Egymás megtapasztalása, az egymás iránti megnyílás, a korai kötődés kialakulása zajlik a szülés utáni egy-két órában, amikor a mama és a baba idegenekből ismerősökké válnak. Az újszülöttek hihetetlenül érzékenyek, éberek és aktívak ebben az időszakban, igyekeznek minél több információt begyűjteni anyukájukról, apukájukról, a világról, ahova érkeztek.
A világrajött magzat a betöltött 37. terhességi héttől számít újszülöttnek, addig koraszülöttnek tekintik. Az érett újszülött bőre kékes-rózsaszínű, esetleg bíborvörös, néha lemezesen hámlik. A kékes elszíneződést az átmeneti oxigénhiány okozza, amint a légzés beindul, a bőr fokozatosan kipirul.
A bőrt magzatmáz (fehéres anyag) borítja, a magzatmáz védi a bőrt a magzatvíz káros hatásai ellen a méhben. A császármetszéssel született babákon több a magzatmáz, mivel hüvelyi szülésnél a szülőcsatornán való áthaladáskor egy része „ledörzsölődik”.
A bőrt a tenyér és a talp kivételével finom piheszőr (ún. lanugo) borítja a babát. Az újszülött arcára, fejére, testére sokszor vér rakódik a szülőcsatornán való áthaladáskor.
Az újszülött koponyája „megnyúlik”, mivel a szülés alatt a koponyacsontok egymáson eltolódnak, hogy a fej átmérője csökkenjen (akár 1 cm-el is). A szülés után 24-48 órával újra normális, kerek formájú lesz a baba feje. Császármetszéssel vagy farfekvéssel született babáknál ilyen eltérés nem mutatkozik.
Az újszülött első béltartalma, ragadós, sötétzöld színű, ez az ún. magzatszurok vagy mekónium. Epefestéket, elpusztult sejteket, bélnedvet tartalmaz. Az első két napban távozik a szervezetből, ürülését az előtej szopása elősegíti.
Túlhordott újszülött
Ha a szülés a 42. terhességi hét után sem következik be, és az újszülöttön a túlhordás jelei láthatók, akkor túlhordásról beszélünk. (A túlhordást minden esetben a magzat vizsgálata erősíti meg vagy zárja ki.)
Ilyenkor a méhlepény elégtelen működése miatt csökken a magzat tápanyagellátása, aki saját tartalékait kezdi felélni. Fokozatosan felhasználja a bőr alatti zsírszövetet, testsúlya csökkenni kezd. Az újszülött sovány, öreges arckifejezésű, bőre száraz, repedező, hámlik, a magzatmáz hiányzik, kéz felázott, az ujjakon a körmök hosszúak.
A szülés után az újszülött gyorsan pótolja a hiányzó zsírszövetet, néhány nap múlva már nem lehet megkülönböztetni az időre született babáktól.
Legjobb a babának a mamához bújva
A születésük után azonnal az édesanyjukhoz kerülő babák ritkán sírnak, anyjuk hangja, illata, ismerős szívverése megnyugtatja őket, testüket pedig az anya teste melengeti (természetesen azért be is takarják őket együtt). A legtöbb babának erős késztetése van a szopásra a születés utáni első órában, és általában tudnak is és akarnak is ilyenkor szopni.
Szülés után a mama pocakjára kerülve a baba egy kicsit megpihen, majd olyan 30-40 perc múlva elindul a mellet megkeresni. Az anya megérinti, simogatja, beszél hozzá, ezzel tartja fenn a kisbaba érdeklődését, és ösztönösen úgy helyezkedik, hogy segítse a kicsit, hogy könnyebben elérje a mellet. A baba kúszni kezd édesanyja mellkasán, amíg el nem éri az anyamellet. Finom érintése megnöveli az anya szervezetében felszabaduló oxitocin hormon mennyiségét, ami serkenti a tej áramlását, de felelős a kisbaba iránt érzett szeretet kialakulásáért is. A baba megszagolja, és bekapja az anya mellét, végül szopni kezd.
Ha a szülés során a mama fájdalomcsillapítót vagy érzéstelenítést kapott, akkor is fontos, hogy megtörténjen ez az első kontaktus, hogy az első órákat az újszülött a mamájához bújva tölthesse el. Számos tanulmány igazolta, hogy a korai bőrkontaktus és szoptatás növeli a szoptatási arányt mind az első napokban, mind 2-3 hónappal később. A szülés utáni korai bőrkontaktus szerepet játszik az anyai viselkedés és az anya-gyermek kötődés kialakulásában, fenntartásában. A korai szopás ezen kívül fokozza a méh aktivitását, és csökkenti a szülés utáni vérzést.
Ideális esetben a mama és a baba első két óráját nem zavarják meg sem a baba fürdetésével, öltöztetésével, méricskélésével, sem más olyan teendővel, ami nyugodtan várhat még.
