Drámamentes fegyelmezés – új módszerek a nevelésben

A kezelhetetlen hisztik, fegyelmezési problémák ideje lejárt – helyette megérkezett a nevelési konfliktusok elhárításának új, agykutatási eredményekre építő megközelítése. Daniel Siegel és Tina Payne Bryson Drámamentes fegyelmezés című, most megjelent könyve ebben segít a gyakran szófogadatlan kisgyerekek szüleinek.

Sokan tehetetlennek érezzük magunkat azokban a helyzetekben, amikor a gyermekünk felesel, dacos vagy épp követelőző. Talán a saját gyerekkorunkból arra emlékszünk, hogy ilyenkor kiabálva ledorongoltak, a sarokba állítottak, hogy elgondolkodjunk, vagy eltiltottak a délutáni játszóterezéstől. Talán emlékszünk arra is, hogy ezek a nevelési technikák semmi jóra nem vezettek, magányosnak és védtelennek éreztük magunkat tőlük, akit „senki nem ért meg”.

Dramamentes-fegyelmezesA „hagyományos” fegyelmezési módszerek hatástalanságát Daniel Siegel és Tina Payne Bryson is megerősítik. A szobafogság és tiltások nevelési célzatú alkalmazásával csak annyit lehet elérni, hogy a gyermek nem azon fog elgondolkodni, hogy „milyen rosszat tett”, hanem azon, hogy „neki vannak a világon a legrosszabb szülei”. S valljuk be, az indulatosan sikerült rendreutasítások után – időnként – talán a mi lelkiismeretünk is kaparja a torkunkat.

Agyfejlődésre épülő nevelési módszerek

Daniel Siegel és Tina Payne Bryson A gyermeki elme című szemléletformáló művükben már ismertették a gyermeki agy fejlődésére épülő, integrált szemléletű nevelést. A gyermek szükségleteire és belső világára érzékeny megközelítéssel ezúttal a sokszor konfliktusforrást jelentő fegyelmezési helyzetekre javasolnak megoldásokat. A szerzők életszerű példákkal, szemléletes és humoros ábrákkal, könnyen érthető magyarázatokkal adják át tudásukat és nyújtanak ötleteket, hogyan reagálhatunk átgondoltan, amikor kitör a testvérháború, amikor bokán rúg a négyévesünk, ha a gyerek azt hajtogatja, hogy „nem, nem”, és az összes többi könnyfakasztó-elkeserítő-elrugaszkodott esetben.

A gyermek (agya) olyanná válik, amilyen élményekben része van

Siegel és Bryson nem csak a jelenben kialakuló nevelési patthelyzetek kezeléséhez ad fogódzót. Az idegtudomány eredményeit ismertetve elmagyarázzák, hogy gyermekeink agyát, az idegrendszer kapcsolódásait szó szerint formálják azok az élmények, amelyekben részük van. Éppen ezért szülőként, nevelőként óriási felelősség van rajtunk abban, hogy milyen tapasztalatokat élnek át a gyerekek.

A szerzők útmutatásai nyomán olyan válaszokat tudunk adni a nevelési konfliktusok és fegyelmezési kihívások közepette, amelyek egyrészt értékes modellként szolgálnak a gyerekeknek arról, hogyan lehet hatékonyan kezelni az emberi kapcsolatok súrlódásait, másrészt fejlesztően hatnak azokra az agyterületekre és az agyterületek közötti idegi kapcsolatokra, amelyek az önkontroll, a döntéshozatal, a stresszkezelés, az empátia kialakulásáért felelősek. Az integrált szemléletű, drámamentes fegyelmezés tehát nagymértékben képes hozzájárulni ahhoz, hogy egy éretten gondolkodó és magas érzelmi intelligenciával rendelkező generációt neveljünk a jövőnek.

Részlet a kötetből az Ursus Libris honlapján.

hirdetés

KÉRDEZZ A SZAKÉRTŐTŐL!

Ide írd a kérdésedet, hozzászólásodat!
Kérlek, add meg a neved!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .