Április első keddje a Láthatatlan Munka Napja. Minden olyan feladatot ide sorolhatunk, amelyet nem fizetség ellenében végeznek az emberek – általában nők. Ilyenek a házi- és a ház körüli munkák, a csecsemőgondozás, gyermeknevelés, az idősek, betegek gondozása, de a civil szervezeteknél végzett önkéntes munka is.
Talán ismerős a vicc, amelyben a férj a munkából hazatérve kaotikus állapotokat talál otthon, és a kérdésre, hogy „mi történt itt?”, a felesége így válaszol: „Tudod, mindig megkérdezed, amikor hazajössz, hogy mit csináltam egész nap? Nos, ma nem csináltam SEMMIT!”
A láthatatlan munka rendszerint csak akkor válik láthatóvá, ha nincs aki elvégezze, és talán ez is az oka annak, hogy nincs kellően megbecsülve, sem társadalmi, sem kormányzati szinten. Annak ellenére sem, hogy a 2011. március 8.-ra, nőnapra készült OECD-kutatás szerint ez a fizetetlen munka az OECD országok GDP-jéhez 30-40%-ban, a közjóhoz pedig 50%-ban járul hozzá! Az ENSZ által közzétett becslés szerint a láthatatlan munkának az értéke globális szinten 1995-ben 11 ezer milliárd dollár volt.
A magyar nők túlterheltek, de elégedettek
Pongrácz Tiborné demográfus és Murinkó Lívia szociológus, a KSH Népességtudományi Kutató Intézet munkatársai egy 2000-ben indult, 14 európai országra kiterjedő kérdőíves vizsgálat adatai alapján próbáltak meg képet alkotni arról, hogyan oszlanak meg a háztartási munkák a nők és férfiak között Magyarországon. A családi munkamegosztást. Franciaország, Németország, Magyarország és Oroszország adatai alapján vizsgálták.
A házimunka körébe sorolták a kutatásban a főzést, mosást, mosogatást, takarítást, bevásárlást, a pénz beosztását, a közös programok tervezését és a kisebb szerelési munkákat. A háztartási munkák túlnyomó többségét a vizsgált országok mindegyikében a nők végzik, különösen a minden nap elvégzendő, rutinszerű feladatokat, mint a főzés, a mosogatás és a takarítás.
A vizsgálatba bevont négy ország közül a házimunka leginkább a magyar nőket terheli. A nők véleménye alapján a magyar nők férjükhöz, élettársukhoz viszonyítva az otthoni feladatokból 3,3-szor nagyobb részt vállalnak. Ám ha csak az említett három, napi rendszerességű tevékenységet vesszük figyelembe, harminchatszoros a nők részvétele a házimunkában a férfiakéhoz képest! „A magyar férfiak részvétele a leginkább rutinszerű, napi helytállást követelő házimunkákban csaknem elhanyagolható.” – állapítja meg a tanulmány.
A vizsgálatok során arra a következtetésre jutottak a kutatók, hogy a háztartási munka megosztása családon belül elsősorban az adott ország értékrendjétől, és nem objektív mutatóktól (mint amilyen az ország gazdagsági helyzete vagy a nők gazdasági aktivitása) függ. Magyarországon még az életkor és az iskolai végzettség hatása is jelentős: a fiatal, diplomás nők vannak a legjobb helyzetben, míg az alacsony iskolai végzettségű és/vagy középkorú nők leterheltsége a legnagyobb.
A magyar társadalom hagyományos értékrendű, a nemek közötti hagyományos szerepmegosztást tartja kívánatosnak és elfogadhatónak. Ezt jelzi az is, hogy bár a magyar nők végzik a legtöbb házimunkát, a férjek szerény részvétele mellett, a munkamegosztásból származó konfliktusok gyakorisága mégis éppen a magyar családokban a legritkább. „A nők elfogadják, vagy legalább is tudomásul veszik a háztartási munkamegosztás hagyományos jellegét, azt a tényt, hogy alapvetően ők felelősek az otthoni feladatokért, és pozitívan értékelik, ha ezek ellátásába házastársuk kisebb-nagyobb mértékben besegít.” – állapítja meg a kutatás.
Kocsisné dr. Péterfy Hajnal
