Emberi jog az optimális szülészeti ellátás

ujszülött-300x200.jpg

A világon több mint 500 000 nő hal meg évente szüléssel összefüggő problémák miatt, és ugyanilyen aggasztóak az anyai és csecsemő megbetegedési arányok is.. „A megelőzhető anyai halálozás és megbetegedés sürgető emberjogi téma, mivel sérti a nők egészséghez, élethez, oktatáshoz, méltósághoz és tájékozódáshoz való jogát.” – olvashatjuk az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 2009 júniusában hozott határozatában.

Erre hívja fel a figyelmet a Nemzetközi AnyaBaba-barát Szülészeti Ellátásért Kezdeményezés (IMBCI) Az optimális szülészeti ellátás emberi jogi szempontból című tanulmánya. A tanulmány magyar fordítását Csomóné Lindmayer Katalin, a Semmelweis Mozgalom elnöke április 28.-án adta át Prof. Dr. Szabó Máté ombudsmannak a Betegjogok  alapjogi szemlélettel című rendezvényen. A tanácskozás az ombudsman „Beteg jogaink? – Egészséges Méltóság” projektjének ezévi első rendezvénye volt.

Emberi jog, mégsem kézenfekvő

A Nemzetközi AnyaBaba-barát Szülészeti Ellátásért Kezdeményezés szerint a humánus és bizonyítékokon alapuló ellátás a szülés során emberi jog, ugyanúgy, ahogy emberi jog a humánus és bizonyítékokon alapuló egészségügyi ellátás mindenki számára.

Ennek a jognak kézenfekvőnek és adottnak kellene lennie mindenhol, ám ha szétnézünk a világban, azt láthatjuk, hogy a fejlett és fejlődő országokban egyaránt nők milliói nem kapják meg a megfelelő szülészeti ellátást. A vajúdás és szülés levezetésének nyugati modellje nem az anya igényeinek figyelembevételén vagy tudományos bizonyítékokon alapul, hanem egy hagyományos, nem bizonyítékokon alapuló rendszer, amely az orvost, mint szakértőt definiálja, a bábákat és nővéreket, mint az ő szakértői segítőit, és az anyát, mint laikus pácienst, aki parancsoló személyekre támaszkodik, hogy az újszülött sikeresen megszülethessen. Ez a globálisan uralkodó modell azt eredményezi, hogy gyakorlóit általában csak a szülés orvosi levezetésére képzik ki, és nem képzik ki őket arra, hogyan támogassák a szülés normális pszichológiai és fiziológiai folyamatát. – olvashatjuk a tanulmányban.

Az orvosi szakma globálisan nem tájékozott a normális szülés terén, és ez hibás ellátást, túl sok beavatkozást eredményez, ami sérti a nők alapvető emberi jogát a vajúdás és szülés alatti megfelelő ellátáshoz.

Az optimális ellátás 10 lépése

A megfelelő szülészeti ellátásnak elsősorban és leginkább az anya lelkiállapotára kell fókuszálnia: a személyzet mindig tisztelettel és együttérzéssel kezelje őt és erősítse az anya bizalmát önmagában és szülési képességében. Másodsorban a megfelelő szülészeti ellátásnak biztos tudományos bizonyítékokon kell alapulnia a várandósság, a vajúdás, a szülés és a szoptatás normális fiziológiájáról.

Ezt az optimális szülést támogató gyakorlatot szorgalmazza a Nemzetközi AnyaBaba-barát Szülészeti Ellátásért Kezdeményezés (IMBCI), melynek magyarországi képviselője, Csomóné Lindmayer Katalin indította útjára 2010-ben a Semmelweis Mozgalmat a szülészet újjászületéséért.

Az IMBCI 10 lépésének célja, hogy tökéletesítse a teljes szülési folyamat alatti ellátást, és így életeket mentsen meg, megelőzze a szülészeti technológiák túlzott használatával okozott betegségeket, járványokat és ártalmakat, valamint javítsa az anyák és csecsemők egészségi állapotát az egész világon.

Problémák a szülés körül

A szülés körüli anyai halálozás főbb okai többek között a vérzés, a terhességi rángógörcs, a szepszis és az elakadt szülés. A mélyebb okok között a szegénység, az alultápláltság, a túlhajszoltság, az alulfizetettség és a nők általános kulturális leértékelődése szerepel. Az IMBCI ajánlásai szerint ezeket a problémákat a forrásuknál is meg kell próbálni megakadályozni úgy, hogy megelőzzük a megbetegedést, elősegítjük a jóllétet és erősítjük a nőket.

Ugyanilyen fontos a megbetegedések, az anya vagy a csecsemő szükségtelen sérülésének megelőzése is. Az IMBCI 10 lépésének fő erőssége, hogy előtérbe helyezi a tudományos bizonyítékok alapján ártalmas eljárások elkerülését is. Például a túl sok hüvelyi vizsgálat fertőzéshez vezethet, az oxitocinos szülésindítás diszfunkcionális vajúdást és koraszülést okozhat, a mesterséges oxitocin adagolása leállítja az anya saját oxitocintermelését és befolyásolja szoptatási képességét, az epidurális érzéstelenítés elnyújthatja a vajúdás első és második szakaszát, így növelheti a fogós, a vákuumos és talán a császármetszéses születések számát.

Aggodalomra ad okot a császármetszések már-már járványszerű terjedése is. Míg a WHO 5-15%-os arányt tart indokoltnak, világszerte magasabb a császármetszések aránya. Egy 2007-es vizsgálat szerint, melyet a WHO kutatóiból és partnereikből álló csoport végzett a 15 % feletti császármetszési arány a magasabb (és nem az alacsonyabb!) anyai halálozással korrelált. Hasonló sémát követett az újszülött- és csecsemőhalandóság is. A császármetszés hosszú távú hatásait is gyakran figyelmen kívül hagyják, ilyenek többek között: a fertőzés; a krónikus fájdalom; kötődési és szoptatási nehézségek; az anya és csecsemő sérülése vagy halála; újszülött kori légzészavar; a későbbi terhességek alatti problémák, például a méhrepedés, a méhen kívüli terhesség, a koraszülés, az elöl fekvő méhlepény, és a méhlepényleválás magasabb kockázata; és a szülés utáni depresszió gyakoribb előfordulása. Ez a világosan megmutatja, hogy a császármetszés és más nőgyógyászati rutinbeavatkozások túlzott használata miért sérti erősen a nők jogát a megfelelő ellátáshoz.

A szüléstől elválaszthatatlan a szoptatás kérdése, hiszen a szülés lefolyása nagy mértékben befolyásolja a szoptatás folyamatát. Minden olyan történés, amely megzavarja az anya fiziológiai rendszerét vagy önbecsülését, erősen romboló hatású lehet a szoptatásra nézve, ilyen például az anya és a gyermek elválasztása egymástól a szülés után és a cumisüveg vagy játszócumi használata a kórházban. Ezért tartalmazza az IMBCI 10. lépése a WHO/UNICEF Bababarát Kórház Kezdeményezésének mind a 10 pontját. Azon csecsemőknek, akiket akar és tud szoptatni az édesanyjuk, joguk van ahhoz, hogy szoptassák őket egészségük és életben maradásuk érdekében, az anyáknak joguk van ahhoz, hogy teljes mértékben lehetővé tegyék számukra a szoptatást, és az egészségügyi személyzetnek arra kell törekednie, hogy támogassa a szoptatást.

Röviden összegezve: maga a szülés nem emberi jog, de a humánus és bizonyítékokon alapuló ellátás a szülés során emberi jog, ugyanúgy, ahogy emberi jog a humánus és bizonyítékokon alapuló ellátás mindenki számára, aki egészségügyi ellátást kér. Ideje, hogy minden nő, férfi, bába, nővér, dúla és egészségügyi dolgozó emberjogi kérdésnek tekintse a szülést.

Kocsisné dr. Péterfy Hajnal

A tanulmány teljes szövege letölthető ide kattintva>>

Fotók: Freedigitalphotos.net

Szólj hozzá Te is!

Legyél TE az ismeretosztó!
Kérünk, like-old és oszd meg ismerőseiddel a cikket, hogy lássák, te mennyire tájékozott vagy!

A babafalva.hu - Várandósságtól az első osztályig portál tizenkét éve segíti, támogatja a várandós, kisbabás és kisgyerekes édesanyákat és szülőket a szülés, a csecsemő gondozás, a gyermeknevelés, a családdá válás, az intézményekbe való beilleszkedés érintő sok-sok kérdésben, egészen az első osztályba lépésig.
Előző cikkBio, öko, natúr, reform
Következő cikkHozzátáplálás: a glutén bevezetése

KÉRDEZZ A SZAKÉRTŐTŐL!

Ide írd a kérdésedet, hozzászólásodat!
Kérlek, add meg a neved!

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.