A komplex nőgyógyászati vizsgálaton való évenkénti megjelenés minden nő joga és kötelessége. Hiszen sokkal könnyebb egy súlyos betegséget kezelni, ha azt idejében felismerik, mint utolsó pillanatban „tűzoltómunkát” végezni.
A nőgyógyászati szűrővizsgálat lényege
A nőgyógyászati szűrővizsgálat egy komplex vizsgálat, amelynek öt eleme van. Lényege, hogy panaszmentes állapotban lévőknél is felismerjen olyan korai elváltozásokat, amelyek rákmegelőző állapotra utalva kockázatot jelenthetnek.
Ahhoz, hogy a szűrővizsgálat a lehető legpontosabb eredményt mutassa néhány alapszabályt be kell(ene) tartani.
- Panaszmentes időszakban jelentkezzünk vizsgálatra. Amennyiben vérezgetés, folyás, alhasi fájdalmunk van, akkor először ezeket a gondokat kell orvosolni, majd ha panaszmentesek leszünk kerül sor a rákszűrő vizsgálat kivitelezésére.
- Vizsgálatra a menstruációs ciklus középidején (menstruáció utáni 10. – 23. nap között) menjünk. Ennek a magyarázata abban rejlik, hogy a menzeszt megelőző, illetve követő pár napban a méh üregéből származó sejtek is kerülhetnek a kenetbe, amely így téves eredményt adhat.
- A vizsgálat előtt ürítsük ki a hólyagunkat, mert így könnyebben, megbízhatóbban és fájdalom mentesebben végezhető el a vizsgálat.
Első vizsgálati elem: megtekintés
A vizsgálat elején az orvos megtekinti a külső szeméremtesteket, majd a nagyajkak széttárása után a hüvelybemenetet, a klitoriszt (csikló), a külső húgycsőnyílást és környékét. A gyakorlott orvosok a vizsgálat ezen részén nagyon rövid idő alatt túljutnak, nem okoznak ezzel kellemetlenséget. Ezt követően a hüvelybe steril, kacsacsőrhöz hasonlító feltáró eszközt vezetnek be (Cusco-tükör, vagy ismertebb nevén „kacsa”), és megtekinti a hüvelyfalakat, a méhnyakat, a külső méhszájat és a boltozatokat. Az eszköz felhelyezése kis kellemetlenséggel járhat (mivel fém és hűvös érzetet kelt). Ezt a kellemetlenséget csökkenthetjük, ha az eszköz felhelyezése közben sóhajtunk.
Második lépcsőfok: onkocitológiai viszgálat, kenetvétel
A citológiai mintavételhez egy speciális kefével (Cervix-brush) kenetet vesznek a méhnyakról, a külső méhszájról és a nyakcsatornáról, valamint steril vattatamponnal a hátsó hüvelyboltozatról és az oldalsó hüvelyfalakról. A kenetet egy üveglemezen szétkenik, majd alkohol-éter keverékével fixálják és kiértékelésre a citológiai laborba küldik.
A laboratóriumi eredmény értékeléséhez a Papanicolau-féle beosztást használják. Ennek értelmében az eredmény P2-től P5-ig terjedhet. Régebben P1 eredményt is adtak, de ezt a felosztást manapság már ritkán használják. De mit is jelentenek ezek a „P számok”? Nézzük sorjában:
- P0: valamilyen technikai hiba miatt a vizsgálatot nem tudták elvégezni, a kenet értékelhetetlen, a vizsgálatot meg kell ismételni.
- P2: a lelet negatív, a kenetben normál sejtek látszódnak, így nincs teendő.
- P3: a mintában olyan sejteket találtak, amelyek normál esetben nem szoktak ott lenni. Ilyenkor még nincs rosszindulatú elváltozásra utaló gyanú, de gyulladásos, regeneratív (gyógyítható) elváltozás fent áll. Teendő: az eltérés okának megfelelő terápia után két-három hónappal megismétlik a mintavételt. Ha ismételten P3 eredményt kapnak szövettani tisztázást végeznek, amely során műtéttel kis kimetszést végeznek a méhszájból (konizáció), hogy az így kapott szövetmintát alaposan megvizsgálhassák. (Egyre több helyen végzik ezt a beavatkozást lézerrel, illetve nagyfrekvenciájú elektromágneses energiával /LLEZT-műtét/)Amennyiben az ismétel vizsgálat eredménye P2, akkor biztonság kedvéért két-három hónap múlva ismételt vizsgálat következik. Ha ennek az eredménye is P2, hatalmas kő eshet le a szívünkről, hiszen az egymás utáni normális eredmény lenullázza, érvényteleníti az eredeti P3-as eredményünket.
- P4: a mintában rákgyanús sejtek kerültek. Ilyen esetben mihamarább elvégzik a konizációt a tisztánlátás érdekében.
- P5: a kenetben egyértelműen ráksejtet találtak, azonnali konziáció végzése kötelező, hogy a daganat milyenségének megfelelő, azonnali, hatékony terápia elkezdődhessen.
A citológiai vizsgálat során a labor nem csak kóros és egészséges sejteket mutatja ki, hanem gyakran ilyenkor fedezik fel a tünetet nem okozó fertőzéseinket. Találhatnak gomba (Candida), trichomonas- esetleg bakteriális (Clamydia) fertőzésre utaló jeleket. Ebben az esetben a szakorvos megindítja ezek hatékony kezelését. Ilyenkor a szexuális partner kezelése is elengedhetetlen.
Ne feledkezzünk meg arról, hogy a citológiai vizsgálat eredményére gyakran két-három hetet is várni kell.
Harmadik lépés: kolposzkópos vizsgálat
A kolposzkóp speciálisan megszerkesztett állványon elhelyezkedő binokuláris nagyító, amelynek nagyítása 5 – 40x-es. A vizsgálat során az orvos megtekinti a méhszáj felszínét, ellenőrzi a méhszájat borító hám épséget. Erre azért van szükség, mert előfordulhat, hogy a citológiai lelet még negatív eredményt mutat, de a méhnyakrákot megelőző állapot hámeltérését már nagyító alatt látja a gyakorlott orvosi szem.
A vizsgálathoz a méhszájat előkészítik. Ecetsavas oldatban mártott vattatamponnal a méhszájat beecsetelik, amely hatására a felszínén lévő fehérjék kicsapódnak és eltávolíthatóak lesznek. Ezután a méhszáj felszínét az orvos először kicsi, majd egyre nagyobb nagyítással megtekinti. Ezután Lugol-oldatos ecsetelés következik. Erre azért van szükség, mert az oldat a kóros hámrészeket nem festi meg, így az esetleges eltérés nagysága pontosan érzékelhető.
Kolposzkóp során a lelet lehet:
- Negatív: normális lelet, nincs eltérés
- Különböző jóindulatú eltérés: ide tartoznak a méhszájsebek, amely kezeléséről a szakorvos dönt. Általában a panaszt nem okozó kis sebet nem bántják, csak megfigyelik. Panaszt okozó sebeknél (krónikus folyás, vagy gyakran visszatérő fertőzések), illetve a nagy kiterjedésű sebeket úgynevezett méhszájplasztikával orvosolják.
- Atípusos, abnormális lelet: konizációt végeznek a szövettani kép pontos megítélése végett.
Negyedik lépés: a bimanuális vizsgálat
A szakorvos bimanuális azaz kétkezi vizsgálatot végez. Ennek során áttapintja a kismedencét, a méhet és a petefészkeket. Ilyenkor a méh nagyságát, helyzetét és érzékenységét, illetve a petevezetők és petefészkek nagyságát ellenőrzi méretbeli és egyéb, kézzel érzékelhető eltéréseket keresve. Általában ekkor fedezik fel a hátra- vagy előrehajló méhtestállást, a méh falában elhelyezkedő jóindulatú izomdaganatot (myoma).
Ötödik, egyben befejező vizsgálat: mell vizsgálata
Az emlő vizsgálatát az orvos tapintásos módszerrel végzi. Ha valamilyen rendellenességet érez emlő UH vizsgálatra küldi a páciensét.
A komplex nőgyógyászati szűrővizsgálatot a reproduktív korban lévő nőknek évente ajánlott elvégeztetni. Különösen ajánlott a babát tervezőknek, fogamzásgátlót szedő hölgyeknek, illetve azoknál, akiknek családjában előfordult méhrákos eset. Negyven év felett a vizsgálatot ajánlatos kétévente kiegészíteni mammográfiás (emlő RTG szűrése) vizsgálattal, hogy minél előbb felismerhető legyen egy indulófélben lévő rosszindulatú betegség. Azt hiszem, ennyivel tartozunk magunknak és gyermekeinknek, hiszen csak egy egészséges anya képes boldog gyermeket nevelni.
