Csecsemőkori ételallergiák

Egy új étel bevezetésénél mindig kérdés, hogy milyen hatással lesz a baba szervezetére. Az ételallergia, és ételérzékenység gyakran előfordulhat már csecsemőkorban is, ezért fontos ismerni a rájuk utaló jeleket, és követni bizonyos lépéseket. Szakértőnk, Tibay Rózsa dietetikus, egészségtan tanár segít az eligazodásban.

Ételallergia vagy ételérzékenység?

Bár a két jelenség nagyon más okokra vezethető vissza, könnyen összetéveszthetőek, mivel számos hasonló tünettel rendelkeznek. Ételallergia akkor fordul elő, amikor a baba immunrendszere antitesteket termel válaszként az adott élelmiszerben megtalálható fehérjére.

A csecsemőkorban jelentkező ételallergiás tünetek oka, hogy az immunrendszer az allergén ételt károsnak ítéli meg, emiatt küzd ellene és ez vezet az allergiás tünetek kialakulásához. A reakció lehet igen gyors, de az allergia típusától függően bekövetkezhet órákkal vagy napokkal később is. Gyorsabb reakció esetén könnyebben lehet diagnosztizálni az allergiát, mivel a reakció ilyenkor visszavezethető egy nemrég fogyasztott ételre. Az allergia ezen típusa többnyire azoknál a gyerekeknél jelenik meg, akik családjában már voltak allergiás előzmények.

Az ételallergia tüneteként előfordulhat csalánkiütés a gyermek szája, orra és szeme körül. Kiterjedhet az egész testre. Enyhén megduzzadhat a szája, orra és a szeme körüli terület. További súlyos reakció lehet az anafilaxia néven ismert tünet, mely megnyilvánulhat lihegésben, nehézlégzésben, fulladásban.

Csecsemők esetében, ez az életet is veszélyeztetheti. Ha felmerül a gyanú, hogy a gyermek súlyos allergiás tüneteket produkál, azonnal hívjunk mentőt, hogy megfelelő ellátásban részesülhessen.

Az allergia akár anyatejes babáknál is jelentkezhet

Ritkán ugyan, de szoptatott csecsemőknél is jelentkezhetnek allergiás tünetek. A bélrendszer fejletlenségéből adódóan bizonyos élelmiszerek fehérjéi az anyatejből is a kicsi szervezetébe kerülhetnek és tüneteket okozhatnak. Fontos, hogy ebben az esetben sem szabad lebeszélnünk az édesanyákat a szoptatásról, hiszen az anyatej a baba számára a legtökéletesebb táplálék. Ebben az esetben úgynevezett anyai diétát javaslunk a szoptatás időszakára, az allergénként fellépő élelmiszerek kihagyásával. Ezek: tej, tejtermék, tojás, olajos magvak.

Ételérzékenység esetén a kellemetlen tünetek akkor jelentkeznek, amikor a szervezet bizonyos anyagokat nem képes feldolgozni. Csecsemőkorban leggyakrabban laktózérzékenység alakul ki. (Az anyatej is tartalmaz laktózt, azaz sajnos a csecsemőnek időnként problémát okozhat az anyatejben található laktóz emésztése). Ebben az esetben a baba szervezete kevés laktáz enzimet termel, vagy nem termel egyáltalán. Ez az enzim szükséges a laktóz lebontásához. A laktóz lebontását a vékonybélben az úgynevezett laktáz enzim végzi, melynek hiánya, vagy alacsony szintje vezet a betegség kialakulásához A meg nem emésztett laktóz kellemetlen tüneteket okozhat, például hasmenést vagy puffadást.

Az ételérzékenységben az immunrendszer nem játszik szerepet, a reakció általában lassabb, mint az allergia esetében – az étel elfogyasztását követően a tünetek általában pár órával vagy nappal később jelentkeznek. A gyerekeknél tipikus tünet a krónikus, napi többszöri hasmenés, bűzös, habos, nyálkás széklet. A laktózmentes diéta alkalmazása a tüneteket csökkenti vagy meg is szüntetheti. Amennyiben a diéta ellenére sem múlnak a tünetek, megbújhat a háttérben tejfehérje érzékenység is. Mindenképpen célszerű kivizsgáltatni a gyermeket a tünetek észlelésekor.

Szerencsére sok gyerek kinövi az ételallergiát, és az ételérzékenységek között is vannak átmenetiek – mindkét esetben nagyban függ az adott étel típusától.

Például a gyermekek többsége kinövi a tehéntej allergiát, bár páran 6-8 éves korukig is allergiásak maradhatnak. Ezzel szemben, a mogyoróra allergiás gyerekek nagy része egész életében allergiás marad. Nincsenek általános szabályszerűségek az allergiákkal kapcsolatban, gyermekről gyermekre és ételről ételre változó.

Hozzátáplálás: mégis hogyan? 

A WHO ajánlása szerint a kizárólagos szoptatás ajánlott min. 6 hónapos korig vagy azontúl a baba igényei szerint. A jelenleg hazánkban érvényben levő ajánlások szerint tápszeres babáknál a 4. és a 6. hónap között, szoptatott csecsemőknél a 6. hónaptól javasolt megkezdeni a hozzátáplálást. Ennél tovább halogatni nem célszerű, egyrészt mert a fejlődő szervezetnek más típusú táplálékokra is szüksége van, másrészt az anyatejjel táplált csecsemőknél így segíthetjük az allergia megelőzését is. Az anyatej védőanyagai ugyanis segítenek, hogy a kicsi szervezet könnyebben fogadja az új, addig ismeretlen tápanyagot és így csökkenti az allergiás reakció megjelenésének esélyét.

A magasabb allergia kockázattal járó ételeket fokozatosan vezessük be a baba étrendjébe. Az új ételeket két-három napon keresztül adjuk a gyermeknek, így figyelemmel kísérhetjük, hogyan reagál az adott ételre a szervezete. Ezen kívül érdemes az új ételeket hétköznap a reggeli órákban (tízóraira) adni a babának először. Ha mégsem sikerül panaszmentesen fogadni a frissen bevezetett ételt, azt az ételallergia jellegzetes tünetei jelzik. Korai életkorban a táplálékallergia leggyakoribb forrásai a tejtermékek, a tej, a tojás és a liszt.

A táplálékallergia tünetei

Csecsemő és kisgyermekkorban az ételallergia jellegzetes tünete a hasfájás, haspuffadás. Emiatt a baba nyűgösebb, sírósabb lehet. A székletváltozása is megfigyelhető: gyakori hasmenés jelentkezhet. Bőrtünetek, vörös, viszkető foltok, ekcéma, csalánkiütés is kísérhetik a betegséget. A hozzátáplálás időszakában a panaszok összefüggnek az újonnan bevezetett étellel.

Ezért lényeges, hogy mindig egy élelmiszerrel bővítsük a gyermek étrendjét és pár napot várjunk, amíg újat vezetünk be. Így ugyanis jó eséllyel pontosan be tudjuk azonosítani, hogy mi az, ami a panaszokat kiváltotta.

Milyen ételeket ajánlott elkerülni a hozzátáplálás kezdetén?

Egyes ételek erősebben allergének, míg más ételek kevésbé. Az allergizáló ételek esetében javasolt várni a baba idősebb koráig. Hat hónapos kor előtt egyáltalán nem ajánljuk, hogy kipróbálják ezeket az ételeket. Fontos, hogy óvatosan vezessék be őket a baba étrendjébe.

A következő ételek nagyobb eséllyel válthatnak ki allergiát:

– búza alapú, és egyéb glutén tartalmú ételek (glutén bevezetés anyatejes táplálás mellett 4 hónapos kortól, hozzátáplálásként hat hónapos kortól)
– 1 éves kor alatt semmiképpen sem ajánlott, azonban ideális esetben 3 éves kor után kerül bevezetésre
– tojás (tojássárgája 9 hónapos kortól, tojásfehérje 1 éves kor után adható)
– hal, és rákfélék (1 éves kor után)
– földi mogyoró, diófélék, olajos magvak (1 éves kor után)

A különféle olajos magvak – mint a dió, de legfőképpen a földimogyoró – nagyon heves allergiás reakciót válthatnak ki. A gyermek étrendjébe ezek bevezetésével akár a 2-3 éves életkort is célszerű megvárni. Ezeknél a magvaknál a félrenyelés veszélye is fennállhat, ezért fogyasztásuk fokozott odafigyelést igényel.

A WHO és a magyar szakemberek ajánlása szerint a tehéntej fogyasztása 12 hónapos kor alatt nem ajánlott. Ennek oka a tej összetételében keresendő. A tehéntej magas fehérje és nátrium tartalma megterhelő lehet a baba veséjének és emésztőrendszerének. Nem tartalmaz a gyermek tápanyagszükségletének megfelelő mennyiségű vasat, vitaminokat, ásványi anyagokat (amelyek szükségesek az egészséges fejlődéshez).

A legtöbb szakember egyetért azzal, hogy a tehéntej bevezetésével érdemes várni a gyermek 3 éves koráig.

Egy éves kor után junior gyerekitalok adásával hozzájárulhatunk a gyermek vitamin-, ásványi anyag és tápanyagszükségletének biztosításához egészen 3 éves korig.

Kihez forduljon a szülő?

A tünetek jelentkezésekor javasolt a gyermek kezelőorvosát felkeresni. Amennyiben a táplálékallergia gyanúja felmerül, a vizsgálatokat gyermek gasztroenterológus végezheti el. Az első konzultáció előtt javaslom, hogy a szülők otthon gondolják át, hogy mikor jelentkeztek a tünetek és pontosan mit tapasztaltak a gyermeknél. Van-e allergiás beteg a családban, szed, vagy szedett-e a közelmúltban gyógyszert a gyermek, illetve volt, vagy van-e valamilyen ismert betegsége. A táplálékallergia vérvizsgálattal kimutatható, ez már a legkisebbeknél is elvégezhető.

Említettük, hogy a gyermekek többsége kisiskolás korára kinövi a betegséget, de addig a diéta tartására van szükség, az allergiás tüneteket okozó élelmiszer mellőzésére. Fontos tudni, hogy a táplálék allergiát okozó hatása függ a mennyiségtől és a bevezetés időpontjától is. Ha 1 éves kor után is jelentkeznek a tünetek, akkor félévente szükséges vizsgálni, hogy továbbra is fennáll-e az érzékenység.

hirdetés
Dietetikusnak tanultam de előtte gyermekorvosi asszisztensként dolgoztam. A főnökömtől megtanultam, hogy szinte minden betegség, baj visszavezethető a nem megfelelő táplálkozásra, táplálásra. 2004-ben elvégeztem Pécsen az egészségtan tanári szakot. Kérdéseiteket táplálék allergiák, egyéb gyermektáplálási kérdésekben várom. Szívesen válaszolok hozzátáplálással, várandósság és szoptatás alatti étkezéssel kapcsolatos kérdésekre, táplálkozástani szempontból. Elhízott gyerek fogyókúrájával is foglalkozom. Illetve alternatív táplálási módokkal: pl: gyermekkori vegetarianizmus. Fordulhattok hozzám jó evő és rosszevő gyerekekről szóló kérdésekkel.
Előző cikkMiért sírnak a babák?
Következő cikkMéhpempővel a termékenységért

KÉRDEZZ A SZAKÉRTŐTŐL!

Ide írd a kérdésedet, hozzászólásodat!
Kérlek, add meg a neved!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .