Köztudott, hogy immunrendszerünk működését nagymértékben befolyásolja táplálkozásunk. Az viszont már kevésbé ismert tény, hogy intelligenciánk alakulása is függ étrendünktől.
Táplálkozás és intelligencia
Egészségesen táplálkozó kortársaikhoz képest valamivel alacsonyabb intelligencia-hányadossal számolhatnak későbbi életük során azok a kisgyermekek, akik túlságosan sok gyorséttermi és ún. szemétkaját, azaz többszörösen feldolgozott zsírokban és cukorban gazdag élelmiszert fogyasztanak – legalábbis egy Nyugat-Angliában végzett kísérlet szerint.
A témában végzett eddigi legkiterjedtebb kutatás során a kutatók 14 ezer nyugat-angliai gyermek életét követték figyelemmel, akiknek egészségügyi állapotát és életkörülményeit három, négy, hét, valamint nyolc és fél éves korukban is megvizsgálták.
Három különböző típusú és összetételű étrend szerint táplálkozó csoportot vizsgáltak: egy többszörösen feldolgozott zsírokban és cukrokban gazdag táplálkozásút, egy döntően húsfélékből és zöldségekből álló „hagyományos” menüt követőt, valamint egy „egészségtudatosat”, amelynek tagjai nagy mennyiségben fogyasztottak salátákat, gyümölcsöket, zöldségeket, tésztaféléket és rizst. Amikor a gyermekek elérték a nyolc és fél éves kort, megmérték intelligencia-hányadosukat, melyek jelentős eltérést mutattak a szemétkaját fogyasztó, illetve az egészségtudatos étrendet követő gyerekek esetében.
Később további vizsgálatokat kezdeményeztek annak megállapítására, hogy a gyermekek intelligencia-hányadosának eltérése megmarad-e életük további részében is. Ennek eredménye azt igazolta, hogy amennyiben a rossz táplálkozási szokásokat nem változtatták meg, továbbra is megmaradt az intelligencia-hányadosbeli lemaradás, ám ha a kísérlet alanyai áttértek az egészségtudatos táplálkozásra, rövid idő elteltével behozták hátrányukat.
A szakemberek szerint a gyorsételek negatív hatásának oka, hogy a már feldolgozott tápanyagokból hiányoznak az olyan vitaminok és más összetevők, amelyek a korai gyermekkor egy kulcsszakaszában nagyon fontos szerepet játszanak az agy fejlődésében.
Életünk első éveiben a legmeghatározóbb a táplálkozásunk minősége, ilyenkor ugyanis hatalmas változásokon megy át szervezetünk: a kívülről is jól megfigyelhető növekedés mellett ilyenkor nő és barázdálódik az agy, alakulnak és sokszorosodnak az idegpályákat összekötő rostok, tökéletesedik a szövetek működése. Ha életünk első éveiben nem jut elegendő, vitaminokban és nyomelemekben gazdag táplálék a szervezetbe, nem csak a testmagasság, súly maradhat el az átlagostól, de az agy és az idegrostok rossz ellátottsága miatt az intelligencia is, ugyanakkor az idegrendszer is labilisabbá válhat. Igaz, a vizsgálatok azt is kimutatták, hogy később, minőségi táplálékhoz jutva a szervezet robbanásszerű fejlődésnek indul, behozva a lemaradást.
Az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy a táplálkozás mellett a korai intellektuális ingergazdagság is rendkívül fontos meghatározó tényezője a felnőttkori szellemi képességeknek, így csupán az étrend önmagában nem tehető felelőssé.
Mit együnk, hogy okosak legyünk?
A mai napig kísérletek tucatjai vizsgálják az étrend hatását a gyermekek viselkedésére, teljesítményére. A legtöbb ilyen vizsgálat kimutatható összefüggést állapít meg az elfogyasztott ételek minősége és a gyerekek szellemi, fizikai állapota között, így például bizonyított tény, hogy a hiperaktivitást fokozza a finomított szénhidrátokban, cukrokban gazdag táplálkozás.
Ha gyermeked lassabban fejlődik, koncentráció-zavarokkal küzd, érdemes megvizsgálni az étrendjét, lehet, hogy nem elegendő az agy teljesítményét támogató tápanyag. Az agy ugyanis nagy energiafogyasztó, fő tápanyaga a szénhidrát, amely felel a vér szerotonin szintjének egyensúlyban tartásáért és ily módon a gyermek kiegyensúlyozottságáért is. Érdemes az összetett, azaz jó szénhidrátokat előnyben részesíteni, melyek lassan bomlanak el, ezáltal pedig nemcsak egyenletes vércukorszintet biztosítanak, hanem az agyat is folyamatosan és kiszámíthatóan ellátják energiával. Az összetett szénhidrátok a zöldségek és a gyümölcsök mellett a teljes kiőrlésű pékárukban vannak jelen nagyobb mennyiségben.
Ha szeretnéd, hogy gyermeked éber, aktív és gyors felfogású legyen – természetesen a genetikai adottságokhoz mérten- gondoskodj róla, hogy megfelelő mennyiségű fehérjét is fogyasszon! Nagyszerű fehérjeforrás a burgonya, köles, hajdina, hüvelyesek, diófélék és a szója.
A jó memória alapfeltétele a megfelelő mennyiségű vas, amely nagymértékben hozzájárul a memória éberen tartásához, miközben a tanuláshoz szükséges további képességeket is fejleszti.
Bár sok tulajdonságunkat, képességünket génjeink adják, ahhoz, hogy szervezetünk megfelelően működjön és örökölt adottságainkat kamatoztatni, fejleszteni tudjuk, sokféle tápanyagra van szükség: vitaminokra, nyomelemekre, fehérjékre, valamint telítetlen zsírsavakra, melyektől akadálytalanul foroghatnak a reakcióidőért, a koncentrációért és a memóriáért felelős fogaskerekek.
TOP 5 okosító táplálék
1, Az olajos magvak az agy vitaminja, vagyis a B-vitamin legfőbb természetes forrásai közé tartoznak, gyakori fogyasztásuk regenerálja az agysejteket és a szorongást is csökkenti.
2, A sárgarépában fellelhető béta-karotin javítja a felfogóképességet és a memóriát, akárcsak a sütőtök. Ez utóbbi magas rosttartalma miatt már egészen kicsi kortól adható emésztésjavítóként is.
3, A banán magnézium- és káliumtartalma miatt értékes, ráadásul B-vitaminokkal óvja az idegrendszer egészségét és támogatja az értelmi fejlődést.
4, Amerikai tudósok kimutatták, hogy a spenót nemcsak a betegségeket űzi el a kimagasló antioxidáns hatása révén, hanem a tanulásért és a tudás megtartásáért felelős agytekervényeket is felturbózza
5, Az omega-3 zsírsavak, melyek a halban, extra szűz olívaolajban találhatók nagyobb mennyiségben, regenerálják az agysejteket, illetve élénkítik az érzékelési funkciókat.
+ 1 Tipp: A húsokra, valamint a bennük lévő fehérjékre szintén nagy szüksége van a fejlődő szervezetnek és az agynak.
