Magzat a méhben – ahogy sosem láthatjuk (videóval)

Magzat a méhben

Vajon milyen környezetben él a magzat a méhben? Hogyan lélegzik? Honnan kapja a tápanyagokat? Hogyan mozog? Az édesanya és a magzat csodálatosan működő egységet alkot, hogy a baba mindent megkapjon, amire szüksége van a fejlődéshez, növekedéshez.Magzatnak a betöltött harmadik hónaptól a terhesség végéig nevezzük a babát. A harmadik hónap végére a méhlepény is kifejlődik a méh falának bolyhaiból, azon a területen, ahol a megtermékenyített petesejt beágyazódott. A tizennegyedik hétre teljesen kialakul a lepény és átveszi  a magzat táplálását és a hormontermelést is.

A magzatot és a méhlepényt a köldökzsinór köti össze, ez szállítja az elhasznált vért a méhlepényhez,  és onnan vissza a friss vért a magzathoz. 40-70 cm hosszú, teljesen kifejlődve mutatóujj vastagságú. Vékony, bőrszerű hártya borítja, az összenyomatástól az ereket egy kocsonyás anyag védi meg.

A magzatot a magzatburok veszi körül, mely a méhlepény szélén ered, és tulajdonképpen 18 hetes magzatkét burok: az amnion (belső burok) és a korion (külső burok). Az amnion bevonja a méhlepény magzat felé eső oldalát és a köldökzsinórt, az általa körülfogott térben, a magzat körül gyűlik össze a magzatvíz. Ennek az 1965-ös a Life magazinnak a címlapján jól látható a 18 hetes magzat, a magzatburok, a köldökzsinór és a méhlepény:

A magzatvizet a magzatburok belső rétege termeli, majd a terhesség második felében a magzati vizelet is hozzáadódik. Mennyisége a 36. héten kb. 1200-1500 ml és 3 óránként cserélődik ki. Védi a magzatot a kiszáradástól, a külső behatásoktól, védi a köldökzsinórt a megtöretéstől, összenyomódástól, segíti a magzat mozgását.

Infinety hirdetés

A magzatvízben lebegő magzat olyan, mintha egy vízzel töltött lufiban úszna, erős ütés vagy nyomás hatására arrébb “lebeg”. Így sohasem sérül, kivéve, ha ott éri az ütés a méhet, ahol a méhlepény tapad, mivel attól a méhlepény leválhat. A magzat egyébként csak direkt úton, a méhen áthatoló sérülés hatására károsodhat.

A magzat a magzatvizet lenyeli, ezzel gyakorolja a nyelési és légzési mozgásokat. A vizeletet is ide üríti. A videón jól látszik, ahogy a 13 hetes és 5 napos baba nyeli a magzatvizet:

Hogyan táplálkozik és „lélegzik” a magzat?

A magzat a méhlepényen keresztül kapja a fejlődéséhez szükséges anyagokat (oxigén, tápanyagok, hormonok, vitaminok), és a lepényen keresztül adja le a fölösleges anyagcsere-termékeket.

A méhlepény kesztyűujjszerűen nyúlik be a méh belső rétegeibe, az anyai vérrel telt öblökbe. Az anyai rész (az öblök) és a magzati rész (a kesztyűujjak) között több sejtréteg van, ezeken keresztül zajlik az anyagcsere.  A magzat fejlődéséhez szükséges anyagok  könnyen átjutnak ezen a rétegen, és a magzati anyagcseretermékek is ezen az úton adódnak le az anyai vérbe.

Az anyai és a magzati keringés egymástól független, a két vér nem keveredik egymással. Az anyai vér a méh erein át az öblökbe, majd az anyai keringésbe jut vissza. A magzati vér a magzatból a két köldökartérián keresztül érkezik a kesztyűujjszerű bolyhokba. Az oxigénben, tápanyagokban dús vér a köldökvénán keresztül jut vissza a magzatba.

Innen a friss vér elosztása keveredésekkel történik, a magzati szervek különböző oxigéntartalmú vért kapnak a keringés folyamán. A vér körforgását a magzat szívének pumpálása biztosítja.

Az alábbi videón jól látszik, ahogy az anyai vér a tápanyagokkal és az oxigénnel (zöld gömbök) beérkezik a méh falába, majd a placenta bolyhain át a magzat köldökartériájába. A magzattól pedig a használt vér és a széndioxid (kék gömbök) visszajut az anyai erekbe a köldökzsinór vénáin, majd a placenta bolyhain keresztül. A videó végén látszik, hogy szülésnél az összehúzódások alatt lassul a vér keringése, és csökken a magzat oxigénellátása is.

Hogyan mozog a magzat?

A magzat, amint izmai kifejlődnek, azonnal elkezd mozogni, azonban az anya ezt csak akkor fogja érezni, ha a méh már akkora, hogy a mozgásokat a hasfal idegvégződései is érzik. Első terhesség esetén ez a terhesség 18. és 20. hete között történik meg általában, többedik várandósságnál valamivel korábban, a 16. és 18. hét között.

A legkorábbi magzatmozgást, mint bizonytalan remegést, simogatást érezzük, mintha buborék vagy lufi ütődne belülről a hasfalhoz. A mozgások fokozatosan válnak egyre erősebbé, amíg ütés- vagy rúgásszerűek nem lesznek. A terhesség vége felé ritmikus mozgást is észlelhetünk, ilyenkor csuklik a magzat.

A legkorábbi mozgások időszakosak és gyengék. Előfordul, különösen a 24. hét környékén, hogy akár 24 órán keresztül is nyugalomban van a magzat. A 30. és 32. hét között a legaktívabb, ekkor már elég fejlett, és még sok helye van a mozgásra.

Az érett magzat szintén kevésbé intenzíven mozog, mivel a feje a medencebemenetbe nyomul, így kisebb lesz a mozgástere. Inkább finom, helyezkedő mocorgás észlelhető, mint erősebb ütések, rúgások. A terhesség 32. vagy 34. hete után a magzat általában már ugyanabban a pozícióban marad, így a szülésig az anya hasának azonos felületein érzi a mozgásokat: a magzat hátát, popsiját hasának egyik, végtagjait a másik oldalán.

Magzat hétről hétre

fotó: commons.wikimedia.org

Szólj hozzá Te is!

1 KÉRDÉS

Comments are closed.