Tipegőnk első karácsonya

Dani-süt.jpg

Gyermekünk első igazi karácsonya – amikor már bizton számíthatunk arra, hogy megérinti őt a varázslat – nagyjából másfél éves kora után várható. Ekkor már vele együtt készülhetünk november végétől, december elejétől. Ehhez gyűjtöttünk össze néhány ötletet.

Készülődjünk közösen

Léteznek kifejezetten az advent időszakáról vagy a karácsonyról szóló gyermekkönyvek, amiket együtt nézegethetünk vele, és esténként felolvashatunk belőle. Készíthetjük együtt az adventi koszorút is, ehhez sétánk során gyűjthetünk vele terméseket (tobozokat, gallyakat, fenyőágakat), és feldíszíthetjük közösen a lakást. Ne az értelmére, hanem az érzelmeire akarjunk hatni, hiszen ő még nem érti mi a karácsony, őt a hangulat fogja lenyűgözni.

Ha képeslapot küldünk rokonainknak, ismerőseinknek, engedjük, hogy ő is odarajzolja saját kézjegyét. Az ajándékok elkészítésében vagy csomagolásában is segítségünkre lehet csemeténk, persze csak akkor, ha nem a tökéletesség a cél.

A sütemények elkészítésében is találunk olyan munkafázist, ahol nem zavaró két apró, szorgos kéz. Ha megmutatjuk, hogy hogyan kell kiszaggatni a formákat a tésztából, neki is menni fog. Ha kap kicsi nyújtófát, akkor egy kis darab tésztával egyedül is eljátszik majd.

A hétköznapokba is csempészhetünk egy kis varázslatot, amikor együtt nyitjuk ki az adventi naptár aktuális darabját, és együtt örülünk a meglepetésnek. Ez lehet egy apró csoki, süti vagy egy-egy kisebb játék, de mindenképp szép perceket tölthetünk el gyerekeinkkel a napi rohanás közben.

Ellátogathatunk a hangulatos karácsonyi vásárokba is és ha találunk kézműves játszóházat, akkor mindenképp térjünk be vele oda is. Ki tudja, útközben talán még a Mikulással is találkozhatunk…

„Kis karácsony, nagy karácsony…

Ha mindezekkel megalapoztuk a karácsonyi hangulatot és elérkezik az ünnep, néhány dologra érdemes odafigyelni. Ne a mennyiségre, hanem inkább a minőségre, biztonságra törekedjünk a tipegőnknek szánt ajándékok tekintetében. Inkább kapjon egy olyan kisautót, ami nincs veszéllyel a testi épségére, mint tíz olyat, amiket szétszedhet apró darabokra, vagy kárt tehet vele magában. A kicsik még ugyanúgy örülnek egy ajándéknak, mint a soknak, sőt, sokszor a bőség zavarában nem tudnak mindnek örülni. Lehetőség szerint ne engedjük azt se, hogy a rokonság általunk kifejezetten tiltott játékokkal lepje meg gyermekünket.

Nagyon sok játékgyártó bombázza a szülőket különböző készségfejlesztő játékokkal, sokszor erőn és lehetőségeken felüli teljesítésre kényszerítve a szülőket, de a kicsi ugyanannyira fog örülni egy saját készítésű fakanál bábnak, mint a legdrágább csillogó-villogó játéknak. Főként akkor, ha az időnket is adjuk mellé, hiszen az egész ünnepben a legszebb a minőségi együttlét lehetősége. Jómagam szeretek kampányolni a mesekönyvek, verses- és mondókás könyvek mellett is. A könyvek szeretetét nem lehet elég korán elültetni egy aprócska emberben. Ha anyagi lehetőségeink engedik, akkor a különféle építőjátékok nagyon jó ajándékok lehetnek, egészen a legegyszerűbb fakockáktól a legdrágább márkás építőelemekig. A gyermeknek nagy boldogság (a szülőknek kisebb), ha zeneszerszámokkal lepjük meg őket. Bármi jó lehet, ami hangos és dolgoztatja az érzékszerveit.

Az ételek megtervezésénél mindenképp vegyük figyelembe a kicsi igényeit még akkor is, ha egyébként már ugyanazt eszi, amit a család többi tagja. (Receptjeink között sok ünnepi finomságot és egészséges édességet is találsz.) Figyeljünk a szálkákra, csontokra; az alkohol tartalmú ételekre és a sütemények összetevőire is. Tálaláskor is gondoljunk rájuk. Ha féltjük az ünnepi étkészletet, akkor vásároljunk számára ünnepi díszítésű műanyag vagy papír tányért, poharat.

Néhány biztonsági szabályra is érdemes odafigyelni, hogy valóban baleset-, és zavarmentes legyen az ünnep. A karácsonyfát mindenképpen rögzítsük minimum két ellentétes helyen, hiszen a kisgyermek számára roppant csábítóak a rajta lévő fények, csillogó díszek, szaloncukrok, amiket szeretne mihamarabb megkaparintani. Ilyenkor a rögzítés nélküli fenyő bizony hamar eldőlhet. Vigyázzunk a gyertyákkal és a csillagszórókkal is. A kis kíváncsi kezek még nem tudják mennyire forró is az a gyönyörűen szikrázó valami.

Figyeljünk a kicsikre, hogy a kínálókba kitett süteményekből, szaloncukrokból csak annyit tudjon felfalni, amennyi még nem okoz nála problémát. A terítéket is érdemes valahogyan rögzíteni és a kristálypoharakkal is csínján bánjunk, mert nincs rosszabb, mint amikor az ünnepen azért szidjuk meg a gyereket, mert valamit lerántott és összetört.

Próbáljuk megértetni a rokonokkal, hogy gyermekünknek még nem feltétlenül tesz jót, ha három napon át kell vándorolnia újabb és újabb ünnepségekre, ahol újabb és újabb ingerek érik. Jöjjenek kivételesen hozzánk a vendégek, hogy legalább a megszokott környezetéből ne szakítsuk ki a kicsit, de ilyenkor beszéljük meg a felnőttekkel, hogy a feladatokat osszuk meg egymás közt, hiszen egy kimerült anyuka és apuka nem tud felhőtlenül örülni a karácsonynak. Ha mégis mindenképpen útra kell vele kelnünk, figyeljünk arra, hogy lehetőség szerint a napirendje megmaradjon és a számára kedves és biztonságot jelentő tárgyait (alvókendő, állatka, párna, cumi) vigyük magunkkal.

A legfontosabb, hogy igyekezzünk az ünnepek alatt minél többet felhőtlenül és semmit téve együtt lenni, együtt pihenni, lazítani és próbáljunk minél inkább a gyermekek és egymás kedvében járni.

Miklós Éva

hirdetés