A csecsemőkori táplálásnak életre szóló hatása van

A génjeink „programozhatók” és nem mindegy, hogyan programozzuk őket. A Magyarországon először 2014-ben megrendezett NNI (Nestlé Nutrition Institute) táplálkozástudományi konferencián elhangzott előadások arra mutattak rá, hogy a magzati korban és az első két életévben bevitt táplálék mennyisége és minősége alapvető befolyással van a felnőttkori életminőségünkre.

Magyarország és a kelet-közép-európai régió a 2014-ben először adott otthont a táplálkozástudomány egyik legrangosabb nemzetközi eseményének, az NNI által szervezett tudományos konferenciának. Az esemény témája az élet első 1000 napjának táplálkozása volt. A meghívott előadók, a táplálkozástudomány neves szakértői a Kelet-Európából és a Baltikumból érkezett kutatókból és gyermekorvosokból álló hallgatóság előtt ismertették kutatási eredményeiket.

A csecsemőkori táplálással programozhatjuk a gyermekeink jövőjét

A német táplálkozáskutató, Dr. Berthold Koletzko professzor előadásában kitért arra, hogy már a 70-es években is ismert volt tudományos körökben, hogy az első néhány életév táplálkozása alapvetően határozza meg a fiatal- és felnőttkori élet-minőségünket. Idézte Günther Dörner professzort, aki már 1975-ben úgy nyilatkozott, hogy „a hormonok, metabolitok és neurotranszmitterek koncentrációja a kritikusnak tekinthető első életévekben képes idegrendszeri és funkcionális zavarokat, és egyéb megbetegedéseket előidézni felnőttkorban.”

Minden előadó kiemelte: nem annyira a génjeink, hanem a környezeti hatásoknak sokkal inkább kitett epigének felelősek az egészségünkért. Az epigenetika a gének olyan öröklődési formáját vizsgálja, amely nem jár a DNS szekvencia megváltozásával. Az epigenetika arra a kérdésre keresi a választ, hogy a környezeti tényezők szülőkre gyakorolt hatása hogyan befolyásolja az utódok „génkifejeződését”. Ahogy az egyik előadó némi humorral megfogalmazta: ”Az, hogy a gyermekem tőlem származik, a gének bizonyítják. Azt, hogy a szomszédomnak is köze van hozzá, az epigének.”

Infinety hirdetés

Azt, hogy a korai táplálásnak mekkora a jelentősége, egy másik előadó, Mike Possner az állatvilágból származó látványos példával illusztrálta: az, hogy a méhlárvából dolgozó vagy méhkirálynő lesz, attól függ, milyen összetételű táplálékot kap. Az egyik tápanyagmix ugyanis az epigénekre kifejtett hatáson keresztül „elnémít” bizonyos géneket, míg a zsírsavakban gazdag „király dzsem” épp ezeket aktiválja. Hasonló hatást mutattak ki egereknél is: bizonyos gének aktiválása a korai táplálás megváltoztatásával elhízott egereket eredményezett. A terhesség alatt és az első két életévben bevitt táplálék mennyisége és minősége az emberek esetében is döntő jelentőségű: kihat a későbbi anyagcsere folyamatainkra, hajlamosít betegségekre és allergiára, akár a viselkedési mintáinkat is befolyásolhatja.

Már gyerekkorban eldőlhet, vajon elhízunk-e

A túlzott fehérje bevitel csecsemőkorban felnőttkori elhízáshoz vezethet

Az előadók arra hívták fel a figyelmet, hogy bár a múltban nem fordítottak elég figyelmet a kisdedek korai táplálásának felnőttkori hatásaira, ma már ez az egyik legkutatottabb terület. Dr. Berthold Koletzko előadásából kiderült: a felnőttkori elhízás az esetek 30 százalékában a túl gyors csecsemőkori súlygyarapodásra vezethető vissza, amely összefüggést mutat a korai magas fehérje bevitellel. Az elhízás szövődményei – a 2-es típusú cukorbetegség, az iszkémiás szívbetegség, egyes rákbetegségek – pedig minden ötödik elhalálozásért tehetők felelőssé a világon.

Ma Európában körülbelül 14 millió gyermek túlsúlyos, közülük 3 millió kórosan el van hízva. Az OECD közelmúltban publikált 2014-es egészségügyi felmérése szerint a magyarok a legelhízottabbak Európában. A felnőttek 28 százaléka számít túlsúlyosnak, de már a gyermekeinket is veszélyezteti az elhízás: 2 és 17 éves kor között már minden ötödik gyerek elhízott vagy túlsúlyos.

Jó úton járunk a gyermekkori elhízás megelőzésében

Az anyatejnél jobbat még nem találtak fel

ID-100172758Az előadók hangsúlyozták, hogy felnőttkori életesélyeiket tekintve a legkedvezőbb helyzetben azok vannak, akik a kritikus korai időszakban csak anyatejet kaptak. Ezért az orvosoknak arra kell bátorítani a szülőket, hogy az anyatejes táplálást részesítsék előnyben. Mindazonáltal, vannak olyan esetek, amikor elkerülhetetlen a csecsemők tápszeres táplálása, vagy kiegészítő táplálása. Ilyen esetekben fontos, hogy a csecsemő a lehető legalacsonyabb fehérjetartalmú tápszert kapja.

Molnár Dénes, a Pécsi Gyermekgyógyászati Klinika igazgatója, a Pécsi Egyetem tanára az IDEFICS felmérés eredményeit ismertette. Ennek köszönhetően sikerült azonosítani azokat a kockázati tényezőket, amelyek a metabolikus szindróma elnevezésű tünet együttes kialakulásához vezetnek. A több mint 18 ezer 2-10 éves gyermek bevonásával elkészült felmérés egyik fontos tanulság az volt, hogy a gyakorta alkalmazott testtömeg-index nem igazán alkalmas a túlsúly és a veszélyeztetettek körének meghatározására. Molnár Dénes elmondta: az elhízással összefüggésbe hozható metabolikus szindróma első jelei már pubertás kor előtt – a 11 évesnél fiatalabb gyerekeknél – jelentkeznek.

Metabolikus szindróma vagy cukorbetegség?

szoptatási tanácsadó

Erről a témáról még a Szoptatás rovatunkban olvashatsz többet!

Szólj hozzá Te is!

Legyél TE az ismeretosztó!
Kérünk, like-old és oszd meg ismerőseiddel a cikket, hogy lássák, te mennyire tájékozott vagy!

A babafalva.hu - Várandósságtól az első osztályig portál tizenkét éve segíti, támogatja a várandós, kisbabás és kisgyerekes édesanyákat és szülőket a szülés, a csecsemő gondozás, a gyermeknevelés, a családdá válás, az intézményekbe való beilleszkedés érintő sok-sok kérdésben, egészen az első osztályba lépésig.
Előző cikkSok helyen ingyenesek a műjégpályák
Következő cikkA petevezeték átjárhatósági vizsgálatairól

KÉRDEZZ A SZAKÉRTŐTŐL!

Ide írd a kérdésedet, hozzászólásodat!
Kérlek, add meg a neved!