Gyakran előfordul a téli időszakban, hogy akár az időjárás, akár valamilyen betegség/lábadozás miatt napokig nem jutunk ki a levegőre gyermekünkkel. Ilyenkor alaposan fel kell kötnünk a nadrágot, hogy ne menjünk egymás idegeire, hogy valamilyen értelmes és hasznos elfoglaltsággal töltsük ki az időt.
Festünk, gyurmázunk, gyöngyöt fűzünk, mesélünk, egy-egy mesefilm is becsúszhat persze, de idővel mégiscsak felülkerekedik a mozgásigény, és jaj a lakásnak, az idegeinknek, no meg az alattunk lakónk is!
Bikfic-tornáimon közkedvelt, zömében saját magam kitalálta játékainkból szeretnék most ötleteket adni. Ezek nem a „leizzasztó” kategóriába sorolhatók, inkább a mozgásfejlesztés és az agymunka összekapcsolásaként eredményezhetnek komoly fejlesztő hatásokat.
A meleg lakásban semmi okunk a megfázástól tartani, így hát le a zoknikkal, nézzünk néhány mezítláb játszható játékot! Túl azon, hogy szórakoztatóak, viszonylag hosszabb ideig fenntartják a figyelmet is (tehát pozitív hatással vannak a figyelem tartósságának kialakulására), emellett jelentősen fejlesztik a talpizmokat, segítenek az élettani lúdtalpasság korrigálásában is.
Ne felejtsétek el, hogy együtt játszani mindig sokkal mulatságosabb, mint ha csak irányítjátok őket, így érdemes nektek is ledobni a zoknit, cipőt! Egy kis talptorna a felnőtteknek is a hasznára válik!
Menjünk koncertre!
Eszközökre nincs szükségünk. Üljünk le a földre (mindig a gyermekkel szemben helyezkedjünk el!) Hátul támaszkodjunk meg a két kezünkkel, az egész játék során! A térdeket felhúzva a talajon van a talpunk.
1. Zongorázunk: a sarok és a talp párnás része a földhöz szorítva marad, a lábujjainkkal zongorázunk. Esetleg be is ragasztózhatjuk játékból a talpunkat, hogy ne emelkedjen fel.
2. Kisdobok: a sarok még mindig a földön marad, bokából mozgatjuk a lábfejeket. Úgy doboljunk, hogy az hallható is legyen, csattogjanak a talpacskák! Nemcsak egyhelyben, hanem a bokát jobbra-balra fordítva is doboljunk!
3. Nagydobok: most már elválik a sarok a talajtól, térdből indítva nagy, lendületes mozgással dobolunk a földön.
4. A koncert végén tapsol a közönség: még mindig a földön ülve a két talpunk összeütögetésével tapsolunk! Komoly hasizomerősítő gyakorlat, még a felnőtteknek is! Lehet versenyezni, kinek hangosabb a talptapsa!
5. Integetnek a zenészek: magasba emelve a lábunkat, a lábujjakkal integetünk. (Itt is erősen dolgozik a hasizom!)
6. Távcsővel nézzük meg, kik ülnek a közönsés soraiban: a kezünkkel a két talpunkat egymásnak illesztjük, „beragasztózzuk”, távcsövet formálunk belőle. A lábainkat felemelve megpróbálunk átnézni a távcsövünkön. Jobbra-balra is forduljunk el, hogy a csípőnk is dolgzzon.
Ebből a hat részből áll egy zenekari blokk, pici pihenő után előlről ismételhető. 3-4-szeri ismétlés elegendő, de ezt úgyis a gyerekek fogják megszabni.
Gyémántvadászat
Kellenek hozzá üveggolyók és/vagy lapos dekorkavicsok. Ha nem kapunk, vagy nincs időnk megvenni, megteszi a nagyobb szemű bab is, bár a csillogó kavicsok és golyók sokkal jobban motiválják a gyerekeket! Fontos szem előtt tartani, hogy ezek könnyen lenyelhető tárgyak, tehát csak olyan gyerekekkel játsszuk, akik már nem vesznek a szájukba mindent!
Több nehézségi szinten játszhatjuk.
1. Első néhány alkalommal elegendő a fürdőkádba beborítani a „gyémántokat”, egy kis dobozt kinevezni kincsesládának, és megkérni a gyermekünket, hogy szedje nekünk össze. (A fürdőkádból nem tud szétszóródni, és állva a kád szélébe tud kapaszkodni a gyerek) A kicsiknek eleinte az is elég nehéz, ha a két ujjukkal csippentik össze, de viszonylag hamar eljutnak a lábbal való összeszedésig is. Érdemes meg is mutatni, mire gondolunk, hogyan szedjük össze a gyémántokat. Kis gyakorlással rövid idő alatt megkedvelik, megértik,hogy csak a lábukkal szedjék össze.
2. Ha már a játék lényege megvan, és tudják irányítani a lábujjacskákat, áttérhetünk a mesés változatra. Figyeljünk arra, hogy a kavicsok/golyók mennyisége teljesíthető legyen, ha túl sok, elmegy a kedve, nincs sikerélménye. Ezt – életkornak megfelelően – hosszabb-rövidebb mesével megfűszerezve tálalhatjuk. Egy rövid mesevázlat a játékhoz:
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy erdő. Ott lakott három törpe. Abban az erdőben csudás fák éltek: minden reggel gyémántba borult a levelük. A három törpe minden reggel leszüretelte a gyémántokat. Idővel egy hatalmas lába gyémántjuk lett. Egyszer egy kapzsi varázsló megirigyelte a törpék gazdagságát, és egy éjszaka elrabolta tőlük a kincsesládát. Mikor reggel a törpék felkeltek,és látták, mi történt, nagyon szomorúak lettek. De jó barátaik, a mókusok segítettek rajtuk: bemásztak a kapzsi varázsló ablakán, és egyenként visszahozták a gyémántokat a törpéknek. De mivel a mókusoknak nincs kezük, csak lábuk, így csak a lábukkal tudták megfogni azokat.
És máris kezdődhet a játék: a szoba egyik vége a varázsló szobája, a másik vége a törpék háza. Ide kell, csak a lábukkal elhordani a kincseket.
Ezeket a meséket a Bikfic-torna-foglalkozásokon az óvodás csoportomban szinte minden alkalommal kérik a gyerekek. Mindig más és más mesét kell kitalálnom (ott helyben, nem egyszerű…). Már a gyerekekkel közösen alakítjuk a mesét, ők mondják a szereplőket, a mese vázát. A feladat mindig ugyanaz: a lábukkal, a lábujjaikkal megfogni, felemelni, elvinni és letenni a kavicsokat. Azt, hogy ők ezt hogyan oldják meg, rájuk bízom, van, aki ülésben csúszva „terelgeti” maga előtt a golyókat, van aki bedugdossa a lábujjai közé. Van, aki egyszerre többet hoz, de olyan is van, aki egyesével hordja őket. És persze mindig van „szabályszegő” is, aki kézzel hordja, de a gyereket egymást figyelmeztetik, és előbb-utóbb mindenki megpróbálja a lábával megfogni a gyémántokat.
Mezítlábas tanösvény
Már az elkészítése is szórakoztató, akár több hetes elfoglaltságot is jelenthet! Szükségünk lesz egy polifoam matracra, a legolcsóbbik fajtából. Kell még mindenféle, amire rálépve érdekes tapintási ingereket érezhetünk: borsó, rizs, babszemek, lapos kavicsok, polifoam-maradékok, stb. Mielőtt végleg eldöntitek, mit használtok fel, próbáljátok ki Ti is, lépjetek rá, nem túl szúrós, nem kellemetlen-e. A lényeg, hogy többféle érzetű tárgyakon lépkedjetek végig majd.
Ezeket a tereptárgyakat felragasztva a matracra elkészíthetitek a saját talpmasszírozó matracotokat. (pl. ragasztópisztollyal könnyen megy!) Akár többet is készíthettek, így egymás után téve a matracokat hosszabb úton járkálhattok. Ha épp nem használjátok, lazán feltekerve tárolható.
Jó szórakozást, kellemes szobafogságot a téli időszakra!
