„Latte pappák“ – Kispapa sikk, nemcsak svédeknek!

apák-napja-2013-300x199.jpg

A svéd latte pappa stílusosan öltözködik, divatos kávézóban ül, trendi babakocsit tol, dizájn cuccokba öltözteti az utódot, sokáig otthon van a gyerekkel, a szülőségből kellemes életstílust csinál. Utópiának tűnhet a svéd példa, ám nálunk is egyre több apuka élvezi a kisgyermekéhez való szoros kötődést, tolja büszkén divatos babkocsiban, cipeli a hátán, bringázik vele, a bukósisakos kicsit biciklije trendi kosárülésébe becsatolva.

Sokáig csak az anyukákat ünnepeltük május első vasárnapján, ám néhány éve június harmadik vasárnapja az apáké, az Apák-napja immáron hagyománnyá izmosodó örömünnepük.

apák-napja-2013Egy skandináv felmérés szerint az európai férfiak 90 százaléka az aktív apaság híve. Norvégiában a férfiak végzik az összes otthoni munka 40 százalékát, házimunkában, gyereknevelésben egyaránt. Ezzel szemben nálunk a férfiak 83 százaléka véli úgy, hogy a család anyagi biztonságáról minden körülmények között neki kell gondoskodnia. Ebben teljes a harmónia életük párjával: a magyar nők mintegy 70 százaléka szerint a családról és a háztartásról való gondoskodás női feladat. Vajon van-e rá esély, hogy kispapáinkból „európai férfi“ legyen? És hogy ezt mi, magyar nők megengedjük-e nekik?

Az európai kispapák  először a 70-es évek közepén Svédországban kaptak lehetőséget, hogy gyerekeikről otthon gondoskodjanak. A bőkezű családpolitikai intézkedések, köztük az  „apakvóta“ hozták meg az áttörést, mely a gyermekgondozási szabadság egy részét kizárólag az apáknak tartja fenn. Ha az apa nem él a lehetőséggel,  az anya nem használhatja fel helyette. Ahol az apakvóta kötelező, ott a férfiak élnek is vele.

„Feltételezhető, hogy a férfiak otthoni szerepvállalását elősegítő állami szabályozás hozzájárulhat a gyermekvállalási kedv növekedéséhez“ – írja a szociológus Takács Judit egy tanulmányában. 2004-ben a teljes termékenységi arányszám az EU-25-ben 1,5 (Magyarországon 1,28) volt, amit az észak-európai országok jelentősen meghaladtak (Dánia 1,78; Finnország 1,80; Svédország 1,75). Izland pedig – ahol 2000-ben vezették be a kilenc hónapos gyermekgondozási ellátáson belül kizárólag az apák által igénybe vehető három hónapos apakvótát –  2,03-as mutatójával az EU legtermékenyebb országait, Írországot (1,99) és Franciaországot (1,90) is megelőzte.

Az aktív apaság modellje szocializál is: az így felnövő gyerekek számára már ez lesz a természetes. Takács Judit szerint „A svéd politikai pártok, politikusok és a munkáltatók is pozitívan fogadták az új apamodell bevezetésének kormányzati kezdeményezését. A svéd kormány támogatja az ismert svéd férfiak részvételével szerveződő „papacsoport” (Pappa Group) programokat is, melyek során az apák megoszthatják egymással tapasztalataikat”.

A magyar helyzet

apák-napja-2013-apaAz elmúlt másfél évtizedben a férfi-női szerepvállalással kapcsolatos attitűdök Magyarországon egyre konzervatívabbak lettek. Az Európai Unió esélyegyenlőségi normái papíron léteznek, a jogérvényesítés lehetősége azonban korlátozott. A magyar kispapákat apasági szabadság címén öt nap fizetett szabadság illeti meg.

Apakvóta nincs, bár elvileg nincs akadálya, hogy az apák menjenek gyesre.  „A fő akadály, hogy anyagilag nem éri meg az  anyáknál általában jobban kereső apáknak otthon maradniuk“ – hangsúlyozza a szociológus. Ezen kívül a tradicionális női/férfiszerep-felfogás a munkahelyi kultúrában is tükröződik, így például a férfiaknak kevésbé nézik el, ha a gyerek miatt nem mennek be dolgozni. Magyarországon egyelőre kevesebb mint egy százaléka a gyesen-gyeden lévőknek az apa.

Bíztató kezdeményezések

Nálunk is vannak azért ígéretes változások. Néhány éve a Magyarországi Női Alapítvány (MONA) Férfi apaszerepben elnevezésű kezdeményezése keretében az alapítvány és a Magyar Védőnők Egyesületének szakemberei olyan programot dolgoztak ki, amelynek célja az volt, hogy védőnőkben tudatosítsa, hogy az apáknak sokkal nagyobb szerepet kell vállalniuk a gyermeknevelésben.

Tavaly pedig a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom adott ki APA-füzetet, melyet a védőnők adnak át a gyermeket váró pároknak, ill. letölthető a www.apafuzet.hu honlapról is. A praktikus kiskönyv célja, hogy a szülők felismerjék, a gyermeknevelés közös feladat, nem csak az anyák dolga, egy apa is rengeteget tehet a gyermekével, a gyermekért, önmagáért, a családjáért.

Sokszor mondjuk, hogy mindent megadnánk a gyerekünknek, és ilyenkor pénzre, anyagi körülményekre, jó iskolákra gondolunk. És gyakran épp arról feledkezünk el, ami ingyen van: a törődésről és a szeretetről. A társadalomban nincsenek pótolhatatlan emberek. A családban igen – apára is szükségünk van!

Béres Zsuzsa

Szólj hozzá Te is!

Legyél TE az ismeretosztó!
Kérünk, like-old és oszd meg ismerőseiddel a cikket, hogy lássák, te mennyire tájékozott vagy!

Újságíró, író, kommunikációs szakember vagyok. Szívügyem női sorsok, női történetek felkutatása, ábrázolása, a női generációkon átívelő szolidaritás, nyomot hagyni a következő generációink útkereséséhez! Korábban hat évig az ELLE Magazin szerzőjeként, majd főmunkatársaként kaptam remek lehetőséget minderre. Jelenleg családi memoárt írok, könyvírói pályámat építem.
Előző cikkMit tegyünk a földre esett cumival?
Következő cikkKinél tehetünk panaszt, ha az egészségügyben sérelem ért?