Arról, hogy mi a jelentősége a személyes márkának a munkakeresésben, a munka világában való boldogulásában, legutóbb írtam. Ott szeretném folytatni, ahol akkor abbahagytam: a munkába visszatérő édesanyáknál. Amikor ezt a cikket próbálom írni, húsz hónapos lányom változatos módokon igyekszik ebben megakadályozni, beleértve a közepesen súlyos sérülések szerzését és ezek következményeképpen a rettenetes bömbölést is.
A két bátyja már kicsit megértőbb („ha a mama nem dolgozik, nincs pénz, ha nincs pénz, nincs play mobil” logika alapján), összességében azonban nincs könnyű dolgom, ahogy senkinek nincs, aki gyerekek mellett próbál dolgozni.
De hát senki nem mondta, hogy szülőnek lenni könnyű. Szülőnek lenni nehéz – nehéz, de szép és jó, ezért vállaltuk. És ezzel azt is vállaltuk, hogy bizonyos dolgokért többször annyit kell majd dolgoznunk, küzdenünk, mint korábban, amikor még nem volt gyerekünk. Ezért aztán a szülőség kreatívvá tesz.
Várhatunk arra, hogy majd változik a törvényi környezet és mindenféle változatos módon támogatva lesz a gyermeket válalló anyák munkába állása, meg rághatjuk azt a gittet is, hogy ez a probléma miért nem releváns az édesapák esetében is. De amíg ezeken rágódunk, és várjuk, hogy jobb legyen, érdemes azt is megvizsgálnunk, mit tehetünk aktívan és eredményesen azért, hogy könnyebb dolgunk legyen a munkaerőpiacon. Hogy érthető legyek: a gáz- és villanyszámla nem várja meg a társadalmi viták eredményességét.
Mit tehet tehát egy édesanya, ha vissza szeretne térni a munkába?
Erre bizonyára számos válasz adható, egy kommunikációs szakember, egy hivatásos márkaépítő, mint én, azt a választ adja erre: foglalkozzon a személyes márkájával. Azaz, hogy ismét az alaptételre utaljak, legyél jó valamiben és látszódj is annak. Hozzátenném: érezd is magad annak. A lényeg, hogy amikor a munkainterjúra, vagy az ennél informálisabb beszélgetésre mész, amin arról lesz szó, hogy szeretnél ismét munkába állni, ott ne mint egy kisgyerekes anyuka jelenj meg, hanem mint egy jó szakember. Kisgyerekes anyuka ugyanis otthon vagy, a munkahelyeden pedig elsősorban jó munkaerőnek, jó szakembernek kell lenned.
Mit kell ehhez tennünk?
A cikk folytatását a MiNők portálon olvashatod>>
Köszönet a cikkért! Ebből a témából készülök a szakdolgozatomat írni, és ezáltal már kicsit közelebb érzem magamhoz a témát, hogy tudom mit érezhet egy anyuka az adott szituációban.
Kedves Janka, találhatsz a témában még cikkeket a http://www.ladiesfirstconsulting.hu oldalunkon, illetve egyszer ha van kedved eljöhetsz egy anyukakörbe – ott aztán sokrétűen találkozhatsz a problémával – meg persze a megoldásokkal is. Molnár-Bánffy Kata