Mi folyik a csapból? – 6 meglepő tény a csapvízről

A várandósok, kisgyermekek és kisbabák esetében nem csak nyáron kell odafigyelni, hogy elegendő folyadékot igyanak. Palackozott vízzel fedezni a folyadékszükségletet drága mulatság lehet, ezért utánajártunk annak, hogy biztonságos-e csapvizet inni – és meglepő tényekre bukkantunk.

1. Magyarország „víznagyhatalom”

Sokak előtt talán nem is ismert tény, hogy Magyarország világviszonylatban is víznagyhatalomnak számít, mind a víz mennyiségét, mind a víz minőségét illetően. Kiváló minőségű ivóvízkészletünk egészséges és olcsó.

Magyarországon az ivóvíz elsősorban felszín alatti vízbázisokból származik:
25% a mészkő és dolomit hegyek hasadékaiban tárolódó karsztvíz, amely a legkiválóbb minőségű, nagy keménységű ivóvíz, általában tisztítást sem igényel;
35% a védett vízbázisokból származó rétegvíz, melyet szükség esetén gáztalanításnak, vas- és mangántalanításnak vetnek alá, illetve bizonyos területeken ammónia- vagy arzénmentesítésre is szükség van;
• újabb 35% a Duna menti parti szűrésű, sekély mélységű kutak által szolgáltatott víz, melyeknél a folyamparti sóderágy olyan kitűnő fizikai és biológiai szűrőként működik, hogy a kitermelt nyersvíz gyakorlatilag ivóvíz minőségű.

Felszíni vizekből csak az ivóvíz 5%-a származik, ott, ahol más lehetőség nincs, például a Tiszából Szolnoknál, a Balatonból és több mesterséges hegyi víztározóból. Ezeket különleges technológiákkal tisztítják, hogy megfeleljenek a szigorú minőségi előírásoknak.

2. Az ivóvíz a legszigorúbban ellenőrzött élelmiszer

laboratory-glassware„Az ivóvíz minőségét Magyarországon kormányrendelet írja elő, amely bizonyos szempontból még az uniós előírásoknál is szigorúbb. Az ivóvíz minőségének ellenőrzése a szolgáltatók törvényben előírt kötelezettsége. Hetente többször kell a vízmintákat szigorú előírások szerint, akkreditált laboratóriumokban megvizsgáltatniuk, ahol legalább 56 féle szempontnak kell megfelelni. Vizsgálják a víz lebegőanyag tartalmát, a vízben oldott szerves és szervetlen anyagokat, mikroszennyezéseket, bakteriológiai paramétereket, radioaktivitást, keménységet, pH-t, stb. Az ÁNTSZ is végez szúrópróbaszerű ellenőrzéseket, melyek során azt ellenőrzik, hogy a víz minősége megfelel-e az egészségügyi határértékeknek.” – tájékoztat bennünket Nagy Edit, a Magyar Víziközmű Szövetség főtitkára.

„Az egészségügyi határértékeket az alapján állapítják meg – folytatja Nagy Edit -, hogy egy egészséges felnőtt napi 2-3 literes vízfogyasztása mellett mennyi a különböző anyagokból a szükséges, de nem káros mennyiség. Bizonyos anyagokra 0 a határérték, tehát a jelenlétük nem megengedett, ilyenek pl. a nehézfémek. Az új vegyületeket (pl. a legújabb drogokat) is rendszeresen felveszik a vizsgálati listára, határértékük szintén 0.”

3. A klór kiszellőztethető

Az ivóvízzel szemben támasztott legfontosabb követelmény az, hogy ne legyen benne az emberi egészségre káros baktérium. A víz csírátlanítását sok vízműnél ibolyántúli (UV) sugárzással végzik, de ez rövid ideig hat, így a hosszú vízvezetékrendszerben elszaporodhatnak a káros baktériumok. Ezt megfelelő biztonsággal csak klórozással lehet megelőzni. A minimálisan szükséges klórt – melynek mennyisége mindig az egészségügyi határérték alatt kell, hogy maradjon – kifinomult adagolóberendezések juttatják a vízbe.

„A klórnak rossz az oldékonysága a vízben. Aki idegenkedik a klórtól, az várjon, hogy kiszellőzzenek a vízből az aktív klórvegyületek. Ivás előtt hagyjuk a vizet állni pár percet, például kancsóban. Lehetőleg ne műanyagot használjunk, hanem üveget, mert az stabilabb anyag, nem oldódnak ki belőle részecskék a vízbe.”-tanácsolja Nagy Edit.

4. Indokolatlan a házilagos tisztítás

water-in-a-glassÉvek óta sokat foglalkozik a sajtó azzal, hogy a természetes vizek gyógyszermaradványokkal szennyezettek. A vizelettel távozó gyógyszermaradvány, hormon a szennyvízzel a csatornába kerül, a szennyvíz tisztítás után az élő vizekbe. Itt megjelenhetnek a szennyező anyagok minimális mennyiségben, a kimutathatóság határáig hígulva. Ám „olyan kicsi mennyiségek ezek, hogy ha a Duna vizét innánk tisztítatlanul egész életünkben, kb. egy tablettányi gyógyszer hatóanyaga kerülne a szervezetünkbe”-mondja a főtitkár.

Az ivóvizünk 60%-a karsztvíz és rétegvíz, melyeknél teljesen kizárható a gyógyszermaradvánnyal szennyezett vízzel való kapcsolat. A parti kutakból nyert vizet 2009-ben a Műszaki Egyetem laboratóriuma gyógyszermaradványokra megvizsgálta, és megállapították, hogy az aggályok nem megalapozottak. Kizárólag a felszíni vízkivétel esetén lehetnek indokolt aggodalmak a gyógyszermaradványokkal kapcsolatban, ezeknél azonban a sok lépcsős, kifinomult víztisztítási technológia garantálja, hogy ne legyen a vízben kimutatható mennyiségű gyógyszermaradvány.

„Magyarországon a vezetékes ivóvíz további házilagos tisztítása indokolatlan. Jó esetben a házi víztisztítók beszerelése csak felesleges kiadást jelent, rosszabb esetben azonban megbetegedéseket okozhat a természetes ásványi anyagoktól mentesített túlságosan lágy, szinte desztillált víz fogyasztása. A drága szűrőket ritkán cserélik az előírt gyakorisággal, így a bennük elszaporodó baktériumok fertőzéseket idézhetnek elő.” – figyelmeztet a főtitkár asszony.

5. Várandósok, gyermekek is bátran ihatják

drinking-fountain„Régen voltak ammóniás, nitrites, nitrátos vizek, de az Ivóvízjavító Program 2. beruházási hulláma keretén belül ez a probléma megoldódott.”- tudjuk meg beszélgető partnerünktől. „A csapvíz nyugodtan adható gyerekeknek is” – nyugtatja meg a szülőket Nagy Edit.

Magyarországon vannak olyan települések, különösen az Alföldön, ahol problémát jelent a víz arzéntartalma. Ezeken a területeken különös odafigyelésre van szükség, mert a gyerekek és a várandósok nem ihatnak arzéntartalmú vizet. Arzéntartalom szempontjából a határértékek szigorodtak, mert az EU szabványok figyelembe veszik a tengeri halak fogyasztásával bejutott arzén mennyiségét is – Magyarországon ez a tengerparti országokhoz képest elenyésző. A szigorítás igen költséges beruházásokat igényelt, vannak területek, ahol távolabbról kell szállítani a kisebb arzéntartalmú vizet.

6. Babáknak forraljuk fel!

Újszülötteknek és csecsemőknek a forralt és lehűtött, kémiai szennyezőt nem tartalmazó ivóvíz adható teljes biztonsággal – tudjuk meg az ÁNTSZ-től. Ennek oka az újszülöttek és csecsemők speciális bélflórája és még fejletlen immunrendszere. Mivel a vezetékes ivóvíz minősége bizonyos határértékek között változik, egyes ásványi anyagok felső határértéke pedig esetenként meghaladhatja a csecsemők számára javasoltat, ezért még az olyan, nemzetközi összehasonlításban is kiváló vízminőségi paraméterekkel rendelkező országban is, mint Magyarország, célszerű az ivóvizet felforralni.

A csapból folyó vizet a régi vezetékekből kioldódó nehézfémek is szennyezhetik. Forralással elpusztítjuk a vízben lévő baktériumokat, ám a nehézfémsókat, nitrátot, nitritet, klórt, a geológiai eredetű arzént nem tudjuk ily módon eltávolítani. Ezért mindenképpen javasolják, hogy a kisbabás szülők tájékozódjanak a településen a vezetékes ivóvízhálózatból származó víz minőségéről az ivóvíz szolgáltatótól vagy az illetékes népegészségügyi hatóságtól.

Soha ne fogyasszák saját ásott vagy fúrt kútjuk ellenőrizetlen minőségű vizét! A vezetékes vagy egyedi kútból származó víz minőségének meghatározását térítés ellenében akkreditált laboratóriumokban lehet megrendelni. Nitrátos vizű vagy fúrt kutas településeken csak palackos (zacskós) vizet, babavizet használjunk.

Az élet első hat hónapjában lehetőség szerint mindenképpen törekedni kell a kizárólagos szoptatásra, az anyatejes táplálásra! – hangsúlyozza az ÁNTSZ állásfoglalásában.

Naderi Szima                                                                                      (fotók: www.sxc.hu)

hirdetés

KÉRDEZZ A SZAKÉRTŐTŐL!

Ide írd a kérdésedet, hozzászólásodat!
Kérlek, add meg a neved!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .