Amikor a gyerekek azt írják a táblára, hogy „KÁCIÓ, AKÁCIÓ, VAKÁCIÓ”, sok szülőnek görcsbe rándul a gyomra, mert fogalma sincs arról, hogyan oldja meg gyermeke felügyeletét a szünidőben.
A családi nyaralás egy, maximum két hét, a nyári tábor még további egy. De mi legyen a fennmaradó hetekkel? A szerencsésebbek kérhetik a nagyszülők segítségét, de gyakran ők is dolgoznak egész nyáron. A gyermekvédelmi törvény szerint minden önkormányzat köteles ügyeletes bölcsődét, óvodát kijelölni, vagy napközis tábort üzemeltetni, de erről egyrészt kevesen tudnak, másrészt némelyik ilyen intézmény annyira zsúfolt, hogy sok szülő nem szívesen hagyja ott a gyerekét.
Jó megoldás tehát alig van. Portálunk ezúttal arra keresi a választ, hogyan lehet mégis megoldani a nyári szünetben a gyerekek felügyeleletét. Te hogyan oldod meg, neked ki segít? Oszd meg velünk hozzászólásodban a témával kapcsolatos véleményed, és ha van, jól bevált megoldásod.
igazad van, tulajdonképpen óvodáskorú gyerekekkel ez végig így van, akármekkora a ház(lakás) és akármilyen segítség van (nagymama otthon,s tb.)
az ovis még a szülővel – anyával – érzi jól magát, vica-verza:), jó esetben..
Ha muszáj dolgozni, és nem lehet „csak” éjszaka, akkor nehéz lesz.., de egyszer végetér..:)
szóval a „hol legyen a gyerek a szünetben”-arra a legjobb, hogy az anyával, szülővel, és kalandozni.., de nem rózsaszínú világban élünk…, tehát átmenetileg nehéz lesz..
Én a napirend és a tervezés híve vagyok, akármekkora a gyerek. Nekem ez jött be. Meg kell tervezni a kajákat, a programokat, a házimunkát, az elmenéseket. Gonoszkodva hozzá lehet tenni: Hogy legyen mi felboruljon..:)
Nálunk bizony zsúfoltak az ügyeleti időben az óvodák, mert összevonják a csoportokat, és így egy-egy csoportban magasabb a létszám. Mi csak akkor visszük a nagyot nyáron, amikor a mi ovink az ügyeletes, de így is meg kell oldanunk 5-6 hetet nyaranta. Ebből idén 10 nap a nagyszülőknél, és egy hét a közös nyaralás.
A többi némiképp szenvedés, egyrészt mert panelben lakunk, másrészt meg hiába otthon dolgozom, attól még el kell végezni a napi x óra munkát, közben szórakoztatni a gyerekeket, főzni, és megcsinálni a házimunkát. 2,5 és 6 évesek, így sok mindenben nem tudnak segíteni. Szóval néha úgy érzem, kettő is kevés lenne belőlem.:))
Érdekes felvetés, szerintem pont „normál szorgalmi” időben zsúfoltak az óvodák, bölcsődék,és ilyenkor, az ügyeletesekben csak lézengenek a gyerekek, idegenek egymás számára, vegyes csoportok, stb., és ezért nem érzik jól magukat a gyerekek (és a pedagógusok sem).
Szóval én pl. 20. éve ‘nyararok’ egy-két-három vagy több gyerekkel. Egész jól beidegződött:), már azon gondolkodom, mi lesz, ha a legkisebb (5.) is felnő:), most öt éves:)
szóval: Ilyenkor van idő együtt főzni, játszani, éjszaka tudok dolgozni, szerencsére távmunkában dolgozom. Fontos, hogy minden hét, minden nap legyen tervszerű, mindenkinek legyen feladata, legyen napirend, amit be is tartunk.
Feltérképeztük a közeli játszótereket, vizes helyeket, húsz év alatt bejártuk az összes uszodát, kis tavat, patakot, csobogót, mindig volt kisgyerek, akivel kalandozzunk:).
A házimunkára is ilyenkor jobban tudunk figyelni: mindenkinek van dolga, és láthatja, hogy nélküle nem boldogulnánk, és könnyebb..
Tudunk sokat olvasni, előre kiválasztott filmeket nézni a déli szieszta alatt.
Persze, ez egy kertes házban történik, egy agglomerációban lévő faluban. Városban más a helyzet, de ott is lennének tippjeim:)