A párkapcsolati és egzisztenciális biztonság ösztönzi leginkább a gyermekvállalást, míg a munka és a magánélet összeegyeztetését az atipikus foglalkoztatási formák, a rugalmasabb gyermekintézmények és a családok élethelyzeteihez illeszkedő választási lehetőségek segítik elő – derül ki a Növekvő Hold Alapítvány felméréséből.
A Munka család, gyermekvállalás 2014 felmérés eredményeit az ERGO Európai Regionális Szervezet és a Növekvő Hold Alapítvány közös konferenciáján mutatták be 2014. február 20.-án Budapesten. Az on-line felmérésben 918 12 év alatti gyermeket nevelő szülő vett részt.
A párkapcsolati és egzisztenciális biztonság segíti leginkább a gyermekvállalást
A kutatás szerint az újabb gyermek vállalása melletti döntést legnagyobb mértékben a stabil párkapcsolat (76%), a gyermekekkel otthon nem maradó szülő magasabb jövedelme (66%), valamint a gyes/gyed utáni biztos munkahely (65%) jelenti. A magasabb összegű gyedet és gyest a válaszadók 37% ill. 41%-a jelölte meg pozitív ösztönzőként. A jövedelmi viszonyokra vetítve látható, hogy elsősorban a közepesen kereső családok számára fontos a gyermeknevelési ellátások összege, a nagyon alacsony és a nagyon magas jövedelemmel bíró családoknál nem motiváló tényező.
A válaszadók közül azok, akik még biztosan szeretnének gyermeket a testvérkapcsolatok jelentőségét (42%), a több gyermek, nagyobb család utáni vágyat (25%), a gyermek és a család értékét (24%), valamint az otthonról hozott minták szerepét (18%) emelték ki. A testvérkapcsolatokat részben a gyermekek szocializációja, fejlődése szempontjából tartják fontosnak, részben azért, hogy felnőttkorukban a testvérek tudjanak egymásra támaszkodni, egymást segíteni, ha a szülők már nem lesznek.
A megkérdezettek 66%-a szeretné 1-3 éves korkülönbséggel a következő gyermeket vállalni – számukra már igénybe vehető lesz a két legkisebb gyermek után járó mindkét pénzbeli ellátás az idén január 1.-től bevezetett gyed extra csomag keretében.
A gyermeket már biztosan nem vállalók legnagyobb gátként az anyagi okokat (41%), és az életkort (28%) jelölték meg, valamint azt, hogy eljutottak fizikai és lelki teherbírásuk határára (20%). Az anyagi okok között kisebb mértékben a létbizonytalanság szerepelt, nagyobb mértékben az, hogy a szülők szeretnének a gyermeküknek megadni mindent, ill. úgy gondolják, hogy több gyermek taníttatását, életkezdését már nem tudnák finanszírozni. A válaszadók 18%-a pedig azért nem tervez több gyermeket, mert elérték a tervezett gyermekek számát.
A bizonytalanok csoportjában is elsősorban az anyagi tényezők okozzák a bizonytalanságot (58%), ám itt nem a jövőbeli kérdések – mint a gyermekek felsőiskolai tanulmányainak vagy lakásvásárlásának finanszírozása – kerültek előtérbe, hanem a családok jelenlegi helyzete: a biztos megélhetés, a túl kicsi lakás, valamint a szabályozások változékonysága. Az újabb gyermek vállalásával járó megnövekedett fizikai és lelki teher miatti aggodalmat a válaszadók 19%-a említette, harmadik helyen pedig a munkába visszatérés ill. a munka és magánélet összehangolása miatti aggodalom szerepelt (19%).
Rugalmas és családra szabható megoldásokra vágynak a kisgyermekesek
A felmérésben a munka és a magánélet összeegyeztetését elősegítő tényezők közül a megkérdezettek 76%-ban a részmunkaidőt, 74%-ban az elérhető, megnyutató gyermekfelügyeletet, 64%-ban a gyermekintézmények munkaidőhöz alkalmazkodó nyitvatartását, 63%-ban az otthoni munka lehetőségét jelölték meg. A szülők 29%-a több rokoni, baráti, 21%-uk több fizetett segítséget is szívesen fogadna. A szöveges válaszokban visszatérő elem a megértőbb, a családosakat jobban támogató munkahelyek, munkáltatók, ill. társadalom iránti igény.
A kisgyermekesek konkrét lehetőségeire vonatkozó kérdésekre a válaszadók 38%-a válaszolta, hogy vissza tudott vagy tud térni a korábbi munkahelyére, 25%-uknak kell új állást keresnie, akár azért , mert nem veszik vissza (15%), akár azért, mert pályát változtatna (9%). A megkérdezettek 5%-a tervezi folytatni a saját vállalkozását, 6%-a pedig most kezdene saját vállalkozásba.
A résztvevők 35%-a úgy ítélte meg, hogy nagyon nehezen vagy nehezen talált vagy találna új állást, 38% úgy, hogy könnyen vagy nagyon könnyen, míg a közepes nehézségi fokot 26% jelölte be. A Növekvő Hold Alapítvány 2009-es hasonló kutatásában még a megkérdezettek 75%-a vélte úgy, hogy nehezen vagy nagyon nehezen találna munkát.
Gyed mellett, a gyermek 1-2 éves kora között 15% vállalt vagy vállalna biztosan kiegészítő munkát, 14% még nem döntötte el. A munkaválallás fő okaként az anyagiakat (47%) jelölték meg, 30%-uk pedig mással is szeretne foglalkozni a gyermeknevelés mellett. A kiegészítő munkát nem vállalók 31%-a szerint a gyermeknek szüksége van az édesanyja osztatlan figyelmére 3 éves koráig, 30%-uk nem talált vagy találna ilyen munkát, 24% pedig nem tudja megoldani az ehhez szükséges időszakos, rugalmas gyermekfelügyeletet.
A gyermekfelügyelettel kapcsolatban látható, hogy a szülők nagy része az intézményekre számít: a gyermekek 38%-a óvodában, 23%-uk bölcsődében, 5%-uk családi napköziben van, amíg a szülők dolgoznak. 15%-ukra vigyáznak a nagyszülők és csak 2%-ukra bébiszitter. Arra a kérdése, hogy be tudnák-e vagy tudták-e adni bölcsődébe gyermeküket, a szülők 36%-a válaszolta azt, hogy van elegendő férőhely, amely jelentős növekedés 2009-hez képest, amikor mindössze a válaszadók 5%-a látta így a helyzetet.
Arra a kérdésre, hogy a gyermek hány éves korában ideális a szülőnek munkába állnia, 27% válaszolta azt, hogy 3 éves kor körül, mert addig a gyermek fejlődése, az anya-gyermek kötődés miatt az édesanyja mellett van a gyermek helye, ill. ebben a korban érik meg a gyermek a közösségi létre. Ugyanakkor 22%-uk szerint a gyerekek 2-3 éves kor között már igénylik a közösséget, valamint az édesanyának is könnyebb visszatérnie a munkahelyére. A válaszadók 12%-a szerint a család, az anya és a gyermek igényei a döntőek ebben a kérdésben.
Minél fiatalabb a gyermek, annál erősebben jelenik meg a részmunkaidő ill. az otthonról (is) végezhető munka iránti igény. A nyílt kérdésekre adott szöveges válaszok alapján az édesanyák rugalmas megoldásokra és választási lehetőségekre vágynak, azaz akkor és olyan ütemben szeretnének visszatérni a munkába, ahogyan számukra, a gyermekük és a családjuk számára az a legjobb.
A konferencia és a kutatás megvalósulását az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatta.
