„ANYA lettem, ez életem legszebb szerepe” – Szüléstörténet Katával

fiatal édesanya újszülött kisbabajával

Állapotjelentés:
Kinti gyerek: be akar menni a pocakba.
Benti gyerek: ki akar jönni a pocakból.
Anya: az élmény feldolgozása folyamatban… kérem, várjon…

Április 29. hétfő: szokásos módon indult a nap. Hajnali kelés, álmos összebújás, mesenézés a nagylánnyal, kóválygós kávéfőzés és annak elszürcsölése apával.

Majd kitör belőlem az őrmester, pattogok, sürgetek, dirigálok. Nincs több mese, öltözés, kakaóivás, fogmosás, fésülködés és indulás, mert megint nem értek be tornaórára… – harsogom több ezredszerre. A forgószél-csapat végre útnak indul, mindenki időben beér a megfelelő helyre, én pedig rámolhatom, takaríthatom el a reggeli romokat.

Kismamának jár a délelőtti alvás

Ezután jól megérdemelt sziesztámra eldőlök 11 körül. Mégiscsak kismama vagyok, immár az utolsó hétben,– szerintem – óriási pocakkal, így hát a délelőtti sorozatnézés megengedett.  Elnyom az álom, hagyom, ki tudja, meddig alhatok…

Fél egykor ébredek, ekkor alig érzékelhető, valami bizsergést, csikarásfélét érzek a hasamban, mindezt ötpercenként. Mi a manó? Ez még biztos nem AZ, hiszen az fáj… Egy óráig figyelgettem ezt a semmihez nem hasonlítható érzést, ami nem tágított, makacsul jelentkezett szabályos időközönként. Na jó, felhívom a szülésznőmet, megkérdem mi a csuda ez – szántam rá magam. Javaslat: figyeljem további egy órát, ha abbamarad, akkor csak jóslófájás, de ha nem, esetleg erősödik, sűrűsödik, akkor szülünk.

Szófogadó gyerek!

Hurrá!! Már repesve vártam ezt a pillanatot, és rettegtem attól, hogy nem fogom észrevenni, ha beindul a szülés, (első gyermekem ugyanis indított szülés volt) és különben is, hogy jutok be a kórházba, és Kincső hogy jut haza az oviból és a többi… Arra volt programozva a kisember, hogy április 28-ig bent kell maradnia, utána viszont bármikor megszülethet, csak úgy időzítsen, hogy apa is ráérjen. Hát kérem, ez egy szófogadó gyerek, remélem, eme jó tulajdonságához hű marad a későbbiekben is. Az időzítésével csak annyi probléma volt, hogy épp egyedül ücsörögtem otthon, apa vidéken húzta az igát, csak késő délutánra volt várható. Szüleim épp hozzám igyekeztek látogatóba, úgyhogy megsürgettem őket egy picikét: ha már úgy is jönnek, vigyenek is tovább a Klinikára legyenek szívesek, mert azt hiszem szülök.

De hol vannak a fájások?

Nagy izgalom, nagy öröm, persze az egész bandából én voltam a legnyugodtabb. Kincső hazajutását leszerveztem, kórházi pakkommat csak elő kellett kapnom, zuhanyozás és irány a kórház. Végre!! Adatfelvétel, és minden egyéb ilyenkor szokásos megtörtént, de még mindig fájdalommentesen, jókedvűen teltek a vajúdás első órái. Négy óra is elmúlt mire minden és mindenki a helyére került, apa száguldott Pest felé, addig anyukám tartott velem a szülőszobára.

Tudtam mire számíthatok

Egyágyas szülőszobában ücsörögtem a labdán, Enya lazító zenéjére szuszogtam szabályosan, már-már gyakorlott szülőként. Földöntúli nyugalom szállt meg, higgadt voltam, laza és boldog, mert tudtam, hogy néhány óra múlva a karomban tarthatom második gyermekemet. Annyival könnyebb volt ez a szülés, hogy már tudtam, mikor hogyan kell lélegezni, meddig tart egy fájás, és úgy általában, tisztában voltam vele, hogy mire számíthatok.  Minden úgy alakult, ahogy terveztem.

„Szülessen már ki!”

Fél hétre befutott apa, épp időben, mert már erősödtek a fájások, anyukám hazament Kincsőt füröszteni és altatni. Két fájás között beszéltem vele telefonon, édes volt:„Kiszületett már? Szülessen már ki!” – sürgetett. Rajtam nem múlik – gondoltam. Az utolsó órát leszámítva könnyű, kevésbé fájdalmas élmény volt, mint mikor Kincsőt szültem.

kitolás azonban fájdalmasabb volt és tovább is tartott. Nővéréhez hasonlóan, ő is pici baba lett és villámgyorsasággal született, mert este fél kilenckor már a mellkasomon pihegett. A kis meglepetés baba felfedte titkát! „Fiú!”- szólt a doktornő, mikor megpillantotta teljes valójában az ex-pocaklakót. Kis meglepődés, majd nagy öröm következett részemről, mert igazából mindegy is, csak egészséges legyen.

Apa vitte karjában a mérésekre

Apa már profi módon vágta a köldökzsinórt, és kísérte újdons(z)ült kisfiát a vizsgálatra, méricskélésre. 2500/50 paraméterekkel, pólyába bugyolálva tért vissza az én fiacskám, a kis pindur kandúr: Bence baba. Pöttöm lényével azonnal levett a lábamról, aprócska, szuszogó tünemény… Friss, ropogós, és még meleg – legszívesebben azonnal megzabáltam volna. A szokásos módon minden fájdalom azonnal a feledésbe merült, és együtt nyeltük a könnyeinket, immár kétgyermekes szülőkként – megindító pillanat volt…

Le a kalappal az egész család, a kórházi team és minden körülmény előtt. Legnagyobb gratuláció a két gyermekemet illeti, az én okos nagylányomat, aki minden válság és szeszély nélkül vészelte át, hogy nagytestvér lett, és az ügyes kisfiamat, akivel hiba nélkül csináltuk végig a terhességet és szülést – köszönöm neki, hogy még egyszer átélhettem ezt a csodát!

Testem parányi albérlője immár rutinosan szívja a kinti világ levegőjét, mi pedig szépen csiszolódunk össze négytagú családdá – jómagam most alakulok át valódi feleségféleséggé, családanyává, hiszen két gyerek az már két gyerek!

ANYA lettem, és azt hiszem ez életem legszebb szerepe.

 

hirdetés
Színész, újságíró, de mindenekelőtt édesanya vagyok. 2001-ben szereztem színész oklevelet, évekig szabadúszó színészként dolgoztam, majd 2007-ben diplomáztam az ELTE-n kommunikáció-művelődésszervező szakon. Dolgoztam PR-asszisztensként, segédszerkesztőként a Magyar Televíziónál, majd megszülettek a gyerekeim (Kincső, Bence) és főállású anya lettem. Eközben vágtam bele az újságírásba, fő témámat a gyermekeim szolgáltatták.  2010-15 között az Anyák Lapja és a Babamagazin újságírója voltam. Érdeklődési területem szerteágazó: színház, kultúra, pszichológia, társadalom, gyereknevelés, életmód… Ezért az újságírás mellett tettem le a voksom: így mindenbe belekóstolhatok, izgalmas emberekkel, sorsokkal találkozhatok; érdekes történetek és témák után kutathatok
Előző cikkMikor alussza át végre az éjszakát?
Következő cikkÁtalakul a napközbeni gyermekellátás 1.rész

KÉRDEZZ A SZAKÉRTŐTŐL!

Ide írd a kérdésedet, hozzászólásodat!
Kérlek, add meg a neved!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .