A túlzott fertőtlenítés megbetegít

Az immunrendszer úgy működik, mint egy sportoló, aki minél többet edz, annál erősebb – mondja dr. Barcs István, a Semmelweis Egyetem ETK Epidemiológiai Tanszékének vezetője. A fertőzéseket könnyebben kapjuk meg, ha szervezetünk legyengült. Ez azonban nemcsak az immunrendszeren múlik, hanem a másik két védelmi zóna, a bőr- és a bélflóra állapotán is. Ha ezek sérülnek, fogékonyabb a szervezet a fertőzésekre.

Tájékozatlansága miatt az ember magának is sok kárt tud okozni, erre a szakember két példát említ: ha indokolatlanul (nem orvosi rendelésre) szed valaki antibiotikumot, vagy rendszeresen antibakteriális szappanokat használ például.

Köztudott, hogy az antibiotikumok nemcsak a betegséget okozó baktériumot, hanem a jótékony bélbaktériumokat is pusztítják. Ha a kúra nem tart sokáig, a bélflóra  pár nap alatt önmagától regenerálódik.

RS15063_KA-20140403-IMG_5730-scr-300x199Más a helyzet, ha valaki hosszú ideig és több féle antibiotikumot kénytelen szedni, mert ezzel megbontja a bélflóra (és egyéb testtájai flórájának) normális összetételét, ami a szakember szerint olyan, mint az erdőnek a tarvágás. Vagyis a bélben tömegével semmisülnek meg baktériumcsoportok, melynek következményeként a szervezet védtelenné válik. Olyan fertőzéseket is megkap, melyek miatt a hétköznapi állapotában nem betegedne meg. Példaként említette, a szalmonellás tojást. Egészséges emberben százmillió fertőző szalmonellabaktérium szükséges a fertőzéshez, ez egyetlen tojásban nincs meg. Akinek a bélflórája hiányos, vagy a steril élelmiszer fogyasztása miatt immunrendszere nem készült fel ezeknek a kórokozóknak a kivédésére, az viszont megbetegedhet.

Sokan úgy tudják, hogy ha antibiotikum szedésére kényszerülnek, javasolt valamilyen probiotikum szedése is, épp a bélflóra megóvása érdekében. Dr. Barcs István szerint a probiotikumok nem ártanak, de tartós védelmet nem fognak adni. Ennek az az oka, hogy a bélflóra olyan, mint az ujjlenyomat, minden embernek egyedi, csak rá jellemző baktérium törzsekből (a baktériumok „egyedei”) áll össze. Úgy magyarázza: ezek szervezetünk „saját népei”. A probiotikumok viszont az emberhez nem adaptálódott „átutazók”, nem káros mikróbákat, baktériumokat tartalmaznak. Ezek átmenetileg ki tudják tölteni az antibiotikum kúra miatt keletkezett űrt, de hosszú távon nem életképesek a szervezetben. Barcs István szavai szerint olyanok, mint a vendégmunkások: elvégzik hasznos feladatukat, aztán dolguk befejeztével távoznak.

RS13598_KA-20120928-IMG_9369-scr-300x199Sokan hiszik, hogy egészségük záloga az állandó fertőtlenítés, a steril környezet elérése. Nem sokan tudják, hogy a túl steril környezet nem feltétlenül jó, mert akik így élnek, azoknak a szervezete nem szokik hozzá a fertőződésekhez. Így történhet meg az, hogy azonnal megbetegednek, amint olyan helyre mennek (tömegközlekedés, munkahely, külföld) ahol a megszokottól eltérő mikroflórával találkoznak, mert nem alakul ki a megfelelő ellenálló képességük.  Barcs István szerint mindez a túlcivilizált országokra jellemző a leginkább. Ha valaki gyerekkorában átesik a (esetleg homokozóban megkapott) tünetmentes toxoplazma fertőzésen, akkor terhessége alatt már védett lesz, vagyis nem kell a macskákat kerülnie attól rettegve, hogy magzata károsodik – magyarázza, miért veszélyes a túlzott sterilitás.

Dr. Barcs István óv attól mindenkit, hogy antibakteriális kozmetikumokat használjon, mert ezzel tönkreteszi a szervezet elsődleges védelmi vonalát, a bőrt. A tisztálkodás önmagában is, mechanikusan eltávolítja a szennyezéseket, ezzel együtt csökkenti a baktériumok számát is, de kémiailag csökkenti a verejtékből származó antimikrobás hatású sók, zsírsavak mennyiségét is. Ha mindez  folyamatos fertőtlenítéssel egészül ki,  lemossák még a védő baktérium réteget, megnyitva az utat a fertőzések előtt. A szakember arra figyelmeztet: nem tehet rosszabbat egy gondoskodni vágyó anya gyermekével, minthogy antibakteriális tusfürdővel fürdeti.

TANÁCSOK, TÉVHITEK:

  • ne szedjen antibiotikumot orvosi rendelés nélkül, ráadásul ne több félét, hosszabb ideig
  • savanyított tejtermékek közül válassza elsősorban az aludttejet, mert abban bizonyosan nincs mesterséges adalékanyag
  • úgy védheti meg a gyermekét a szülő, ha engedi piszkosnak is lenni
  • hazaérkezéskor kezet kell mosni (tömegközlekedés, vásárlás, iskola, munka után) de otthoni környezetben evés előtt már nem feltétlenül
  • saját kert fájáról származó gyümölcsöt meg  lehet enni mosás nélkül
  • penészes élelmiszert ki kell dobni (pl. nem elég a lekvár tetejéről kanállal levenni) mert a penészgomba rákkeltő toxint termelhet, ami az egész élelmiszert szennyezhette
  • házi gombatenyészetek fogyasztása  (pl.  japán kristály) lehet jó, de a házi továbboltások során akár káros baktériumok is kerülhetnek bele
  • a padló fertőtlenítése felesleges (kivéve kisgyerekes háztartás)
  • wc tisztításához indokolt fertőtlenítő hatású szert használni
  • antibakteriális kézmosó rendszeres használata nem javasolt, mert a bőr védő funkcióját tönkreteszi, elég a normál kézmosás szappannal
  • ne higgyünk az ellenőrizhetetlen forrásból származó információknak, ha kérdésünk van, forduljunk  szakemberhez

Semmelweis Egyetem
fotó: Kovács Attila

Szólj hozzá Te is!

Legyél TE az ismeretosztó!
Kérünk, like-old és oszd meg ismerőseiddel a cikket, hogy lássák, te mennyire tájékozott vagy!

A Babafalva.hu - Várandósságtól az első osztályig portál tizenhárom éve segíti, támogatja a várandós, kisbabás és kisgyerekes édesanyákat és szülőket a szülés, a csecsemő gondozás, a gyermeknevelés, a családdá válás, az intézményekbe való beilleszkedés érintő sok-sok kérdésben, egészen az első osztályba lépésig.
Előző cikkBabaúszás nyílt nap – a részvétel ingyenes!
Következő cikkCsaládi programok a Budaörsi Fesztiválon május 7-11. között

KÉRDEZZ A SZAKÉRTŐTŐL!

Ide írd a kérdésedet, hozzászólásodat!
Kérlek, add meg a neved!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..