Gyerek a gép előtt – tiltott gyümölcs, vagy a tudás almája?

Csak egy pohár vízért szaladtál ki, ugye? Vagy csöngetett valaki, felpattantál a számítógéptől? És a gyerek egy pillanat alatt “odacsapott egy dilitet”- ismerős? De vajon melyik árt jobban a másiknak: a számítógép a gyereknek vagy a gyerek a számítógépnek?

“Krumplipürével” az adavesztés ellen

Az őrizetlenül hagyott gépen sem vesznek el adataink, ha a kis gyerek-kezek a “tiltott billenyűzeteken” kapirgálnának. Ezt a problémát oldotta meg a kétgyerekes programozó, Scott Hanselman a Microsoft .Net vezető fejlesztője, ingyenesen letölthető programjával.  A program úgy lép működésbe, mint egy képernyővédő: ha a felhasználó nem dolgozik, de gép be van kapcsolva, automatikusan vagy kézi vezérléssel indul.

A “Babysmash”–program futása alatt a gombok lenyomásával – beállítástól függően – ábrákat, betűket, nevetést, dallamot lehet előhívni. Az alkalmazás az egér gombjait is levédi, és csupán az Alt+F4 segítségével lehet kilépni. A program neve – az angol smash – egyaránt utal a kisbabák körében oly népszerű krumplipürére és szintén népszerű tevékenységi módjukra: a zúzásra! A programot Hanselman oldaláról bárki ingyenesen letöltheti.

Amikor a számítógép munkaeszköz

Mielőtt azonban rohanunk feltelepíteni, felmerül a kérdés: minek is ilyen programmal védekezni, hisz egyszerűbb lenne a gyereket nem is engedni a gép közelébe! De hogy ne engednénk, mikor otthon dolgozunk, telefonálásra, mindennapi dolgaink intézésére használjuk a számítógépet, vagyis be van kapcsolva egész nap, de legalábbis sokszor le-lehuppanunk elé?

Nálunk a számítógép az én munkaeszközöm, ezért tabu, nem nyúlhatnak hozzá, mint a tűzhöz sem…Helyette, ha a géppel dolgom van,  mindig kapnak egy DVD-filmet, hogy azt nézzék – mondja el nem túl egészséges receptjét Bea, két kisgyerek (3,5 és 2,5 éves) anyukája.

– Én sosem engedem, hogy játsszon, vagy akár mondókákat, versikéket nézzen a gépen, csak szokja meg, hogy ez egy unalmas felnőtteknek való munkaeszköz – ezt már a kétéves Bálint mamája mondta. – Nem is érdekli, húzza a kezem, hogy menjünk ki a szobából, nem akar eléülni, hál”istennek, bár ez az én munkavégzésemet hátráltatja.. – osztja meg dilemmáját Anna.

Megoldást jelenthet, ha a gyerek alvásidejére időzítjük a dolgainkat, az aktív, velük töltött időszakban írjuk össze, mi mindent akarunk megírni, megnézni, megkeresni a neten ill. a számítógépen, majd a gyerek alvása alatti “arany órákban” céltudatosan dolgozzunk ezeken.

Ha pedig mindenképpen fontos a gyerek szeme láttára gépeznünk, határozottan jelezzük: ez munkaeszköz, mint az autó kormánya vagy a forró lábas: neki nem való! A gyerekek a határozottságot elfogadják, de ha egyszer szabad játék, egyszer tiltott tabu.., nos attól szó szerint kétségbeesnek.

Lemarad a fejlődésben?

Sokan a szülők közül tartanak tőle, hogy ha nem kezdik időben a gyereket a számítógéphez “szoktatni”, akkor lemarad a fejlődésben, és ezért  keresnek gyerek-programokat a kicsiknek. Félelmük azonban alaptalan, hiszen az életkorának megfelelő tevékenységgel tesznek a legtöbbet a gyerek fejlődéséért. Ez pedig kisgyerekkorban a szabad, fantáziadús, alkotó játék és a sok mozgás – jelenthetjük ki leegyszerűsítve.

Kilenc-tízéves korban lépik át a gyerekek a “Rubikont”, a gondolkodásukban fontosabb lesz az elvont dolgok szerepe, ekkor találkozhatnának először a számítógéppel.

Milyen a jó gyerekprogram?

A kisgyerekek számítógép-használatával foglalkozó tanulmányok mindegyike arra utal, hogy a gyerek és a gép közötti felnőtt (pl. szülő, óvónő, tanár) szerepe nagyon fontos! Irányító, inspriáló, együttes, aktív cselekvésre kell a gyereket késztetni, sokat beszélgetni vele, a gép előtti tevékenység alatt is. Nem szabad tehát egyedül hagyni, hogy “csak nyomkodja a kis vidám rajzos képernyő előtt a gombokat”, hisz nagyon kevés valóban jó program van, a fejlesztők is kezdők ebben, és persze minden gyerek más természetű.

Turcsányiné Szabó Márta, az téma szakértőjének tanulmánya szerint a kisgyerekeknek szánt szoftvereknek a következő szempontoknak kell megfelelniük:

  • serkenteniük kell a felfedezést, a képzeletet és a problémamegoldást;
  • vissza kell tekinteniük és építeniük arra, amit már amúgy is tudnak a gyerekek;
  • több érzékszervet is be kell vonniuk, beleértve a hangot, zenét és beszédet;
  • nyílt végűeknek kell lenniük, vagyis többféle “megoldás”, befejezés, folytatási lehetőség legyen egy játék végén, amelyeket a gyerekek irányíthatnak.

Amikor azt vizsgáljuk, vajon a gyerek előnyére válhat-e egy adott program, a következő kérdésekre próbáljunk válaszolni.

  • A képernyőn megjelenő képek és események olyan tapasztalatokat reprezentálnak-e, amelyeknek jelentésük van a gyerek számára?
  • Képes-e kapcsolatot találni a képernyőn megjelenő és az életben előforduló dolgok között?
  • Tényleg megérti, ki irányítja a számítógépet, vagy netalán véletlenszerűen nyomogatja a gombokat?

A fejlesztőpedagógus szemével

A kétségek nem véletlenül merülnek fel bennünk, nézzük, mint mond a fejlesztő pedagógus, aki gyakorló anyaként elmondta: gyerekei tizenéves koráig egyáltalán nem volt az otthonukban se számítógép, sem televízió!

– A gyerekekben – főleg óvodáskorban, illetve az előtti életkorban – ott él az utánzás vágya, és mindent, amit a felnőtt csinál, vagy mondd, utánozniuk “kell”, ez a tanulási folyamat része. Ugyanakkor a kisgyerekek idegrendszerére nagyon ártalmas a számítógép, pl. az egérhasználat. A vízszintesen mozgó egér és a függőlegesen megjelenő kurzor látványa az “idegek harcát” jelenti a kisgyerek számára. (Az utánzásához különben is megfelel egy kiszuperált, püfölhető klaviatúra és egy használaton kívüli, egér – szigorúan vezeték nélkül! nehogy a nyaka köré csavarja a kicsi. – A szerk. megjegyzése)

A Szövetség a Gyermekekért (Alliance For Childhood) amerikai szervezet 2000-ben megjelentetett egy tanulmányt „A bolondok aranya” (Fool’s Gold) címmel, amely a számítógép-használatot kifejezetten károsnak tüntette fel a kisgyerekek esetében, mivel fizikai, érzelmi, szociális, intellektuális és morális veszélyeket jelent. Arra keresték a választ: Mit teszünk a gyerekekkel, amikor arra buzdítjuk őket, hogy igazi, szerető emberek helyett érzelmileg gépekhez és tárgyakhoz kötődjenek?

A Szövetség szerint a gyerekeknek egyszerű és nyílt végű játékokra van szükségük, amelyek teret engednek képzelő gondolkodásuk kibontakozásának. Nemzetközi kutatások is bizonyítják, hogy a gyerekeknek  leginkább a gazdag emberi interakciókra van szükségük otthon, az iskolában és egyéb közösségekben.- mondta el a Babafalva.hu portálnak Ujlaky Éva, az Arany-Árnika Kht. munkatársa.

Fülöp Hajnalka

hirdetés
A "kisgyerekes időszak után is" tudok tanácsot adni, hogy hogyan írjunk ütős önéletrajzot, motivációs levelet, átnézem és javaslatot teszek CV-tek beadása előtt, vannak tippjeim, hogyan használjátok a közösségi médiát a munkaerőpiacra való visszatérés érdekében, ill. hogyan készüljünk a babázás-gyerekezés mellett a munka világára? "
Előző cikkMinden napra testmozgást!
Következő cikk3 tévhit, ami a nők hatékony időgazdálkodását befolyásolja

2 EDDIGI KÉRDÉSEK

  1. Ez így van! Már most furcsán néznek azokra az emberekre, akik nem tudják kezelni a számítógépet és a legegyszerűbb számítógépes programokat. Emlékszem rá, hogy ezelőtt 10 évvel még milyen nagy szám volt, ha valaki értett a Microsoft Word, Excel, PowerPoint, Access, stb. programokhoz, most már nem olyan nagy szám, ha valaki ért hozzá, manapság már teljesen természetes, hogy értened kell hozzá.

    Az én nagyobbik lányom 6 éves. Most kezdi el szeptemberben az iskolát. Szinte születése óta azt látja, hogyha az apja hazajön a munkából, pihenésképpen számítógépes játékokkal játszik. Ezért Ő is, elég korán kb. 2,5-3 éves korától azzal nyúz minket, hogy játszani akar, de nem mással, hanem valamilyen számítógépes játékkal. Szerintem a szülőtől függ minden. Mi, igaz, hogy nehéz meccset játszottunk le emiatt csemeténkkel, de megértettük vele azt, hogy nem egy 2-3 éves gyereknek való még a számítógép. Erre ő folyamatosan azzal vágott vissza, hogy akkor apa miért így, meg miért úgy???? Ezt is elmagyaráztuk neki, hogy apa egész nap nagyon sokat dolgozott, és neki esténként ez egy rövidke kikapcsolódást jelent a fárasztó nap után. Nehezen, de elfogadta és megértette. Helyette vettünk neki társasjátékot, és társasoztunk vele, amit nagyon élvez a mai napig is, és sokkal nagyobb örömöt jelent a számára, ha együtt van apa, anya és Ő és együtt játszunk vele, mintha egyvalaki a számítógép előtt ül, és a másik kettő megint valami mást csinál elfoglaltságként.

    Középső csoport volt, amikor először ültettük a gép elé és elmondtuk neki, hogy mi az amihez egyáltalán nem nyúlhat, és mi mire való. Megértette és olyan volt ez neki, mint egy nagy felfedezés. Csillogó szemekkel hallgatta, amit mondtunk neki a számítógépről. Később kerestünk neki a neten óvódás dalokat, mondókákat, megtanítottuk neki, szintén nagyon tetszett neki és csak később mutattunk meg neki 1-1 kubus, vagy más rövidke gyerekjátékot, amivel sose hagytuk, hogy fél óránál többet játszon. Mai napig nem engedjük max. 1 órát a számítgéphez és nincs hiszti, meg veszekedés emiatt!

    Mindent lehet korlátozni, ha a szülő tud elég kemény lenni a gyermekével szemben. Fel kell állítani bizonyos szabályokat, amihez a gyerek tartja magát, különben a net miatt minden a fejetetejére áll, ha hagyjuk csemeténket fél napokat a gép előtt ülni, és hülyeségeket böngészni. Iskolás korában is csak arra fogjuk engedni használni neki a számítógépet, ha a tanulmányaihoz kell a netről előkeresni valamit, ha a számítógépes programokat fogják tanulni, hogy képben legyen mindennel, de játszani max. 1 órát fogjuk csak hagyni továbbra is, mert egy gyerek ne a gép előtt üljön, hanem menjen a szabadba játszani, kirándulni.

    Szóval, szerintem nem minden, de sok múlik a szülők felfogásán és hozzáállásán.

  2. A mi nagyobbik lányunk 12 éves. Valóságos net-függő. Napi 2 órára korlátozzuk ezt a tevékenységét, persze, ez se nagyon tetszik neki. A neten kapcsolatba léphet és lép is kortársaival, de gyakran keresi a nála néhány évvel idősebbek társaságát. Kapott már rossz motivációkat, olyannyira, hogy gyermekpszichológus segítségét fogjuk kérni. Bár nem tudjuk, ez mennyire kötődik a géphez, hiszen máshol is hathatnak rá ezek a „hülyék”, sőt, önmagában véve sem volt soha jó természetű gyerek. Sajnos, mire ő felnő, már olyan lesz az, aki nem „vágja” az informatikával kapcsolatos dolgokat, mint most egy analfabéta.

Hozzászólás a(z) Vendég bejegyzéshez Mégsem szólok hozzá

Ide írd a kérdésedet, hozzászólásodat!
Kérlek, add meg a neved!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .