Március közepén elhunyt Jean Liedloff pszichológus, Az elveszett boldogság nyomában című könyv szerzője, a kontinuum-elv kidolgozója. Hosszas betegség után otthonában, egy San Francisco melletti lakóhajón érte a halál.
Jean Liedloff a dél-amerikai jekána indiánok között átélt tapasztalatai alapján fedezte fel, és dolgozta ki a kontinuum-elvet, melynek lényege az, hogy minden élőlény akkor érzi magát a legjobban, ha az evolúció során kialakult igényei, elvárásai kielégülnek, ezek elmulasztása viszont maradandó sérülést okoz, ami kihat egész későbbi életére.
Liedloff évekig tanulmányozta a venezuelai dzsungelben élő jekánák közösségét. Ezeknek a “vadembereknek” a szemmel látható boldog és kiegyensúlyozott élete lenyűgözi, és két és fél évet tölt el a törzsnél. Az ott töltött hónapok során egyre inkább az kezdi érdekelni, hogy mi az oka annak, hogy az indiánok annyival boldogabbak nálunk civilizált embereknél.
Jean Liedloff az indiánok boldogabb életének kulcsát a csecsemőkkel és a gyermekekkel való bánásmódban találja meg. “Az indiánok a gyerekek eredeti szükségleteit követik, azokat az igényeket, amelyeket a csecsemő magával hozott. A gyermeket mindenhova magukkal viszik, ott van, ahol az élet zajlik, és folyamatosan karban, illetve hordozókendőben tartják. Az újszülöttet nem hagyják egyedül akár alszik, akár ébren van, és legfőképp akkor nem, ha sír. A folyamatosan karban tartott csecsemő azt érzi, hogy minden rendben van, hogy alapvetően jó és szívesen látott vendég a családban.”
A civilizált ember inkább az eszére, mint az ösztöneire hallgat. Pedig a kisbabákkal való törődésben nincs helye az intellektusnak – állítja Liedloff. Ahogy az anyaméhben minden az elvártaknak megfelelően történt, a csecsemő a továbbiakban is számít rá, mondhatni biztos benne, hogy a történések megfelelnek elvárásainak. Ez azonban a modern világban szinte soha nem következik be.
Liedloff utolsó expedíciójáról hazatérve élményeit, következtetéseit és elméletét könyvben foglalta össze, melyet azóta több nyelvre lefordítottak. Világszerte tartott előadásokat, otthon pedig pszichológusként dolgozott tovább. Halála előtt hálát adott azért, hogy ilyen tartalmas élet adatott meg neki, és hogy egy olyan üzenetet közvetíthetett, amely oly sok gyermek és szülő életét befolyásolta pozitívan.
