Mióma és terhesség

Valamivel több mint 1,5 éve kezdtünk gondolkozni a párommal azon, hogy előbb-utóbb szeretnénk egy kisbabát. Aggódós ember lévén, jó előre elmentem kivizsgáltatni magam a nőgyógyásszal, még esküvő előtt, hogy ne az utolsó pillanatban derüljön ki valami meglepetés.

Rutinvizsgálatnak indult de az ultrahangon kiderült, hogy nincs minden rendben, miómám van. Nagyon megijedtem, főleg, mikor kiderült, hogy egy daganatról van szó, akkor még fogalmam sem volt róla, hogy mi ez az egész, az orvos pedig nem volt annyira közlékeny, mint szerettem volna. Annyit tudtam, hogy meg kell operálni és kész.

Azóta egyre több fiatal nőtől hallom, aki babát szeretne, hogy miómája van, és még mindig nagyon kevesen tudják, mi is ez valójában. Ezért írom le tapasztalataimat, ismereteimet, hogy a teljesség igénye nélkül kicsit fényt vigyek a sötétségbe, hogy legalább körülbelül lássa, akit érdekel, hogy miről is szól ez a probléma.

A mióma tehát egy jóindulatú izomdaganat. Nőhet a méhűr fele, befele, lehet a méhfalba ágyazódva és nőhet a hasüreg fele, kifele is. Ez teljesen változó. Hormongazdag környezetben, tehát terhesség alatt pl., hajlamosak gyorsabban nőni, változó korban pedig visszafejlődni. Nagyobb baj akkor van, ha változó korban is nő, mert akkor hajlamos rosszindulatúvá fejlődni.

A terhesség szempontjából a méret mellett nagyon sok függ attól is, hogy hol van, és hogy helyezkedik el. Pl. egy 1 cm-es kifele növő mióma mellett még egyszerű teherbe esni. Ha ennél jóval nagyobb a daganat, lehet, hogy érdemes inkább kivenni, de ezt nyilván az orvos dönti el egyedi „elbírálás” alapján.

Az orvosok véleménye is eltér, hogy ilyenkor mit kell csinálni, el kell-e távolítani a terhesség előtt vagy maradhat. Van, aki rögtön műtétet javasol, van, aki pont hogy teherbeesést. Ez nyilvánvalóan ezer dologtól függ, hogy éppen melyik verzió a tanácsos. Mikor engem operáltak ezzel a terhességem előtt, akkor egy 4 centis, hasüreg felé kocsányon lógó miómát és egy 3 centis, hasüreg felé növő, méhfalba ágyazódott miómát vettek ki.

A legrosszabb helyzet az, ha befele, tehát a méhűr felé nő a mióma, akkor teherbe esés esetén vérzést, vetélést okozhat, már ha egyáltalán sikerül a teherbeesés.

Sajnos fel kell készülni, hogy ha egyszer volt mióma,akkor mindig lesz. A terhesség különösen kedvező környezetet teremt számukra, ilyenkor nagy valószínűséggel nő mióma, ha valakinek hajlama van rá, ill. visszanő műtét után is, mint ahogy nekem is visszanőttek.

Nekem nagy szerencsém volt/van, az előző kettő is kifele nőtt, a mostani három is kifele nő, semmilyen panaszt nem okoztak a terhesség alatt. Ha valaki nem ilyen szerencsés, sajnos a terhesség későbbi szakaszában is okozhat vetélést, illetőleg koraszülést, mivel a babával úgymond „közelharcot vívnak” a helyért az anyaméhben. Ezért ha még a babavállalás előtt kiderül, hogy van, gyakran javasolják a műtéti eltávolítást.

Ha a miómákat előzőleg műtétileg eltávolították és rendben sikerült kihordani a babát, a következő probléma a szülés körül merül fel. Nevezetesen, hogy van-e lehetőség hüvelyi szülésre, vagy császármetszés szükséges, hogy a baba világra jöjjön. Amennyiben a méhfal át lett metszve a műtét során, automatikusan császármetszésre kerül sor. Ha kifele, kocsányon lógó miómákról van szó, többnyire engedik a hüvelyi szülést. Ha pedig méhfalba ágyazódottak, annak függvénye a szülés módja, hogy a műtét során mennyire sérült a méhfal.

Október végén múlt egy éve, hogy operáltak és 2006. március 9-re voltam kiírva. A terhességem alatt végig minden rendben volt a kisbabámmal, egyedüli problémám az volt, hogy mi lesz a szüléskor. Végül az orvosok úgy döntöttek, hogy az előző műtétet figyelembe véve és a baba nagy várható súlya miatt 39. héten programozott császármetszéssel szülessen meg a babám. Így is történt. 2006 március 02.-án 3750 grammal, 56 centivel 39 hétre egészséges kislányom született, Eszterke.

A cikkben saját tapasztalataimat és ismereteimet írtam le laikusként. A leírtak nem pótolják az orvosi szakvéleményt és tanácsot, amelyért nőgyógyászodhoz fordulhatsz.

Kis Zsuzsanna

fotó: Freepik
cikk eredetileg publikálva: 2006. május