Küzdj meg a stresszel! – 10 jó tanács

Sokat emlegetett fogalom napjainkban a stressz, melyre az életünket megkeserítő feszültségforrásként tekintünk. Kevesen tudják, hogy a stressz alapvető életfontosságú reakció, mely a vészhelyzet elkerülésére szolgál, és szervezetünk vésztartalékait mozgósítja. Egészségünre akkor jelent veszélyt, ha tartósan jelen van életünkben, és nem tudjuk jól kezelni. A terhesség és a gyermeknevelés során is az egyik legfontosabb kihívás a lelki egészségünk megőrzése.

Küzdj vagy fuss!

A stressz reakció során szervezetünk sokféle fiziológiai változáson megy keresztül, ami a gyors alkalmazkodást, a vészhelyzet elhárítását teszi lehetővé, más, veszély helyzetben kevésbé fontos funkciók rovására. Fenyegető szituációban az agy úgynevezett “küzdj vagy fuss” hormonokat bocsát ki, adrenalint és noradrenalint. Ezek megemelik a vérnyomást, gyorsítják a szívverést, csökkentik a bőrbe jutó véráramot, csökkentik a gyomor működését, növelik a verejtékezést. A test egyúttal egy másik hormont is termel, amit kortizonnak hívnak. Ez energiát szolgáltató cukrot és zsírt tesz szabaddá a szervezetben és csökkenti az immunrendszer működésének hatékonyságát. A stressz-helyzetekben egy szteroid hormon, a kortizol termelődése is fokozódik, amely hatására cukor és zsír szabadul fel a szervezet raktáraiból, energiát biztosítva az agy és az izomzat fokozott munkájához.

Ezek a fizikai változások hasznosak egy veszélyes helyzetben. Felkészítik a szerveket és az izmokat – például a szívet és a lábat – arra, amire szükségünk van a vészhelyzetben, és tápanyagokat vonnak el onnan, amikre nincs – például az emésztőrendszertől. Ez extra energiát ad ahhoz, hogy gyorsan tudjunk gondolkodni és cselekedni. Ha megtámadnak egy kihalt utcán, szükségünk van ezekre az erőforrásokra, hogy gyorsan el tudjunk menekülni.

Veszélyes készültség

stresszA stressz rövidtávon tehát hasznos, azt szolgálja, hogy az átlagosnál nagyobb teljesítményt tudjunk nyújtani szükség esetén pl. kiélezett versenyhelyzetben (sportverseny, vizsga, nyilvános szereplés). Azonban ez egy készültségi állapot, mely ha huzamosabb ideig fennáll, számtalan veszélyt rejteget. Káros stresszről akkor beszélünk, ha a szervezet már nem képes a helyzetnek megfelelően reagálni az őt érő érzelmi vagy fizikai jellegű veszélyekre. A „negatív stressz” rendszerint lelki folyamatokon nyugszik, amit általában egy problémás élethelyzet idéz elő. Ilyenkor az erősen felkészült fizikai állapot nem segít a probléma megoldásában, és a termelt hormonok felhasználására sincs esélyünk. Ilyenkor érezzük azt, hogy feszültek vagyunk, de nem tudunk megkönnyebbülni. Ha pedig a testünk hosszú ideig vészhelyzetben marad, az ártalmas testi és lelki egészségünkre.

A tartós stressz tünetei az ingerlékenység, fáradtság, gyakori fejfájás, alvászavar. A káros stressz-hatások a szív- és érrendszert érintik leginkább. A stressz-helyzetre bekövetkező vérnyomás emelkedés, a szívfrekvencia fokozódása egy magasabb szinten stabilizálja a szív munkáját és magas vérnyomást (hipertónia) okoz. A fokozott verejtékezés a só- és vízháztartás egyensúlyát befolyásolja, a tápcsatornától elvont vérmennyiség pedig tartós fennállás esetén vérellátási zavart okozva, fokozza a fekély kialakulási hajlamot, rontja az emésztést. A test erőforrásainak kimerülése gyengíti az immunrendszert és kiszolgáltatottá teszi a szervezetet a fertőzésekkel szemben. Az állandó stressz depresszió kialakulásához, alkoholizmushoz és súlyosabb esetben öngyilkossághoz vezethet.

A nők stratégiái hatékonyabbak

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének 2007-es felmérése kimutatta, hogy a magyarok kiugróan magas megbetegedési és halálozási arányaiban a krónikus stressz és a stresszel összefüggő megbetegedések szerepe igen jelentős. Azonban a nők krónikus stresszel összefüggésbe hozható halálozási aránya 1960-hoz képest mára 4%-kal csökkent. A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének alapító igazgatója, Dr. Kopp Mária ezt azzal magyarázta, hogy a nők a férfiakkal szemben nagyobb mértékben képesek kompenzálni az élet egyik területén jelenlévő folyamatos szorongást egy másik sikerélménnyel, például a társas kapcsolatokkal.

A megküzdési stratégiák kialakulásában a kutatás szerint meghatározó szerepe van többek között a méhen belüli fejlődésnek, a korai anya-gyermek kapcsolatnak, valamint a későbbi nevelési módszernek is. A szorongást csökkentő hormonok közül az egyik legfontosabb a vazopresszin, amely a szervezet víztartalmát és a vér nátriumszintjét is szabályozza: ez a hormon szabadul fel a csecsemő táplálása során az anyában és a gyermekben, és vazopresszin termelődik az agyban masszázs, illetve a testi érintkezések során is.

A nevelésben az egyik leggyakoribb probléma, hogy a szülők sok esetben nem merik kihívások elé állítani a gyermeket, aki a túlzott féltés miatt nem tanulja meg, hogy a felmerülő problémákkal hogyan kell megküzdeni. A túlféltett gyermekek sokszor válaszképtelenné válnak és nagy valószínűséggel a nehézségeket nem vállaló, manipulálható felnőttek lesznek. A megfelelő nevelés azért fontos, mert az idegrendszer első komoly fejlődési szakasza 7-8 éves korban fejeződik be, a második pedig 16-19 éves kor körül, így ezt a hiányosságot húszéves kor felett már meglehetősen nehéz feladat pótolni – állítja a tanulmány. A másik véglet viszont a túlhajszolt életmód, ami a modern civilizációs életformánk velejárója.

Pörgés után kiégés

A túlhajtott életmód egyik jellemzője a gyors, kapkodó életritmus, ezen belül is a rendszertelen, esetleg rossz minőségű ételek (gyorsételek, készételek) fogyasztása, a kevés alvás és mozgás, és a valódi pihenés szinte teljes hiánya. A szervezetünket, az agyunkat kávéval, energiaitalokkal, dohányzással próbáljuk még nagyobb teljesítményre ösztönözni, azonban ez előbb-utóbb visszaüt. A túlpörgetett test és lélek rövidesen kimerül és képtelen a feladatait rendesen ellátni: méregteleníteni, feldolgozni a táplálékot és pszichés élményeket egyaránt, megfelelően működtetni az immunrendszert stb. Ilyenkor jelennek meg a különféle allergiák, az elhúzódó vagy gyakran kiújuló betegségek, a túlsúly, a fáradékonyság és lelki szinten az apátia, közöny, ami váltakozhat az ideges, feszült szakaszokkal.

Jin és jang

meditationA hagyományos kínai orvoslás szemlélete szerint a természetben és az emberi testben, de a szűkebb-tágabb környezetünkben is csak akkor állhat be egyensúly, ha egyforma mértékben szerepel benne a jin és a jang. A mai életforma túlzottan „jang”: túl aktív, túl sok benne a tevékenység. Túl sok inger ér bennünket, ráadásul a táplálkozásunk is jang irányba tolódott el a túl sok hús, cukor, alkohol, stimulánsok, kávé, drogok fogyasztása és a dohányzás révén. A jin pólust kell tehát erősítenünk az életünk minden területén.

10 jótanács a stressz leküzdésére

Kész receptek ugyan nincsenek, ki hogyan küzdjön meg saját életében a mindennapi stresszel, tanácsainkat azonban csokorba foglaltuk:

  1. Ne légy maximalista, és hagyd el a felesleges, időt rabló tevékenységeidet!
  2. Ha teheted, ne szállj autóba – közlekedj biciklivel vagy gyalog! 
  3. Egyél rendszeresen, időben, lassan, egészségesen – kerüld a gyorséttermeket, vásárolj idény szerint az őstermelőktől!
  4. Kapcsold ki a túl sok információt – TV-t, rádiót, internetet, helyette olvass! 
  5. Mozogj a természetben – sétálj, fuss, ússz, kerékpározz, jógázz!
  6. Hasznosítsd, amit lehet- alkoss újat!
  7. Élvezd a művészeteket!
  8. Állj meg és szemlélődj – pihenj, relaxálj, meditálj!
  9. Tölts több időt a barátaiddal, szeretteiddel, pároddal – beszélgess, ölelkezz, szeretkezz!
  10. Feküdj le időben és aludd ki magad!

Naderi Szima                                                                                                     (fotók: sxc.hu)

 

 

 

Szólj hozzá Te is!