Várandósan sokat olvastam a szoptatás fontosságáról. Az anyatej a gyermek számára a legmegfelelőbb táplálék, valamint a kötődés, az anya-gyermek kapcsolat kialakulásában is nagy szerepe van.
Viszonylag kevés szó esik azonban arról, hogy az anya számára milyen problémákat okozhat, ha nem megfelelően, vagy nem eleget szoptatunk. Éppen ezért ezzel én sem foglalkoztam. Egészen addig, míg…
A kórházban volt egy nagyon kedves védőnő. Megmutatta, hogyan masszírozzam a melleimet minden szoptatás előtt, hogy megnyíljanak a tejcsatornák. Én így is tettem.
Lelkesen masszíroztam minden etetés előtt, a mellem felső és oldalsó részét. Az alsó területekről nem esett szó.
Körülbelül egy hónapos lehetett a kislányom. Egy nap valahogy a szoptatás és a fejés is nehézkesen ment, én pedig nem erőltettem. Éjjel iszonyatos fájdalomra ébredtem.
A bal mellem hatalmas és forró volt, az alsó részén egy nagy csomót tapintottam. Melegítő párna nem volt a háznál, így hát jobb híján egy kis törölközőt forró vízbe áztattam, majd ezzel borogattam a fájdalmas részt.
Majd a soron következő etetésnél ismét masszíroztam. Fájt. Nagyon. De tudtam, hogy muszáj, mert ebből még nagyobb baj is lehet.
Mellgyulladás, tejcsatorna elzáródás, túltelítődés tünetei és kezelése
A tejcsatorna elzáródás (tejpangás) tipikus tünetei ezek. A fájdalmas csomó, a tej nehezebb ürülése, esetleg hőemelkedés.
Fontos már a mellgyulladás ezen fázisában közbelépnünk, mert ha nem kezdjük el a kezelését, a kialakult mellgyulladás akár a tej elapadását is eredményezheti, vagy legrosszabb esetben gennyes tályog alakulhat ki, melynek eltávolításához már sebész segítségére van szükség.
A mellgyulladás kezdeti fázisának túlmutató jelei a magas láz, az influenzaszerű tünetek (gyengeség, végtagfájdalom) és ilyenkor a gyulladt mellből már bizony fájdalmas lehet a szoptatás.
Ami azonban talán a legfontosabb ilyenkor, hogy a gyulladt mellből ne hagyjuk abba a szoptatást!
A borogatás, masszírozás mellett a leginkább az hozza meg a várva várt javulást, ha minél többször mellre tesszük a babánkat. Célszerű több pozíciót kipróbálni ilyenkor, hogy teljesen ki tudjanak ürülni a tejcsatornák.
A leghatásosabb, ha a gyermek álla a fájdalmas rész felé van. Ha esetleg két etetés között is feszítő érzést tapasztalunk, akkor fejni kell, lehetőleg kézzel. A mai napig ez a leghatékonyabb, valamint ez hasonlít leginkább arra az ingerre, ami a csecsemő szívásakor éri a mellet.
A megelőzés érdekében (a már sokszor ismételt gyakori és helyes szoptatáson túl) fontos még szem előtt tartanunk néhány dolgot:
- Ne viseljünk túl feszes melltartót, felsőt! Célszerű mindkettőből a természetes, pamut anyagúakat választani.
- Éjjel olyan pózban aludjunk, ami nem jár a mellek folyamatos, felesleges terhelésével.
Erre nagy segítség lehet a szoptatós párna, mellyel kényelmes az alvás és szoptatás is. - Pihenjünk, amennyit csak tudunk!
Már kialakult mellgyulladás esetén pedig ez kiemelten fontos. Gondoljunk csak bele, más „betegségnél”, gyulladásnál is lehetőséget kell adnunk a szervezetünknek arra, hogy meggyógyítsa magát. - Minden szoptatás előtt masszírozzuk körbe a melleinket. Minden irányból, a mellbimbó felé terelve az anyatejet.
- Oda kell figyelnünk a mellbimbók higiéniájára.
A gyulladt, esetleg sebes mellbimbón található baktériumok felkerülhetnek a mellbe, ez szintén gyulladást okozhat.
Tartsuk szárazon, szellőztessük, amilyen gyakran csak tudjuk, illetve a laza ruházat is elengedhetetlen. Szoptatás után az esetleg túlcsorduló 1-1 csepp anyatejet szétkenhetjük a mellbimbónkon.
A mellbimbó szárazon tartásához elengedhetetlen kiegészítőid lesznek a melltartóbetétek, melyek felszívják az esetleges nedvességet, ezáltal megakadályozzák a kellemetlen érzetet és a baktériumok elszaporodását.
Bár azt tartják a legjobb módja az anyatej fejésének, ha kézzel teszed, de ha kényelmesebbnek gondolod, szerezz be mellszívót. A lényeg, hogy a tejcsatornákat folyamatosan próbáld üríteni.
