Hozzátáplálás: húsok és tejtermékek

Az első évben a baba növekedéséhez elengedhetetlen a megfelelő mennyiségű és minőségű fehérje, melyből a csont, az izom és az agy építőkövei származnak. A babáknak arányaiban 2-3-szor több fehérjét kell elfogyasztaniuk, mint a felnőtteknek. Ezt elsősorban az anyatej (tápszer), a húsok és a tejtermékek biztosítják.

A fehérje nem más, mint a szervezet építőköve. A baba számára az anyatej, a tejtermékek, a húsok, tojásfehérje, a halak, bizonyos zöldségek, gabonafélék a fehérje források. A baba fehérje igénye mindig a korától és aktuális súlyától függ. Általánosságban igaz, hogy az első életévben a legnagyobb a fehérjeigény.

6 hónapos kor alatt

A babát kizárólagosan anyatejjel tápláljuk. Ebben a korban napi kb. 8 dl-1,2 l anyatejet eszik meg a pici, amely kb. 8-12g fehérjét tartalmaz, így biztosítja a megfelelő fejlődést. Anyatejes táplálás hiányában a tápszer az, ami biztosítja a babának ebben a korban a fehérjét. Tehéntejet vagy más állati eredetű tejet szigorúan tilos adni a babának 1 éves kor alatt, mert nagyon megterhelő az emésztőrendszere számára.

6 hónapos kor után

Húsok

8-9 hónapos kortól kezdhetjük bevezetni a baba étrendjébe a húsokat. A nyers hús fehérjetartalma átlagosan 20%, ennek jelentős része teljes-értékű fehérje, vagyis tökéletesen hasznosul.

A fehérje összetétele és környezete ugyanis meghatározza, hogy a szervezet milyen mértékben tudja a fehérjét hasznosítani. Ezért nem fedezhető teljes mértékben csak növényekből a szervezet fehérjeigénye: bár a hüvelyesekben is nagy mennyiségű fehérje található, azonban ez a növényi rostok között helyezkedik el, ami jelentősen csökkenti a hasznosulását.

Kezdetben étkezésenként kb. 10-20g hús az adag.

Csirkehús: Könnyű, fehér hús, könnyen emészthető, ez az első, amit a baba étrendjébe bevezetünk.
Pulykahús: Szintén fehér hús, könnyen emészthető, de még kevesebb a zsírtartalma, mint a csirkehúsé.
Marhahús: Vörös hús, szívós, rágós magas kötőszövet tartalma miatt. Főként B-vitaminokat tartalmaz, kiváló vasforrás. 1 éves kor körül érdemes bevezetni, szívóssága miatt mindenképp darált formában.
Sertéshús: A marhahúshoz hasonlóan B-vitaminokban és vasban igen gazdag, viszont zsírosabb húsfajta. Érdemes a soványabb húsrészeket, pl. combot választani az első kínáláskor.
Hal: Kiváló telítetlen zsírsav forrás, mely hozzájárul az agy, retina és idegrendszer fejlődéséhez. 1 éves kor után szabad csak a bab étrendjébe bevezetni.
Májak: A máj az egyik legkiválóbb vasforrásunk, ezen kívül a zsírban oldódó vitaminokat (A-, D-, E-, K-vitaminok) is elsősorban a máj tartalmazza. Ha tehetjük, minél fiatalabb állat máját használjuk fel. Hetente egyszer adjunk belőle a hússal megegyező mennyiségben.

Tejtermékek

A joghurt és a kefir bevezetése 8-9 hónapos korban javasolt, majd 10-12 hónapos kortól adunk először túrót és sajtokat. A tehéntej, bolti tej, illetve minden állati eredetű tej adása 1 éves kor alatt szigorúan tilos.

A tejtermékek, hasonlóan a húsokhoz, állati eredetű fehérjét biztosítanak a szervezet számára. Fehérje tartalmukban hasonlítanak az anyatejhez, azonban összetételük más, így nagy mennyiségben nem adhatóak a babáknak: a kefir vagy joghurt egy adagja 50-80g, a túróé 30g.

Anyatej

Mindent összeadva, ha naponta egyszer adunk a babánknak joghurtot és kétszer húst, akkor összesen még csak 7,1 g fehérjét adtunk neki a 11-12g-os igényéhez képest. Ezért van szükség arra, hogy a babát lehetőleg 1 éves koráig szoptassuk. Mert ebben a korban még mindig az anyatej, illetve annak hiányában a tápszer biztosítja a baba fehérje igényének legalább az egyharmadát (amennyiben naponta 2x eszik a baba húst és egyszer 1 kis pohár joghurtot).

Napi ajánlott mennyiségek 9-12 hónapos korban:

  • anyatej 5-8 dl
  • tápszer 5-8 dl
  • húsok 10-20 g
  • kefir, joghurt 50-80 ml
  • tehéntúró 30 g
  • sajt 10-15 g

Forrás: Magyar Gyermekorvosok Társasága (MGYT) hírlevele

hirdetés

9 EDDIGI KÉRDÉSEK

  1. Szia!

    Ha esetleg tudsz igazán jó recepteket, a hajdinából, kölesből stb. készítendő ételekre, akkor szívesen venném. Kipróbálnám megint, mert nem vagyok ellene az egészséges ételeknek, a jó kajáknak, ha van ízük és persze finom, pikáns ízük van. A semmilyen natúr ízeket nem kedveli a családom és jómagam sem.

    Mi egyelőre a fővárosban élünk, itt azt eszük, amit a piacon be tudok szerezni. és sajnos nem tudom leellenőrizni, hogy vegyszermentes-e az a gyümölcs és zöldség, amit megveszek.

    Mi is nagy halevők vagyunk, sok benne az omega3, ami szintén nagyon jó a szervezetnek, főleg a szívnek, de nem szégyellem bevallani, hogy leginkább az igazán jó magyaros húsételek kedvelői vagyunk. Pl: hurka, kolbász 🙂

    Melyek azok a természetes alapanyagú tisztítószerek, amelyeket hasznáész az eceten kívül?

    • Szia!

      Tisztítószerek pl. szódabikarbóna, nátrium-perkarbonát, mosószóda, ökörepéből készült szappan stb. Ajánlom a tudatos vásárló, illetve az Ökoszolgálat oldalait.

      Recepteket szívesen, de inkább ne itt. Keress meg a info kukac tonus-shiatsu pont hu-n!

      Szép napot!

  2. Vegetáriusként egyértelműen úgy gondolom – és ezt számos egészséges vegetárius gyermek is bizonyítja -, hogy nem szükséges a hús hozzátáplálása.
    Ugyanakkor, természetgyógyászként pedig azt kell mondanom, hogy ha valaki, mivel maga is húsevő, a gyermekének is adna belőle, SEMMIKÉPP SE adjon húst a szemfogak kibújása előtt. A fogazatunk jelzi, hogy mit mikor kezdhetünk el adni. Nem véletlen, hogy a metsző fogak az elsők /növények aprítása – lásd nyuszi 🙂 /, majd az őrlő fogak jönnek /gabonák pépesítése/, és csak az utolsó a sorban a szemfog /hús tépése/. Ennek evolúciós okai /is/ vannak, hisz eleinte az ember gyűjtögetett, és csak később tért át arra, hogy húst is egyen. Ennek fényében tehát nem 8-9 hónaposan kell az arra éretlen emésztőrendszerbe húst tenni, hanem 20 hónapos kor körül. Ugyanez áll a krumplira és a gabonákra, amit szintén túl korán javasolnak adni – nem véletlen, hogy borzasztó bűzös a gyermekek széklete. Ezt persze a manapság csak egy-egy viccel ütik el a szülők, ahelyett, hogy elgondolkodnának azon, miként lehet, hogy az anyatejes széklet és a hozzátáplálós széklet szaga közt ilyen hatalmas különbség van…
    Örülök viszont, hogy az anyatejes táplálás jelentősége itt is szóba került! Bárcsak a gyermekorvosok és védőnők is bátorítanák az anyákat a tápszerek ajánlgatása helyett!

    • Sokmindenben nem tudok egyetérteni veled. A természetgyógyászok egyébként is egy számomra sokmindenben kételyekkel övezett személyek, már jártam két természetgyógyásznál is, és mindkettő félrevezetett, de a következőkben a véleményem nem a természetgyógyásznak szól, hanem annak, amit leírtál.

      Először is, számos kutatás igazolja, hogy mennyire egészségtelen a szülők rögeszmés vegetáriánus étkezési szokásai miatt egy kisbabára is rákényszeríteni ugyanazt a zöldséget zöldséggel, és gyümölcsöt gyümölccsel étrendet. Ha egy felnőtt lesz vegetáriánus, akkor arra azt mondom, hogy az ő felelőssége, felnőtt ember, azt csinál, amit akar, de egy kisbabát erre az étrendre kényszeríteni durva.

      Már csak azért is, mert van egy úgynevezett hem vas, amely csak és kizárólag a húsokban található meg, és ez nagyon-nagyon kell egy kisbaba egészséges fejlődéséhez. A zöldségekben, gyümölcsökben nincs hem vas, csak olyan tartalmű vas, ami jó, de nem tudja pótolni a hem vasat. Sőt, és most idemásolok neked egy idézetet az egyik cikkből, hogy értsd miről van szó: „A növényi eredetű ételekből a vas nagyon rossz hatásfokkal hasznosul. Ha hem vasat tartalmazó ételekkel együtt fogyasszuk őket, akkor a hem vas segíti a nem hem vas hasznosulását is. A vas hasznosulását segíti a C-vitamin (aszkorbinsav) a folsav, a fruktóz, valamint a savas közeg.” Vagyis, a kisbaba számára abszolút az a legegészségesebb, ha a zöldségeket-gyümölcsöket húsokkal együtt eszi, mert a hús és a zöldségek remekül kiegészítik egymást ahhoz, hogy a szervezet egészségesen tudjon létezni, működni.

      Amerikai egyetemi kutatások sora igazolja, hogy sokkal egészségesebbek és még agyilag is fejlettebbek, intelligensebbek és kreatívabbak lettek azok a kisbabából kisgyermekké cseperedett gyerkőcök, akik étrendjében a hús is szerepel. Nem fogok ezen filozofálgatni, de ez tény és kész.

      Az evolúciós magyarázat a fogak kibújására is idejét múlt, mert azóta, hogy az ember lejött a fáról veszettül sokminden megváltozott a manapság már ultramodern világunkban, amihez a szervezetünk működése, így az emésztőrendszer működése is remekül alkalmazkodott. Sajnos, vagy nem sajnos ha vissza akarsz térni a régi idők dolgaira, azt előbb vagy utóbb az emberi szervezet megsínyli, mert már nem tud tempót tartani a régmúlt szokásaival, ahhoz már túlsok dolog megváltozott világunkban.

      Azt meg egyenesen rossz ötletnek tartom, hogy kb. 20 hónapos kor körül kezdjük el rászoktatni a gyermekünket a húsételekre. Azon elgondolkoztál, hogy a legtöbb gyerek 2 éves kora környékén kénytelen bölcsibe menni, mert az anyukájának muszáj dolgoznia járni ahhoz, hogy a család talpon tudjon maradni, amiből egyenesen következik az, hogy ha a gyerek még csak 2 éves kora körül kezd megismerkedni a húsos ételekkel, akkor a bölcsiben nagyon nagy gondjai lesznek az étkezéssel, mert ott nem tudnak mindenki incifinci étkezési szokásaihoz alkalmazkodni, azt eszik a gyerek, amit a többi. Vagy te külön fogod neki behordani a kaját a bölcsibe, hogy ne halljon éhen?

      Anyatejes táplálásról pedig csak annyit, hogy én a mai napig szoptatom a féléves kisbabámat, én is szoptatás párti vagyok, de nem kell elítélni azokat a kismamákat, akiknek valamilyen okból kifolyólag nincs elég tejük és kénytelenek tápszeres pótlást alkalmazni szoptatás után. Nem vagyunk egyformák. Van akiből „dől a lé”, van aki meg alig tud pár cseppet kifacsarni a melléből és az kevés ahhoz, hogy főleg az első 1-2 hónapban meginduljon a súlygyarapodás a kisbabánál. Mindenki legyen hálás az égieknek, aki tud szoptatni és bőségesen van teje, de ne ítélj el senkit, aki a tápszerhez folyamodik, mert lehet, hogy annak az anyukának nincs más választása. Nekem is van rokonom, aki pótlást ad szoptatás után a babájának, de láttam a babát, próbáltuk 2-3 napig csak szoptatással elérni,hogy sok teje legyen, nem indult be neki, a babája meg 3 napig üvöltött. Nagyon unom már, hogy sok kismama ítélkezik mások felett és úgy beszélnek a tápszerről, mintha az méreg lenne. Persze nem tudom, ők mit szólnának, ha az ő babájuk kerülne ugyanolyan helyzetbe, és nem létezne tápszer a világon, mint megoldás. Akkor sírhatna a szájuk, hogy éhenhal a kisbabájuk. Szóval, nem kell a tápszerről úgy beszélni, mintha méreg lenne. Aki tud szoptatni szoptasson, én is ezt teszem, de aki valami miatt nem tud, azt ne bántsuk a tápszer miatt! Sokan felnőttek tápszeren és egészséges felnőtt ember lett belőlük. Úgyhogy ne ítélj el senkit! Annak az 1-2 begyepesedett orvosnak és védőnőnek meg simán túl lehet járni az eszén, aki nem támogatja a szoptatást.

      A gyermeked széklete fél éves kor után előbb-utóbb úgyis bűzös lesz. Adjál neki paradicsomos ételt, a paradicsomos székletnek is elég orrfacsaró szaga van és még sorolhatnék jónéhány ilyen zöldséget. Nem minden arany, ami fénylik. Meg kell találni az aranyközéputat a zöldségek és húsos ételek között, és főleg semmit sem szabad túlzásba vinni.

      • …a végén kezdeném:
        Ha figyelmesen olvastad volna el, amit írtam, és nem csak zsigerből válaszoltál volna, akkor láthatnád: nem ítéltem el senkit. Annyit írtam, hogy jó lenne, ha az orvosok és védőnők egy része nem kapásból a tápszert ajánlaná, ha egy kismama bajba kerül a szoptatással. Ez annyiban elítélés csupán, hogy IGENIS ELÍTÉLEM azon ORVOSOKAT és VÉDŐNŐKET, akik ezt teszik. Nem pedig a kismamát, aki ráadásul azt sem tudja sokszor, hogy kire hallgasson. Sajnos több példát is tudok, közvetlen környezetemben, és nem hiszem, hogy egyedi az eset.
        A lényeg: kérlek olvass figyelmesen, mielőtt válaszolsz.
        Amúgy meg: miért kéne „túljárni az orvosok és védőnők eszén”? Egyedül az anya dolga és felelőssége (szerintem) ez az ügy. A gond szerintem azzal van, mikor tanácsot kér a kismama, és helyette receptet kap. Ekkor – úgy érzem – inkább az orvos járt túl az ő eszén… 🙁

        Igazad van: sok minden változott, mióta lejöttünk a fáról. Pl. akkor kezdődött az a folyamat, amire én hivatkoztam…. Ugyanakkor – ultramodern világunkban (ahogy írod)- igen sok az allergiás, valamint az emésztési gondokkal küzdő ember. Ebből jól látszik, mennyire hatékonyan alkalmazkodik az utóbbi pár-száz évhez az emberi szervezet, ami hosszú időn át fejlődött, és teljesen máshoz szokott korábban. Ez alapján én nem gondolom, hogy idejét múlt a fogak kibújása alapján hozzátáplálni a gyermeket. Ha pedig a bölcsi miatt nehézkes a 20 hónapos húsbevezetés, hát kezdje előbb a kismama! Én optimális körülményekre gondolok, nyilván, szorult helyzetben mást kell tenni (mint szoptatás-ügyben is…). De azért igenis korainak gondolom a 8-9 hót. Csendben jegyzem meg, hogy ebben az életkorban még az anyatej is elég – ha van elég teje a mamának, amit pedig az ő táplálkozási szokásai IS meghatároznak.

        Ami a vegetárius dolgokat illeti: sokféle „vega” van a földön. A CSAK HÚST nélkülöző vega étrend bőségesen tartalmaz állati eredetű étkeket. Ezen kívül pedig attól, hogy amerikai egy kutatás, még nem biztos, hogy igaza van. Sőt: attól, hogy újabb keletű, sem biztos, hogy igaza van.
        Tulajdonképpen azt érzem, te csak „visszavágni” akartál, mert valahol mélyen sért téged a vegetárius életmód – nem tudom, miért, de a stílusodból úgy tűnik („rögeszmés vegetáriánus étkezési szokás”, „rákényszeríteni ugyanazt a zöldséget zöldséggel, és gyümölcsöt gyümölccsel”, „ez tény és kész” stb.). Sajnálom, ha bántó a véleményem. Ugyanakkor húsevők közt igen gyakori a húst-hússal enni szemlélet, jóval gyakoribb, mint „vegáknál” az, amit te írtál. Tulajdonképp a véleményed tükrözi a tipikus húsos hozzáállást. Sokszor hallom, hogy „É mit eszel? Krumplit meg rizst? Tésztát?” Úgy tűnik, sokan csak ezeket ismerik.
        Eközben a cikk is említi a gabonák jelentőségét. Talán érdemes lenne egy cikket áldozni erre a témára is, tekintve hogy a magyar átlag-lakosságnak fogalma sincs a búza, rozs, zab, hajdina, kukorica, köles, árpa felhasználásának lehetőségéről – ez pedig jelentős vitamin- és nyomelemhiányhoz vezet, amit persze tablettákkal pótolnak sokan, ahelyett, hogy EMBERhez méltó változatossággal és igényességgel táplálkoznának – akár húst is…

        Én is tudok sok kóklert, nem is kéne természetgyógyásznak hívni sokakat, de hát ez van. Sok kókler van BÁRMELY területén az életnek. Tulképp. nem várhatom, hogy elhidd, amit írok. Csak azért írtam, hogy TGY vagyok, hogy valamire alapozzam az irományomat – tehát, hogy kvázi nem a kisujjam volt a szám ügyében. 🙂

        …és mi az a kevés, amiben egyetértettél velem?

        • Szia!

          Először is, megemlíteném, hogy amikor első gyermekünket vártuk, annyira nagy lázban égtünk a férjemmel, hogy rengeteg szakirodalmat elolvastunk annak érdekében, hogy képben legyünk mindennel és a rokonok még véletlenül se tudják ránk kényszeríteni a 30 évvel ezelőtti elavult dolgokat. Van egy nagyon jó magazin Magyarországon (Kismama), amely elég szoptatáspárti, minden hónapban megvettem a gyermekem 2 éves koráig. Ez is szépen átlendített azon, amikor 1-2 rokon folyton amiatt piszkált, hogy miért nem adok tápszert a gyermekemnek. Magyarul, ezzel az egésszel azt akarom mondani, hogy manapság már annyi minden a kismamák rendelkezésére áll (kismama, baba magazinok, internet, könyvek, dvd-k stb.), hogy aki tudatosítja magában, hogy mindent az égvilágon megtesz a szoptatás érdekében, és megpróbálja hasznosítani az olvasottak segítségével, és nem hagyja magát az első hosszabb kisbabsírás alkalmával eltéríteni, annak menni fog a szoptatás, és ha receptet ír fel az orvos, max. zsebreteszi a receptet, és amikor senki sem látja, összetépi és kidobja. Vagy ha egy idősebb védőnő ragaszkodik az elavult elveihez és már 3 hónapos korban a hozzátáplálás elkezdését javasolja, akkor rá kell hagyni, azt kell neki mondani, amit hallani akar, és ha elment, szoptatni ugyanúgy tovább, mint előtte. Ez ilyen egyszerű! Mert én meg attól vagyok kiakadva, amikor védőnők, vagy gyerekorvosok azt javasolják, hogy már 3 hónapos kortól kezdje el a kismama a zöldségek, gyümölcsök bevezetését.

          És hogy mennyire nem zsigerből és észnélkül válaszoltam!!!! Csak tudod, nagyon bosszantó, hogy például te is fennen hangoztatod a vegetáriánus étrend mellett szóló érveidet, és ahogy telnek az évek, sorra derülnek ki, hogy az a vegetáriánus étrend, amit ti vegetáriánusok annyira egészségesnek hisztek, nem is annyira egészséges. Ugyanis a zöldségek, gyümölcsök is lehetnek tudtodon kívül vegyszerezettek, de számtalanszor kiderült már az egyoldalú, hiányos táplálkozás miatt bekövetkezett betegségek stb. Vagy a fuzárium és társai…! Tudom, hogy a húsoknál is meg van a veszélye a madárinfulenza és társainak, de azért mégis….!!!! Ja, és csak megemlíteném, lehet, hogy csak én botlok bele mindig ilyen emberekbe és ezért tűnt neked olyan lekezelőnek a véleményem, de eddig akárhány vegetáriánussal találkoztam, mindegyik kissé erőszakos módon akarta rámerőltetni, hogy kisbabámat a hozzátáplálás idején még véletlenül se etessem hússal, csak zöldségekkel, növényekkel, és nem bírták ezek az illetők megérteni, hogy attól, hogy ők vegetáriánusok, én soha nem leszek az, és ha mi a férjemmel húsevők vagyunk, akkor miért kényszerítsem a babánkra a vegetáriánus életmódot??? Nem is bírnám… Meg persze olyan kioktatónak tűnt az evolúciós elméleted. Szóval, nem csak bennem van a hiba…!!!! (ha van egyáltalán ezen a téren) Ti vegetáriánusok sokszor nem veszitek észre, hogy milyen finomkodó, de mégis sértő módon nézitek le a húsevőket. Ezért vág vissza időnként 1-1 húsevő keményebben, mint ahogy várnád. Bocs, de én sajnos még nem találkoztam olyan vegával, aki teljes mértékben tiszteletben tartotta volna húsevő mivoltomat és szó nélkül hagyta volna. Bár sok ilyen vegával találkoznék,hogy megváltozzon a róluk alkotott képem. Ezt őszintén kívánom! De eddig még nem sikerült összefutnom ilyen vegával.

          Allergiával kapcsolatban: annyira szennyezett már ez a Föld, hogy ha az étkezési szokásaink még mindig a te általad megemlített evolúciós folyamatokhoz igazodnának, akkor is lennének allergiás megbetegedések.

          1. ha csak a „műanyag forradalmat” nézzük, milyen sok esetben kiderült már, hogy mérgező anyagot tartalmaz a műanyag és ez mennyire káros az emberi szervezetre?! Amíg üvegből ittuk az ásványvizeket és az üdítőket is, addig erősebb volt a szervezetünk is. Csak a saját gyerekkoromból indulok ki, szó szerint azt sem tudtam, hogy mi a nátha, az iskolában mindig igazgatói dícséretet kaptam évzárón, hogy nem hiányoztam egy napot sem. 23 éves korom óta meg nem telik el úgy év, hogy ne lennék egy éven belül legalább 3-4-szer náthás.

          2. szennyezettek a folyók, tengerek, a zöldségek, gyümölcsök, amire rátetéznek azzal, hogy kiteszik a forgalmas utak mellé a gyönyörű gyümölcseiket árulni, ami alaposan magába szívja a benzigőzt, te meg megveszed és megeszed. Milyen egészséges, nem igaz?

          3. a konzervételek sem híresek arról, hogy mennyire egészségesek lennének és még sorolhatnám.

          4. és csak említésként parlagfű és egyéb pollenallergiák, ez ellen nem tudsz védekezni!

          5. vagy a tisztítószerek, amelyekkel otthon takarítasz…stb. stb. ezer meg ezer allergiát okozó dolog létezik világunkban! Az eper is egy jó kis allergén gyümölcs….!!!

          Bármit mondasz vagy teszel, lehetsz vega vagy húsevő, nem fogod tudni kikerülni az allergiát.
          És ezen nem fog változtatni az sem, hogy 8 hónaposan adsz húsos ételt a gyerekednek, vagy csak 20 hónaposan.

        • Végül, de nem utolsósorban, bennem emberedre találtál, mert nagyon is van fogalmam a búza, rozs, zab, hajdina, kukorica, köles, árpa felhasználásának lehetőségeiről. Volt egy időszakom, amikor az első babánk megszületett, hogy annyira nagyon egészséges életmódot akartam élni, hogy rengeteget olvastam ebben a témában is, sok ilyen recpetet begyújtöttem magamnak, és ki is próbáltam. Sajnos, vagy nem sajnos, se a hajdina, se a köles ételek nem ízlettek a családomnak, de nekem sem! Nem tudom, mit lehet szeretni benne! A kukoricás ételek voltak az egyetlenek, amelyeket a mai napig is készítek.

          De az árpát is gyakran használtuk, még gyerekkoromban anyukám is húsos ételek elkészítéséhez is!!!!

          Szóval, nem ismeretlen előttem a téma!!! Te meg ebben nem ismered jól a húsevőket!!!!!!!!!!!!!!!!!!

          Tudod, nagyon sok egészségesnek vélt étel van, aminek borzalmas, ehetetlen íze van. Nagyon sokszor próbáltam már süteményt, vagy egyéb tésztás ételeket sütni-főzni teljeskiörlészű rozslisztből és borzalmas íze van. Még a palacsintatésztát sem bírtuk a családommal megenni. Van egy furcsa nagyon ízetlen utóíze, amire tehetsz akár 1 kg fruktózt, vagy szőlőcukrot, vagy mézet bármit, akkor is érezni és nagyon rossz!

          Szóval, ezekről a dolgokról azt hiszem, vitatkozhatnánk a nap 24 órájában, de nem érdemes. Te mint vega, úgyis viszed a magadét, én meg mint sokat tapasztalt húsevőt, aki már rengeteg dolgot kipróbált, úgysem tudsz meggyőzni!

          • :))) Örülök, hogy válaszoltál! És örülök annak, amiket írtál.

            Őszintén sajnálom, ha más érezhető a stílusomból, mint amit közvetíteni szerettem volna. Egyébként cirka 27 éves koromig én is ettem húst – szép fokozatosan kopott ki az étrendemből, ahogy egyre kevésbé kívántam. És hogy teljes legyen a kép és mégse csak egy „bigott vega” 😉 legyek: ha néhanap megkívánom, most is eszem húst. Elsősorban halat. A családomban amúgy sok húsevő van, több mint vega, és remekül elvagyunk! (Ezért is bánt kicsit, ha lekezelőnek tűntem: nekem komolyan mindegy, ha más a hús mellett dönt, csak tanácsot akartam adni, és gondoltam fontos ehhez tudni, hogy én vega vagyok.)

            Az jó, hogy kipróbáltad a gabonákat. Nem tudom: talán az elkészítési módokkal variálva lehetne számotokra is ehetőbbé tenni? Én mondjuk imádom a hajdinát… 🙂
            De tudod mit: már az is egy nagy dolog, ha egy héten kétszer gabonapehelyből készült kását reggelizik a család. Vannak remek pehelykeverékek (csak pehely van benne, de többféle gabonából), ahhoz csak friss gyümölcs meg mazsola kell – no meg víz és tűzhely :))
            Palacsintához meg azt mondják, jobb a zabpehelyliszt. Én nem vagyok palacsintás, így ebben nincs tapasztalatom.

            Ami az allergiával kapcsolatos részt illeti: abszolút igazad van. Bár azt jó tudni, hogy az allergia a túlterhelt szervezet válaszreakciója, s így, ha kevesebb szeméttel tömnénk (értsd: vegyszerek, mindenféle finomított kaja, szmog stb.), a parlagfű se jelentene EKKORA problémát. Mindenképp probléma lenne, de talán nem ilyen „népbetegség” szinten.
            Mi el is költöztünk egy kis faluba, ahol kicsi a forgalom, és emberközelibb az élet. Magunk termeljük a zöldségeink nagy részét – vegyszerek nélkül.
            Nyilván ez sem megoldható mindenkinek, de a vásárlási szokások megváltoztatásával előbb-utóbb ki lehetne csikarni a változást: hogy az élelmiszeripar ne tömjön minket szeméttel. Nem gondolod?

            Takarítószerek: igen nagy probléma. Itt is jót tenne egy komoly szemléletváltás. Aki hisz a vegyszergyárak reklámjainak, és csak ezeket a kőkemény cuccokat használja a házimunkánál és mosásnál, el se hinné, hogy pl. az ecet mire képes 🙂 Mi már 2 éve letettük a folyékony mosószerünket és mosószódát használunk. Öblítésre pedig ismét csak ecetet.

            És sok-sok ehhez hasonló apróság van…

      • „a szülők rögeszmés vegetáriánus étkezési szokásai miatt egy kisbabára is rákényszeríteni ugyanazt”

        Höhöhö…. szóval a vega kényszerít a húsevő meg nem, mi? Azért gondolkozzunk már el!

Hozzászólás a(z) pl bejegyzéshez Mégsem szólok hozzá

Ide írd a kérdésedet, hozzászólásodat!
Kérlek, add meg a neved!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .