Novák Katalin közleményében azt írta, a nagycsaládos, azaz három vagy több gyermeket nevelő szülők munkavállalását sok esetben gátolja, hogy gyerekeiket csak nehezen tudják bölcsődében elhelyezni, ezért írták elő, hogy a bölcsődei felvétel során a nagycsaládos szülők gyermekeit előnyben kell részesíteni, ha a szülők igazolják, hogy munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló jogviszonyban állnak.
Az egyedülálló szülők gyermekeit azért vonták be a kedvezményezettek körébe, mert a szülőnek mint egyedüli családfenntartónak még fontosabb, hogy minél előbb munkába állhasson és így gondoskodni tudjon gyermeke eltartásáról – tette hozzá. A védelembe vett gyerekek esetében pedig azért indokolt az előnyben részesítés a felvételkor, mert sokszor – a veszélyeztetettség okának megszüntetése érdekében – a gyámhatóság kötelezi a szülőket arra, hogy vegyék igénybe a gyermekek napközbeni ellátását – írta.
A közlemény szerint a védelembe vett gyermekek bölcsődei elhelyezését azzal is segítik, hogy a következő nevelési évtől – a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, a tartósan beteg vagy fogyatékos, a három- vagy többgyermekes családban élő, az átmeneti gondozásban lévő, az ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban elhelyezett, valamint a nevelésbe vett gyermekek mellett – számukra is térítésmentes lesz a bölcsődei gondozás.
Kitért arra is, hogy az örökbefogadott gyermekek családba illeszkedésének könnyítésére a kötelező utánkövetés első időpontját a korábbi két hónap helyett fél évben, a második időpontot egy év helyett másfél évben határozták meg, illetve rögzítették, hogy ezen időtartamokon belül az örökbefogadók kérelmükre bármikor részesülhetnek utánkövetésben. Szintén az örökbefogadás elősegítő változás, hogy amennyiben a gyermek folyamatban lévő örökbefogadása valamilyen okból meghiúsul, akkor a gyámhatóságnak automatikusan újra örökbefogadhatóvá kell nyilvánítania a gyermeket, így rögtön megkezdődhet a kiajánlása más örökbefogadó családokhoz.
Az árvaellátásra vonatkozó szabályozás úgy módosul, hogy ezentúl akkor is a kérelem benyújtásának időpontjától folyósítják az ellátást, ha elhúzódik a rokoni kapcsolatot igazoló bírósági eljárás. A módosítás előtt csak az ítélet kihirdetését megelőző hat hónapra lehetett visszamenőleg igényelni az ellátást – jegyezte meg.
Azt írta, tovább pontosították a gyermekápolási táppénz szabályait is, ezentúl egységes lesz az egyedülálló szülők által nevelt gyermekekre, illetve a családban nevelt gyermekekre igényelhető táppénz időtartama, így pedig a táppénz összegének szabályai is áttekinthetőbbé válnak. A módosításban átláthatóbban sorolják fel a csecsemőgondozási díjra (csed) jogosultak körét, valamint a jogosultság fennállásának időtartamát, segítve ezzel a jogalkalmazást. Az elvált szülők esetében a családi pótlék megosztásának könnyítésére a bíróság döntése helyett a szülők megegyezését helyezi előtérbe. Az a szülő pedig, akinek gyermeke azért nem tudja a tankötelezettség lejártát követően folytatni tanulmányait, mert valamely betegség miatt nem képes önálló életvitelre, új jogcímen válik jogosulttá a nevelési ellátásra.
