Vannak nők, akik szülést követően is lánykori alakjukkal büszkélkedhetnek és ezért szinte semmit sem kell tenniük, de akadnak olyanok is, akik az álomalakért mindenre képesek, még akár az evésről is lemondanak. Ők a mamarexia áldozatai.
Ha valaki húsz éves koráig nem küzdött evészavarral, nem valószínű, hogy a kismamaság hoz elő belőle komolyabb problémát. Az evészavar nem egyik napról a másikra alakul ki, hanem hosszú, évtizedes folyamat, gyökerei akár féléves korra is visszanyúlhatnak. Ha olyan trauma, sokk ér egy kisgyereket, melynek hatására elveszíti biztonságérzetét vagy édesanyjától nem kapja meg a szükséges törődést, figyelmet és ezért nem biztosan kötődővé válik, a szorongás és a frusztráció későbbi élete során minden változásnál, váltásnál, bizonytalan szituációban előjöhet. Az evészavar kulcsfogalma ugyanis a változástól való félelem.
Amikor az újdonsült anya találkozik újszülöttjével és tudatosul benne, hogy ezentúl minden más lesz, hiszen felelőssé vált egy kis lényért, ugyanez a félelem jelenik meg, hiszen egy teljesen új, ismeretlen élethelyzetbe került. Vannak, akik megpróbálnak mindent ugyanúgy csinálni, mint anyává válásuk előtt, nem törődve azzal, hogy ez milyen következményekkel járhat a gyermekükre nézve. Sokszor ebben a férj is asszisztál, kihasználva, hogy így mindenki maradhat a régi férj-feleség szerepkörben.
Az evészavarban szenvedők másik jellemzője, a rugalmatlanság, tulajdonképpen a változtatásra képtelenségből fakad. Nem képesek az új szituáció feldolgozására és az alkalmazkodásra sem, ugyanakkor hatalmas megfelelési vágy is munkál bennük, s a kettő együtt mérhetetlen feszültséget generál.
A szüléssel, az új jövevény érkezésével az újdonsült anya elbizonytalanodik, sérülékennyé válik. Az addig lappangó probléma, az evészavar, a nagy változás és az abból fakadó biztonságérzet elvesztése miatt újból felerősödik.
Ugyancsak a betegség felerősödéséhez vezet az eddigi napirend felborulása: a pici mellett nincs idő szinte semmire.
A szülés után az evészavarok újbóli megjelenésének háttérokait három csoportba sorolhatjuk:
– pszichés: az anyukák öntértékelése meginog, negatívan viszonyulnak megváltozott alakjukhoz, nem akarják elfogadni ezt a változást, az evésre és az éhségre mint ellenségre tekintenek
– biológiai: az új napirend kialakulásáig több hónap is eltelhet, s ha az édesanyának nincs hatékony segítsége, bizony sokszor még délben is pizsamában jön-megy, éhesen, hiszen még enni, főzni sincs ideje
– társas kapcsolatok rendszere: ebben a kiélezett élethelyzetben újra terítékre terülnek a gyermekkori sérelmek, az anya-lány kapcsolat, a párkapcsolat minősége, barátokkal való kapcsolat megváltozása
Ha a következő jeleket észleled magadon, érdemes orvoshoz fordulni, mert szakember segítségére lehet szükséged:
• az életkorodnak és a testmagasságodnak megfelelő normál testsúlynál lényegesen könnyebb vagy, s ezt koplalással éred el (BMI index alapján kiszámított érték alacsonyabb mint 18)
• rettegsz a súlygyarapodástól
• havi vérzésed legalább 3 hónapon keresztül kimarad (oka: a szervezet fontosabbnak tartja, hogy életben tartsa a testet és minden energiát erre fordít)
• testképzavar (akármennyit is fogytál, mindig kövérnek látod magad, holott a rokonaid, ismerőseid állítják, már szinte tűbe lehetne fűzni)
• figyelmed középpontjában szüntelenül a testsúlyod és az ételek állnak, folyamatosan számolod a kalóriákat
• bizonytalan vagy, negatív az önértékelésed
• huzamosan vagy rendszeresen szedsz hashajtót, zsírégető tablettát, iszol fogyasztó teát, hogy megakadályozd a zsírlerakódást
Mint minden pszichés eredetű problémára, az evészavarokra is igaz, hogy a változást a betegnek kell akarni. Ha egy evészavaros felismeri, hogy beteg és segítségre szorul, az már jó jel, de sokszor a végletekig tagadja, hogy vele bármilyen probléma lenne, s ilyenkor a család és a barátok felelőssége, hogy a kezelésre szorulót elvezesse a megfelelő szakemberhez.
A jó szakember komplexen kezeli a problémát, feltárja a pszichés-, társas okokat és megvizsgálja az étkezési szokásokat, étkezési naplót írat és bevonja a páciens társát, családját is, akik együttműködve, hatékonyan segíthetik a gyógyulást.
Az evési zavarok és az elhízás lelki hátteréről, valamint a fogyás pszichológiájáról bővebben olvashatsz dr. Lukács Liza Ágytól-asztaltól, valamint Az éhes lélek gyógyítása című könyvében és a www.mashogy.hu oldalon.
