba esik vagy szorongni kezd.
Ezek mind a megküzdés, az alkalmazkodás részei, amelynek lehet pozitív kimenetele, ám negatívan is végződhet, amikor például állandósulnak a testi tünetek vagy egyéb zavarok.
Mit tehetünk, mi szülők?
A krízishelyzetek megélése és feldolgozása függ a gyerek alkalmazkodó-képességétől, és attól is, hogy a szülő hogyan éli meg ezt a helyzetet. A felnőttek bizonytalanságai a kicsikben is szorongást válthatnak ki.
Így szülőként egyszerre kell a gyermekünkre és a saját érzelmeinkre figyelni.
Mivel a gyerekek számára különösen fontos a biztonság, és megnyugtatja őket az ismerős környezet, így például iskolakezdéskor vagy iskolaváltáskor érdemes már a tanévkezdés előtt felkeresni az intézményt, megismerkedni a pedagógusokkal, esetleg beszélgetni olyan gyerekekkel, akik már oda járnak.
Beszélgetéssel, közös megoldási javaslatok kidolgozásával mi magunk is sokat segíthetünk a szorongás oldásában, emellett meg kell említeni a mozgás szerepét, ez is sokat segít a feszültség csökkentésében, és számtalan relaxációs technika közül is választhatunk– hangsúlyozza a pszichológus, aki szerint a tünetek hosszabb fennállása esetén érdemes a pedagógusokkal is beszélni, és ha ők is indokoltnak látják, pszichológust is bevonhatunk a probléma megoldásába.
Biztos, hogy csak az iskola a felelős?
A teljesítményszorongás csökkentéséért sokat tehetünk azzal is, ha igyekszünk megőrizni és táplálni a gyerekek természetes tudásvágyát, és nem az eredményekre, hanem arra koncentrálunk, hogy megmaradjon a belső motiváció, így elkerülhető, hogy csak azért tanuljon a gyerek, hogy eleget tegyen az elvárásoknak– mondja Dr. Csenki Laura, aki szerint nem csak az iskola támaszthat magas követelményeket a gyermekekkel szemben, gyakran épp a szülők azok, akik sokszor indokolatlan vagy épp irreális igényekkel lépnek fel, például hogy karácsonyra olvasson a gyerek, de említhetnénk akár a különféle különórákat is.
Mit tehetünk, mi szülők?
• egyszerre figyeljünk gyermekünkre és a saját érzelmeinkre
• beszélgessünk sokat gyerekünkkel
• óvoda és iskola kezdés előtt sétáljunk el az intézményhez, mutassuk meg neki azt
• nézzük meg belülről is az intézményt, amennyiben erre lehetőség van
• mozogjunk többet gyermekünkkel, ez segíti a stressz levezetését
• meséljünk a kicsinek a maga nyelvén
• feleljünk a kíváncsi kérdéseire, amellyel fenntarthatjuk az érdeklődését.
Forrás: Semmelweis Egyetem
Fotó: Kovács Attila, pixabay.com
