Mini-riksa, porcelán elefántszobrok, kínai étkészlet, evőpálcikák, különleges faragott vietnámi dísztárgyak, magyar népviseletbe öltöztetett babák, díszes ruhák és textilek a falakon – ez a látvány fogadta a kőbányai Mocorgó óvodába látogatókat pénteken. Egy délutánra zsibongó, multikulturális térré változott az óvoda aulája.
Magyar-vietnámi-kínai interkulturális kiállítást rendeztek 2013. február 8-án, pénteken a kőbányai Mocorgó óvodában, a Kőbányai befogadó közösségek – interkulturális nevelés c. TÁMOP projekt keretében.
A gyermekek egyharmada más országból érkezett
– A kőbányai intézményekben a budapesti és az országos átlagnál is sokkal magasabb a migráns hátterű gyermekek aránya, a mi óvodánkban például a gyermekek egy harmada ilyen – mondta el Révész Istvánné óvodavezető a Babafalva portálnak. Ezért tartotta fontosnak a pályázatot benyújtó négy kőbányai intézmény (a Szent László Általános Iskola, a Bem József Általános Iskola, a Mocorgó Óvoda és a Recefice Óvoda), hogy egy olyan programot valósítsanak meg, amely segíti a migráns gyermekek beilleszkedését, és egyúttal segíti a pedagógus kollégák munkáját is a gyermekekkel való foglalkozásban.
Öt órára az óvoda aulája és a tornaterem megtelt a kíváncsi óvodásokkal és szüleikkel. A megnyitó során vietnámi mesét, kínai verset és magyar népmesét is hallhattunk, utána pedig megcsodáltuk a kiállított tárgyakat. A kicsik nagy érdeklődéssel nézelődtek, kérdezgettek, hallgatták a magyarázatokat, hogy mi „mire való”.
Nem csak kiállítást, közösséget is építettek
A kiállítás létrehozásában a Mocorgó óvoda dolgozói és az odajáró gyermekek szülei közösen vettünk részt. Hetekkel a kiállítás megnyitása előtt már elkezdődött a gyűjtögetés, a kiállított darabokat nagyobbrészt a szülők hozták az otthon megtalálható tárgyakból, de volt olyan ruha, amelyik a megnyitó előtti napon érkezett meg egyenesen Kínából. Az óvónénik címkéztek, és rendezték a kiállítást, profikat megszégyenítő igényességgel.
– Az egész óvodát megmozgatta a program, a szorgos gyűjtőmunka egy idő után átfordult egy közösségépítő programba, nagyon jó légkör alakult ki – mondta el Révész Istvánné a megnyitón.
Egymás kultúrájának, életmódjának megismeréséhez már a készülődés folyamata is hozzájárult, volt olyan csoport, ahol kipróbálták, milyen evőpálcikával enni a „cérna-tésztát”, és a kislányok is megcsodálták egymás ruháit.
Három éves korban még nincsenek előítéletek
– Ebben az életkorban a gyerekek nagyon nyitottak egymásra és a világra, nincsenek előítéleteik, magatartási sémáik, így számukra a világ legtermészetesebb dolga, hogy a csoportban együtt vannak a különböző nemzetiségű gyerekek – meséli az óvodavezető. – Ha az óvoda vagy a szülők ezt nem rontják el, akkor felnőve is ugyanilyen természetes lesz számukra a másik elfogadása.
– Mivel ilyenkor még érzelemvezéreltek a gyermekek, és a játék, a cselekvés által tanulnak, a kínai, vietnámi gyerekek viszonylag gyorsan be tudnak illeszkedni a közösségbe. A társaik is sokat tudnak nekik segíteni, szavak nélkül is, azzal, hogy megfogják a kezüket, vezetik, terelgetik őket. Fél év alatt már meg is tanulnak magyarul annyira, hogy tökéletesen elboldoguljanak az óvodában. Nehézséget inkább a mi étrendünk, ételeink megszokása jelenti a kicsiknek, és az, hogy kanállal, villával egyenek, hiszen otthon evőpálcikát használnak.
Nyelvi nehézségek, jó együttműködés
A két éves program részeként érzékenyítő tréningen és továbbképzéseken vesznek részt az óvoda dolgozói, különböző közös programokat szerveznek a magyar és migráns gyerekeknek, és érzékenyítő programokat a szülőknek. Interkulturális pedagógiai programok, egyéni fejlesztési/felzárkóztatási tervek készülnek és az eredményeket beépítik az intézmények pedagógia programjaiba, szervezeti és működési szabályzataiba, biztosítva ezzel hosszú távon is azok megtartását – tudtuk meg az óvodavezetőtől.
Az óvónők feladatairól beszélgetve elmesélte az óvodavezető, hogy a legnagyobb gondot a nyelvi nehézségek okozzák: nehezen tudnak a vietnámi, kínai szülőkkel kommunikálni, elmagyarázni nekik a házirendet, vagy hogy mit jelent az ebédbefizetés. Ezért is tervezik, hogy a pályázati program keretében lefordítják az intézményi dokumentumokat, és a legfontosabb óvodai élethez kapcsolódó szavakat.
A nehézségek ellenére a szülőkkel jó a kapcsolat, az együttműködés, a kiállítás kapcsán pedig igencsak meghatottak és büszkék voltak arra, hogy az óvodában ilyen érdeklődést mutattak a kultúrájuk, mindennapi életük iránt.
A program kedden délelőtt folytatódott, a farsang jegyében, ahol a magyar néphagyományokkal – az alakoskodással és a kiszézéssel – ismerkedhettek meg a gyerekek. A farsangi ünnepségre a gyerekek – az óvónénik segítségével – a csoportszobákat egy-egy nép hagyományaihoz igazodó tárgyakkal, díszekkel dekorálták, volt magyar, vietnámi és kínai díszítésű csoportszoba is. A farsangi napot záró mulatság pedig már igazán nemzetközire sikeredett: királylányok, tündérek, boszorkányok, szuperhősök, seriffek és egyéb mesehősök lepték el az óvoda termeit.
Képgaléria (nagyításért kattints a képekre)
Kocsisné dr. Péterfy Hajnal
Gratulálok nektek, ehhez a különleges próbálkozáshoz!