Anyadumcsi – Szilveszter, ahogy mi látjuk

Amióta emlék képeim vannak a múltból, az dereng nekem, hogy a szilveszter egy igazán nagy, vicces, zenés mulatság. Valami hasonló, mint amilyeneket az olasz filmekben látunk. Valahol vidéken, egy nagy házban, sok felnőtt, még több gyerek, terített asztal mellett, nagy beszélgetések között tölt két-három napot és ahol mindig történik valami. A gyerekek a hóban szánkóznak és persze valaki leesik a sikló fasámliról, vagy éppen – a cumiról való leszokás ürügyén – két kisgyerek a fák közé messze dobja a cumiját vagy egy igazi bújócska közben a kaktuszból kiálló tüskék fúródnak az ötéves fejébe…. Ilyen emlékekkel, hogyan is ülhetnénk otthon? Sehogy! Megyünk így mi is mindig egy nagy csapattal, fél évessel és tizenévessel egyaránt és társasozunk, vetélkedőket szervezünk és amikor van hó, nagyokat hócsatázunk!

Mióta szülők lettünk, az össznépi szilveszteri bulizásokat már nem igazán érezzük a férjemmel. Amíg egészen kicsik voltak a gyerkőcök, nem akartunk nélkülük lenni – tudtuk, hogy felébrednének a tűzijátékra -, és bevallom, nem is vágytunk a szórakozóhelyek nagy nyüzsgésére. Örültünk annak, hogy együtt lehetünk, filmezhetünk, éjfélkor koccinthatunk egymással. Az ablakból – rendszerint karunkban a kis csöppekkel – néztük a szomszédok által fellőtt rakéták csodás fényeit, éjjel pedig mind, egy ágyban aludtunk el.

Ám, idén másként alakult a program. Egy kedves barátunk, épp ezen a különleges napon tartja az esküvőjét, amire mi is hivatalosak vagyunk. Így felborítva az elmúlt 5 év hagyományát, idén a gyerekek a nagymamánál lesznek, mi pedig kimozdulunk. Vettem csinos – félig esküvős, félig szilveszteri buliba megfelelő – ruhát, nézegetem a DIY konty- és smink tippeket, kicsit úgy érzem magam, mint egy első bálozó. Kíváncsi vagyok, milyen lesz, ahogy egy esküvői mulatság átváltozik óév búcsúztató fergeteges bulivá. Szóval anya és apa szilveszterezni fog, igazi, felnőtt módjára.

A Szilvesztert évek óta barátainkkal töltjük. Nekik is, nekünk is van 4-4 szinte egyidős gyermekünk. Két-három éjszakát együtt töltünk náluk. Sokat játszunk, jókat eszegetünk – a tejfölös lencsesalátát minden évben én viszem – beszélgetünk. Elsején együtt elmegyünk az újévi misére és csupa lazaságban és vidámságban töltjük együtt az időt.