Az elmúlt 10 évben háromszorosára nőtt a meddőségi problémák miatt orvoshoz forduló 40 év feletti hölgyek aránya, pedig az életkornak döntő jelentősége van az asszisztált reprodukció során is – hívták fel a figyelmet Róbert Károly Magánkórház meddőségi szakemberei.
Mi a meddőség?
Meddőségről akkor beszélünk, ha egy év alatt rendszeres szexuális élet mellett sem következik be terhesség egy gyermekre vágyó párnál. A modern korig a meddőséget kizárólag női problémának tartották, ám az orvostudomány fejlődése lehetővé tette az okok alapos feltárását, így derült fény arra, hogy a gyermektelenség okait fele-fele arányban találjuk meg a nőknél, illetve a férfiaknál (40%-40%), míg az esetek fennmaradó 20%-ában a probléma a pár mindkét tagjához köthető.
„Amíg a férfiaknál a kevés, illetőleg a gyenge minőségű spermium okoz gondot, addig a nőknél gyakran a korai petefészek-kimerülés és a romló minőségű petesejtek – hangsúlyozta Dr. Skriba Eszter, a Róbert Kórház szülész-nőgyógyász szakorvosa, meddőségi specialistája. – A nőknek már születéskor megvan az összes petesejtjük, ezt az állományt viszik magukkal egy egész életen át. Egy élet során mintegy 500 petesejt érik meg, a nőknek 500 ciklusuk van.”
Fontos különbség azonban, hogy a férfiak hímivarsejtjei folyamatosan termelődnek akár egész életükben, a petesejtek száma azonban az évekkel fokozatosan csökken. Egy nőnek 30 éves koráig tízből 7-8 egészséges petesejtje van, ami nagyban megkönnyíti a fogantatást. 35 évesen a petesejtjeinek genetikailag már csak a fele egészséges, 40 évesen pedig tízből csupán három. 45 év felett már csak elvétve találni egy-egy ép petesejtet.
A terméketlenség okai
Nem szigorúan vett orvosszakmai megközelítésben a terméketlenség okait két csoportra oszthatjuk: lehet szervi oka, de gyakoribb a „szerzett meddőség”.
Az elsődleges (primer) meddőség valamilyen szervi okot takar: férfiaknál ilyen lehet az ivarsejtek hiánya, rossz minősége, a herecsatorna-elzáródás, különféle genetikai, hormonális problémák. Nőknél többek között a petevezeték elzáródása, a peteérés, illetve a méhüreg rendellenessége, hormonális problémák merülhetnek fel.
A sikertelen teherbe esés leggyakoribb okai között említhetjük azt a helyzetet, amikor vannak ugyan ép férfi és női ivarsejtek, de nem tudnak találkozni az elzáródott petevezeték vagy herecsatorna miatt. Előfordulhat az is, hogy találkoznak ugyan, de az embrió nem tud megtapadni a méhüregben a méh valamilyen fejlődési rendellenessége miatt. Szerepet játszhat a hormonrendszer, a pajzsmirigyhormonok, illetve az immunrendszer működési zavara is.
„Az egy-egy szerv kóros működésére visszavezethető vagy veleszületett probléma előfordulása relatíve ritka – tette hozzá Dr. Skriba Eszter. – Jóval gyakoribb az úgynevezett ’szerzett meddőség’, amelyet nevezhetünk civilizációs ártalmaknak is. Idetartoznak a káros környezeti hatások, a környezetszennyezés, a helytelen étkezés és az ezek következtében kialakuló autoimmun megbetegedések, a pajzsmirigy működését és a szénhidrátháztartást érintő zavarok. De tapasztalataink szerint a leggyakoribb okok, bizony, a modern civilizáció társadalmi következményeire vezethetők vissza.”
Az egyre növekvő társadalmi elvárások, a szociális és egzisztenciális bizonytalanság, a karrierépítés érdekében hozott áldozatok miatt korunkban ellentmondásba került a biológiai kor és a társadalmi érettség: mire a párok, a nők rászánják magukat a gyermekvállalásra, megteremtik ennek egzisztenciális-érzelmi hátterét, sokszor már késő. A KSH adatai szerint ma a magyar nők átlagosan 28 éves korukban szülik első gyermeküket.
„Ha egyetlen tényezőt kellene kiemelnem, akkor az az idő – hangsúlyozta Dr. Skriba Eszter. Nőknél az életkor a legfontosabb, hiszen az életkorral nő a kromoszóma-rendellenességek kockázata, a petesejtek minősége leromlik, genetikailag gyakran már nem egészségesek. Ennek az az oka, hogy a petesejtekben található DNS az idő előrehaladtával tönkremegy, egyre több hiba marad az örökítőanyagban. 45 éves kor felett egyre kisebb eséllyel lehet egészséges petesejtet találni, és habár a korszerű meddőségi eljárások fantasztikus lehetőséget kínálnak a gyermektelen pároknak, ezek is a meglévő ivarsejtjeikre épülnek. Az időt sajnos mi sem tudjuk becsapni, ezért számolnunk kell vele: meg kell találni a középutat a biológiai lehetőségek és a társadalmi elvárások között.”
A férfiak spermaszáma az elmúlt 40 évben a felére csökkent
A férfisterilitás sokkal gyakoribb, mint korábban gondolták, és a számos civilizációs és környezeti hatás miatt a helyzet évről évre romlik. Egy összefoglaló elemzés a férfiak spermiumának minőségét és mennyiségét vizsgáló tanulmányok százait elemezve arra a megdöbbentő eredményre jutott, hogy a vizsgált négy évtizedes időszak (1973–2011) alatt a férfiak spermaszáma átlagosan mintegy 60%-kal csökkent a fejlett országokban. A vizsgált időszakban évente átlagosan 1,4%-kal csökkent a milliliterenkénti, 1,6%-kal a spermamintánkénti spermiumszám.
Semmi okunk azt feltételezni, hogy ez a trend a jövőben megfordulna, főleg hogy még az okokat is csak találgatjuk. Minden bizonnyal szerepet játszik benne a kevés mozgás, a stressz, az egészségtelen táplálkozás, az elhízás, a dohányzás, a környezetszennyező anyagok, kemikáliák és az ülőmunkák elterjedése is.
„20 évvel ezelőtt még csak a hímivarsejtek számát, mennyiségét, morfológiáját, életképességét tudtuk rutinszerűen vizsgálni – mondta el Varga Erika, a Róbert Károly Magánkórház vezető biológusa. – Ma már azonban a technikai eszközök fejlesztésének köszönhetően a tartalmát is, így ki tudjuk válogatni a legjobbakat, a DNS-állomány épségének ismeretében tudjuk valószínűsíteni a gyermekvállalás esélyét.”
Folyt.köv.
fotó: pixabay.com
Erről a témáról még a Meddőség rovatunkban olvashatsz többet!
