Az enyhe terhességi toxémia kezelése a várandós gondozás feladata. Hetenkénti, rendszeres vérnyomás és testsúlyméréssel, vizeletvizsgálattal ellenőrzik a terhes állapotát, diétás rendszabályokat vezetnek be, és pihenést javasolnak. Cikkemben a sószegény étrend gyakorlati megvalósításához adok tanácsokat.
A csökkentett nátrium-bevitelt megfelelő nyersanyag válogatással és megfelelő konyhatechnológiai eljárások alkalmazásával tudjuk elérni.
Nyersanyag válogatás
A nyersanyagok konyhasótartalma dönti el, hogy melyek azok a nyersanyagok, élelmiszerek, amelyeket ebben a diétában nem használhatunk vagy korlátozott mennyiségben használhatunk, és mi az, ami viszonylag szabadon fogyasztható.
A nyersanyagokban természetes állapotban is megtalálható bizonyos mennyiségű Na, azonban ennél jóval magasabb az élelmiszerek feldolgozása során hozzáadott só mennyisége, így a feldolgozott élelmiszereink Na tartalma már igen jelentőssé válik. Ezt még tovább fokozzuk az ételkészítés során hozzáadott só mennyiségével.
Önálló ételként nem adhatók az alábbiak:
- sózott húsok, füstölt húsok, szalonna, húskészítmények, füstölt kolbász, szalámifélék, húskonzervek, májkrém, felvágottak, virsli, szafaládé;
- olajos pácolt halak, paradicsomos hal (Na-tartalmuk 1200-2200 mg/100g között változik);
- kemény-, félkemény-, ömlesztett sajtok hasonlóan magas Na-tartalommal rendelkeznek;
- készételek, hiszen készítésüknél sót használnak;
- ecetes konzervek, savanyúságok, zöldség konzervek – a hozzáadott NaCl-on kívül Na-tartalmú tartósítószert is használnak a gyártásuk során;
- különböző ízesítők- kechup, mustár, vegeta, pritamin, Piros Arany, Gulyáskrém, Erős Pista stb.;
- sós kekszek, chipsek, ropik, sózott olajos magvak;
- sózott péksütemények (sós kifli, sós perec).
Korlátozott mennyiségben adhatók:
- kenyér, péksütemények, kalács, keksz, kétszersült;
- száraztészták;
- belsőségek (máj, vese, szív);
- csokoládé, Cola;
- tej, joghurt, kefir – Na-tartalmuk jóval alacsonyabb a fentieknél, de korlátlan fogyasztásukat nem javasolhatjuk.
Alacsony Na-tartalommal rendelkező nyersanyagok:
- húsok (30-80 mg között);
- étkezési túró (18 mg), író (11 mg), tejföl (35mg), vaj (11 mg);
- tojás (25 mg);
- friss és mirelit zöldségfélék – 1 és 35 mg között mozog a Na-tartalmuk, de néhány kiemelkedik közülük: sárgarépa (70 mg), cukkíni (85 mg), cékla (98 mg) fokhagyma (100 mg), zellergumó (100 mg);
- szárazhüvelyesek (7-10 mg);
- friss és mirelit gyümölcsök: általában 2-8 mg/100 g közötti a nátriumtartalmuk, de kiemelkedik a banán (22 mg), gesztenye (20 mg), mazsola (35 mg);
- dió, mogyoró, mandula, mák;
- natúr gabonaipari termékek, cereáliák, gabonapehely, puffasztott gabona, búzacsira, zabkorpa, hajdina, rizs őrlemények, zabpehely, keményítők.
Ásványvizek esetében figyeljük azok Na-tartalmára: 200mg/l Na-tartalom felett sószegény étrend esetében indokolt figyelembe venni.
Ételkészítési eljárások
Só egyáltalán nem használható az ételkészítés során, esetleg minimális mennyiségű csökkentett Na-tartalmú só (40% -kal kevesebb a Na-tartalma). A konyhatechnikai eljárások közül azokat kell előnyben részesíteni, amelyek sütés-főzés közben a legjobban felszínre hozzák az élelmiszerek természetes zamatát, új ízekkel gazdagítják az étrendet. Fedezzük fel a nyersanyagok természetes ízét, és ne rontsuk el felesleges sózással (paprika, paradicsom, retek, uborka, újhagyma). Az étrend összeállításánál toljuk el az ízeket a savanykás, édeskés íz irányába.
Főzéssel inkább só igényes ételeket készítünk, só nélküli főzéssel jellegtelen ízű ételeket kapunk (pl. csontleves, húsleves). Ezeket célszerű kihagyni az étrendből. Ha a beteg még is kéri feltétlenül sok zöldséggel, zöldborsóval, petrezselyemzölddel kiegészítve tálaljuk. A főzéssel készült húsételeket inkább gőzöléssel készítjük, bár jó kiegészítők a vizes mártások (szilva, meggy, paradicsom, egres, ribiszke).
A gőzölést elsősorban zöldségfélék készítésekor használhatjuk. Ez őrzi meg legjobban az élelmiszerek természetes ásványianyag-tartalmát. Ajánlatos a gőzölve készített ételeket az edényből kivéve azonnal leönteni olvasztott vajjal vagy margarinnal, mert a zsiradékréteg megakadályozza a gőzölés alatt felszabaduló zamatanyagok elpárolgását.
Párolás alkalmazásával változatossá tehetjük a sótlan étrendet is. Jellegzetes ízű alapanyagok választása fontos: sárgarépa, zeller, karalábé, vöröshagyma, zöldpaprika, paradicsom, gomba (erdei ízletesebb- szárított formában is kapható). Az aromás párolással készített zöldségek alkalmasak köretként. Többféle zöldség együtt párolásával kedvezőbb ízhatás érhető el. A párolás során a kevés zsiradékon való pirítással jóízű pörzsanyag képződik a párolással készülő húsoknál, a felhasznált zöldségek és fűszerek pedig tovább javítják a nyersanyag izét.
Pirítás: az élelmiszer külső rétegén a pirítás zamatanyagokat termel, és kellemes ízanyagok mellett színt is ad az ételnek. Piríthatunk zsiradékban vagy szárazon. Nemcsak húsoknál alkalmazható, hanem cereáliáknál és zöldségféléknél is. A fűszernövényeket is piríthatjuk zsiradékban, mert így a bennük lévő növényi festékanyagok kioldódnak és az ehhez kötött zamatos illóolajok megmaradnak a zsiradékban.
Sütés: minden változata jól ízesít, mivel pörzsanyag képződéssel jár. Roston sütés, grillsütés, teflonban, sütőben, kevés folyadékon és bő zsiradékban sütés. Az utóbbiaknak határt szab a zsírbevitel csökkentése.
Sűrítés: Az ételek sűrítésére különféle módszereket alkalmazhatunk:
- Ízesített rántás: a liszthez pirítása is már ízesit, a hozzáadott vöröshagyma, fokhagyma, fűszerpaprika, petrezselyemzöld tovább fokozza az ízhatást,
- Habarás közül csak a finom habarást alkalmazzuk, az ehhez felhasznált kefir, joghurt, tejföl kellemes ízhatást kölcsönöz az ételnek.
- A párolással készülő főzelékeket hintéssel is sűríthetjük.
Bizonyos ételkészítési műveletekkel is ízesíthetünk:
- Burkolás: például: rántott sertés és borjú vagy burgonya, karfiol, párizsias sertés, burgonya, palacsintatésztába mártott szilva, alma stb. Amennyiben zsírmegszorítás szükséges nem alkalmazhatjuk.
- Töltés: levélbe – kelkáposzta, saláta, szőlőlevél, zöldségbe – paprika, paradicsom, karalábé, burgonya. A töltelékek különböző anyagokból készülhetnek, húsos, almás, gombás, zsemlés, besameles, burgonyapürés.
- Rétegezés: rakott zöldségek (kelkáposzta, zöldbab, karfiol stb.), rakott burgonya (nem kolbásszal, hanem tojással, szelethússal rétegezve), rakott tészták édesen, zöldséggel, hússal. A nyers saláták különböző nyersanyagait is rétegezhetjük, ilyenkor hosszabb érlelési idő kell.
- Tűzdelés: Sütéssel kombinálva alkalmazzuk. Tűzdelhetünk: hagymával, fokhagymával, zöldségekkel, gyümölccsel (citrom, alma, narancs, banán, szőlő stb.)
- Fűszeres pácolás: ugyancsak jó zamatosító eljárás. A páclébe is lehet fűszernövényeket, szárazfűszereket tenni, gyümölcsecettel, citrommal savanyítani. Pácolni lehet tejben is, amely felpuhító hatásán kívül különlegesen jó ízt ad az élelmi-anyagoknak.
Különböző fűszerek felhasználása: a sótlanság leplezésére számtalan fűszer alkalmazható.
- Babérlevél: savanykás főzelékek, páclevek ízesítője,
- Citrom: gyümölcslevesek, mártások saláták ízesítésre,
- Fahéj, szegfűszeg: gyümölcslevesek, mártások, sütemények,
- Gyömbér: húsleves, burgonyaleves,
- Kakukkfű: saláták, töltelékek,
- Vasfű: ez utánozza leginkább a só izét,
- Majoránna: húsok, vagdaltak, májételek,
- Rozmaring: magyaros húsételek,
- Szerecsendió: mártások, (sajtkrémek),
- Vanília, ánizs, karamellizált cukor is jól ízesit,
- Zöldfűszernövények: petrezselyemzöld, kapor, torma, tárkony, zeller,
- Főzetek: paradicsom + zöldpaprika főzet, paradicsom + zöldpaprika + vöröshagyma főzet, zellerlevél + paradicsom főzet, petrezselyemzöld + sárgarépa főzet,
- Fűszerkeverékek: gyömbér + szerecsendió keverék; kakukkfű + szerecsendió, babérlevél keverék.Vigyázzunk arra, hogy a magas sótartalmú fűszerkeverékeket ne használjuk.
Természetesen fontos szerepe van a sószegény étrendnél is a megfelelő tálalásnak, díszítésnek, kellemes étkezési körülmények biztosításának.
Tibay Rózsa dietetikus | Kérdezd szakértőnket>>
Fotók: Freedigitalphotos.net
Ez nem kérdés, hanem kérés: a modern szakirodalomban mára teljesen elfogadott, hogy toxémia esetén borzasztó fontos a só bevitele, és szigorúan tilos (életveszélyes) a vízhajtó teák fogyasztása, vagy gyümölcs- illetve rizsnapok tartása. A 20. héttöl minimum 1,5 tk sót kell felvenni a táplálékkal, 80-85 kg testsúly mellett 2 tk, 90-95 kgnál kb. 3 tk só is elkel. Ha nem megy másképp, üres kapszulákba is lehet tölteni és úgy bevinni. Fontos lehet a B és D vitaminok szintjét is korrigálni, az erek rugalmasságánk megörzésére pedig l-arginint bevinni. Angol és német nyelvü szakirodalommal tele vannak a szakmai oldalak, veszelyes ilyen hatótávolsággal ennyi téves, elavult információt közzétenni!
Kedves Cica mica!
Érdeklenének a hivatkozott szakirodalmak elküldenéd? Remélem láttad a cikk dátumát?
Kleocic
[email protected]