Egy új étel bevezetésénél mindig kérdés, hogy milyen hatással lesz a baba szervezetére. Az ételallergia, és ételérzékenység gyakran előfordulhat már csecsemőkorban is, ezért fontos ismerni a rájuk utaló jeleket, és követni bizonyos lépéseket. Szakértőnk, Tibay Rózsa dietetikus, egészségtan tanár segít az eligazodásban.
Ételallergia vagy ételérzékenység?
Bár a két jelenség nagyon más okokra vezethető vissza, könnyen összetéveszthetőek, mivel számos hasonló tünettel rendelkeznek. Ételallergia akkor fordul elő, amikor a baba immunrendszere antitesteket termel válaszként az adott élelmiszerben megtalálható fehérjére.
A csecsemőkorban jelentkező ételallergiás tünetek oka, hogy az immunrendszer az allergén ételt károsnak ítéli meg, emiatt küzd ellene és ez vezet az allergiás tünetek kialakulásához. A reakció lehet igen gyors, de az allergia típusától függően bekövetkezhet órákkal vagy napokkal később is. Gyorsabb reakció esetén könnyebben lehet diagnosztizálni az allergiát, mivel a reakció ilyenkor visszavezethető egy nemrég fogyasztott ételre. Az allergia ezen típusa többnyire azoknál a gyerekeknél jelenik meg, akik családjában már voltak allergiás előzmények.
Az ételallergia tüneteként előfordulhat csalánkiütés a gyermek szája, orra és szeme körül. Kiterjedhet az egész testre. Enyhén megduzzadhat a szája, orra és a szeme körüli terület. További súlyos reakció lehet az anafilaxia néven ismert tünet, mely megnyilvánulhat lihegésben, nehézlégzésben, fulladásban.
Csecsemők esetében, ez az életet is veszélyeztetheti. Ha felmerül a gyanú, hogy a gyermek súlyos allergiás tüneteket produkál, azonnal hívjunk mentőt, hogy megfelelő ellátásban részesülhessen.
Az allergia akár anyatejes babáknál is jelentkezhet
Ritkán ugyan, de szoptatott csecsemőknél is jelentkezhetnek allergiás tünetek. A bélrendszer fejletlenségéből adódóan bizonyos élelmiszerek fehérjéi az anyatejből is a kicsi szervezetébe kerülhetnek és tüneteket okozhatnak. Fontos, hogy ebben az esetben sem szabad lebeszélnünk az édesanyákat a szoptatásról, hiszen az anyatej a baba számára a legtökéletesebb táplálék. Ebben az esetben úgynevezett anyai diétát javaslunk a szoptatás időszakára, az allergénként fellépő élelmiszerek kihagyásával. Ezek: tej, tejtermék, tojás, olajos magvak.
Ételérzékenység esetén a kellemetlen tünetek akkor jelentkeznek, amikor a szervezet bizonyos anyagokat nem képes feldolgozni. Csecsemőkorban leggyakrabban laktózérzékenység alakul ki. (Az anyatej is tartalmaz laktózt, azaz sajnos a csecsemőnek időnként problémát okozhat az anyatejben található laktóz emésztése). Ebben az esetben a baba szervezete kevés laktáz enzimet termel, vagy nem termel egyáltalán. Ez az enzim szükséges a laktóz lebontásához. A laktóz lebontását a vékonybélben az úgynevezett laktáz enzim végzi, melynek hiánya, vagy alacsony szintje vezet a betegség kialakulásához A meg nem emésztett laktóz kellemetlen tüneteket okozhat, például hasmenést vagy puffadást.
Az ételérzékenységben az immunrendszer nem játszik szerepet, a reakció általában lassabb, mint az allergia esetében – az étel elfogyasztását követően a tünetek általában pár órával vagy nappal később jelentkeznek. A gyerekeknél tipikus tünet a krónikus, napi többszöri hasmenés, bűzös, habos, nyálkás széklet. A laktózmentes diéta alkalmazása a tüneteket csökkenti vagy meg is szüntetheti. Amennyiben a diéta ellenére sem múlnak a tünetek, megbújhat a háttérben tejfehérje érzékenység is. Mindenképpen célszerű kivizsgáltatni a gyermeket a tünetek észlelésekor.
Szerencsére sok gyerek kinövi az ételallergiát, és az ételérzékenységek között is vannak átmenetiek – mindkét esetben nagyban függ az adott étel típusától.
Például a gyermekek többsége kinövi a tehéntej allergiát, bár páran 6-8 éves korukig is allergiásak maradhatnak. Ezzel szemben, a mogyoróra allergiás gyerekek nagy része egész életében allergiás marad. Nincsenek általános szabályszerűségek az allergiákkal kapcsolatban, gyermekről gyermekre és ételről ételre változó.
Hozzátáplálás: mégis hogyan?
A WHO ajánlása szerint a kizárólagos szoptatás ajánlott min. 6 hónapos korig vagy azontúl a baba igényei szerint. A jelenleg hazánkban érvényben levő ajánlások szerint tápszeres babáknál a 4. és a 6. hónap között, szoptatott csecsemőknél a 6. hónaptól javasolt megkezdeni a hozzátáplálást. Ennél tovább halogatni nem célszerű, egyrészt mert a fejlődő szervezetnek más típusú táplálékokra is szüksége van, másrészt az anyatejjel táplált csecsemőknél így segíthetjük az allergia megelőzését is. Az anyatej védőanyagai ugyanis segítenek, hogy a kicsi szervezet könnyebben fogadja az új, addig ismeretlen tápanyagot és így csökkenti az allergiás reakció megjelenésének esélyét.
A magasabb allergia kockázattal járó ételeket fokozatosan vezessük be a baba étrendjébe. Az új ételeket két-három napon keresztül adjuk a gyermeknek, így figyelemmel kísérhetjük, hogyan reagál az adott ételre a szervezete. Ezen kívül érdemes az új ételeket hétköznap a reggeli órákban (tízóraira) adni a babának először. Ha mégsem sikerül panaszmentesen fogadni a frissen bevezetett ételt, azt az ételallergia jellegzetes tünetei jelzik. Korai életkorban a táplálékallergia leggyakoribb forrásai a tejtermékek, a tej, a tojás és a liszt.
A táplálékallergia tünetei
Csecsemő és kisgyermekkorban az ételallergia jellegzetes tünete a hasfájás, haspuffadás. Emiatt a baba nyűgösebb, sírósabb lehet. A székletváltozása is megfigyelhető: gyakori hasmenés jelentkezhet. Bőrtünetek, vörös, viszkető foltok, ekcéma, csalánkiütés is kísérhetik a betegséget. A hozzátáplálás időszakában a panaszok összefüggnek az újonnan bevezetett étellel.
Ezért lényeges, hogy mindig egy élelmiszerrel bővítsük a gyermek étrendjét és pár napot várjunk, amíg újat vezetünk be. Így ugyanis jó eséllyel pontosan be tudjuk azonosítani, hogy mi az, ami a panaszokat kiváltotta.
Milyen ételeket ajánlott elkerülni a hozzátáplálás kezdetén?
Egyes ételek erősebben allergének, míg más ételek kevésbé. Az allergizáló ételek esetében javasolt várni a baba idősebb koráig. Hat hónapos kor előtt egyáltalán nem ajánljuk, hogy kipróbálják ezeket az ételeket. Fontos, hogy óvatosan vezessék be őket a baba étrendjébe.
A következő ételek nagyobb eséllyel válthatnak ki allergiát:
– búza alapú, és egyéb glutén tartalmú ételek (glutén bevezetés anyatejes táplálás mellett 4 hónapos kortól, hozzátáplálásként hat hónapos kortól)
– 1 éves kor alatt semmiképpen sem ajánlott, azonban ideális esetben 3 éves kor után kerül bevezetésre
– tojás (tojássárgája 9 hónapos kortól, tojásfehérje 1 éves kor után adható)
– hal, és rákfélék (1 éves kor után)
– földi mogyoró, diófélék, olajos magvak (1 éves kor után)
A különféle olajos magvak – mint a dió, de legfőképpen a földimogyoró – nagyon heves allergiás reakciót válthatnak ki. A gyermek étrendjébe ezek bevezetésével akár a 2-3 éves életkort is célszerű megvárni. Ezeknél a magvaknál a félrenyelés veszélye is fennállhat, ezért fogyasztásuk fokozott odafigyelést igényel.
A WHO és a magyar szakemberek ajánlása szerint a tehéntej fogyasztása 12 hónapos kor alatt nem ajánlott. Ennek oka a tej összetételében keresendő. A tehéntej magas fehérje és nátrium tartalma megterhelő lehet a baba veséjének és emésztőrendszerének. Nem tartalmaz a gyermek tápanyagszükségletének megfelelő mennyiségű vasat, vitaminokat, ásványi anyagokat (amelyek szükségesek az egészséges fejlődéshez).
A legtöbb szakember egyetért azzal, hogy a tehéntej bevezetésével érdemes várni a gyermek 3 éves koráig.
Egy éves kor után junior gyerekitalok adásával hozzájárulhatunk a gyermek vitamin-, ásványi anyag és tápanyagszükségletének biztosításához egészen 3 éves korig.
Kihez forduljon a szülő?
A tünetek jelentkezésekor javasolt a gyermek kezelőorvosát felkeresni. Amennyiben a táplálékallergia gyanúja felmerül, a vizsgálatokat gyermek gasztroenterológus végezheti el. Az első konzultáció előtt javaslom, hogy a szülők otthon gondolják át, hogy mikor jelentkeztek a tünetek és pontosan mit tapasztaltak a gyermeknél. Van-e allergiás beteg a családban, szed, vagy szedett-e a közelmúltban gyógyszert a gyermek, illetve volt, vagy van-e valamilyen ismert betegsége. A táplálékallergia vérvizsgálattal kimutatható, ez már a legkisebbeknél is elvégezhető.
Említettük, hogy a gyermekek többsége kisiskolás korára kinövi a betegséget, de addig a diéta tartására van szükség, az allergiás tüneteket okozó élelmiszer mellőzésére. Fontos tudni, hogy a táplálék allergiát okozó hatása függ a mennyiségtől és a bevezetés időpontjától is. Ha 1 éves kor után is jelentkeznek a tünetek, akkor félévente szükséges vizsgálni, hogy továbbra is fennáll-e az érzékenység.