Cikksorozatunk második részében Klimáné Kerekes Ildikó közgazdászt, mérlegképes könyvelőt kérdeztem a vállalkozás alapítás gyakorlati oldaláról. Mi alapján válasszunk vállalkozási formát, milyen lehetőségeink vannak kismamaként, hogyan kezdjünk hozzá, kik lehetnek a segítségünkre.
– Szerinted melyik az a pont, ahol már érdemes konkrét jogi formába önteni a vállalkozásunkat? Egyáltalán, mik az első lépések, hogyan kezdjünk hozzá?
Már az ötlet felmerülésekor el kell gondolkodni, hogy milyen vállalkozási formában fogunk tevékenykedni. Az első megrendelés előtt érdemes már törvényi keretekbe terelni a vállalkozásunkat, hiszen a munka elvégzésekor számlát kell kiállítani, ezt pedig csak engedélyek birtokában lehet megtenni.
A legelső lépésnek a szakmai fórumokon való információ gyűjtést nevezném, majd a szakemberektől szereznék be különféle információkat a vállalkozás alapítással kapcsolatosan. Egyéni vállalkozás esetén könyvelő/adótanácsadó segítsége elhagyhatatlan, társas vállalkozás esetén ügyvéd jelenléte is szükséges a vállalkozás indításhoz.
– Mi alapján válasszuk ki a vállalkozásunk formáját, mik a legfontosabb szempontok?
A törvény kötelező jelleggel nem írja elő, hogy milyen jogi formát kell alkalmazni egy-egy munkavégzéshez. Így minden vállalkozni vágyó szembe találja magát a vállalkozási forma kiválasztásának problémájával. Ezt nagyon alaposan végig kell gondolni, hiszen a kiválasztott forma szerint kell, hogy működjön évekig, évtizedekig a munkavégzés, és az egyes vállalkozási formákhoz eltérő felelősségi szabályok társulnak. Eltérő továbbá az egyes vállalkozási formák alapításakor törvényileg előírt minimális induló tőke és az alapítás költségei is.
A jogi forma megválasztásánál az alábbi jellemzőket érdemes figyelembe venni:
- Az alapító okirat (társasági szerződés) kialakítása: a társasági törvény előírásainak betartása mellett kell kialakítani, amihez a törvény adta lehetőségek nagyon széleskörűek.
- Felelősségvállalás kérdése: azaz milyen módon szeretnénk felelősséget vállalni a „kötelezettségeinkért”, a saját magánvagyonunkkal is kívánunk-e felelni, vagy „csak” a vállalkozásunk vagyonával
- Kötelezően előírt induló tőke nagysága, alapítói költségek nagysága, ill. az egyszeri és folyamatos ráfordítások nagysága
- Adózási szemszögből: a személyi jövedelemadó és a társasági adó szempontjából megközelítve, hiszen mindkettő más és más kedvezményeket, lehetőségeket kínál.
- Mely tag lesz jogosult az üzletvezetésre: ez járulékfizetési szempontból sem elhanyagolható.
A vállalkozási forma megválasztásában nagy szerepe van a személyes ambícióknak, és a környezetből fakadó motivációs tényezőknek. Például egyéni vállalkozóként szeretnénk-e a saját képességeinket önállóan kipróbálni, vagy saját magunknak egy tartós „munkahelyet” megteremteni. Társas vállalkozások esetén pedig az alapítók önmegvalósításra, függetlenségre való törekvése, esetleges hatalomvágya mellett lényeges dolog a befektetett jövedelem megtérülése, az elérhető jövedelem nagysága.
– Milyen lehetőségei vannak a gyed-en ill. gyes-en lévő kismamáknak, ők alapíthatnak-e vállalkozást?
A GYED-en lévő kismamák munkavégzési lehetőségei igen korlátozottak, mivel GYED folyósítása mellett munkát végezni nem lehetséges. Vállalkozást természetesen ők is alapíthatnak. A lehetőség mindenki előtt nyitva áll, akár egyéni, akár társas vállalkozásban gondolkodik. GYED esetén nagyon fontos, hogy személyesen NEM működhet közre a kismama a vállalkozási tevékenység végzésében. Ilyen esetben alkalmazott, ill. alvállalkozó vagy segítő családtag segítségét kell igénybe venni.
Amennyiben mindenképpen személyes közreműködésre van szükség a vállalkozási tevékenység végzésekor, akkor a GYED helyett GYES-t kell igényelni. A GYES folyósításának megtartása mellett ugyanis lehet munkát végezni, bármely vállalkozási formában. Ebben az esetben viszont azzal kell számolni, hogy főállású vállalkozóként kerülünk biztosítotti jogviszonyba, és a kötelező járulékfizetés fog vonatkozni ránk.
Amennyiben a vállalkozásban való közreműködés – főleg az első időkben – nem veszi igénybe a napi 8 órát, akkor a társas vállalkozás alapítása a kedvezőbb. Ilyenkor a GYES-en lévő kismama kültagként vesz részt a vállalkozás érdekében, akkor azt megteheti részmunkaidős alkalmazottként is, illetve segítő családtagként, ha a feltételek adottak. Így a járulékfizetési kötelezettségek minimálisra csökkenthetőek.
– Milyen ismeretek szükségesek a vállalkozás sikeres vezetéséhez a szakmai ismereteken kívül, és hol lehet ezeket megszerezni, vagy ki tud ebben tanácsot adni?
Mielőtt valaki nekiállna egy konkrét vállalkozás létrehozásának, érdemes lenne néhány dolgot végiggondolnia. Melyek közül (a teljesség igénye nélkül) véleményem szerint az alábbiak a legfontosabbak:
- Kellően eltökéltek vagyunk-e: rendelkezünk-e a megfelelő képességekkel a vállalkozás alapításához és megfelelően motiváltak vagyunk-e, vagyis a döntésünk megalapozott és végleges a vállalkozás létrehozására.
- Megvan-e az ötlet, amire alapozni tudjuk a vállalkozásunk beindítását, piacra lépését
- Pénzügyi háttér biztosított-e
- Megfelelő információkkal rendelkezünk-e a meghódítani kívánt piacról, a leendő vevőkről ill. folyamatos kapcsolatban vagyunk-e velük.
Ezen felül nem árt némi jószerencse is, valamint a szakmai képzettség, hozzáértés, megfelelő ismeretek birtoklása nagyon fontos. A hiányzó ismereteinket menet közben is tudjuk pótolni tanulással, tapasztalatszerzéssel. Ha mindezekkel rendelkezünk, akkor készen állunk egy vállalkozás beindítására.
Segítségünkre könyvelő/adótanácsadó, ügyvéd lehet. Marketing szakember is szóba jöhet a vállalkozási ötlet típusától függően. Hitel- illetve befeketetési oldalról is kérhetünk segítséget az ezzel foglalkozó szakemberektől.
– Mit javasolsz, milyen szempontok szerint válasszuk ki a leendő könyvelőnket?
Először az ismeretségi körünkben érdeklődjünk, hogy az ismerős vállalkozók hogy vannak megelégedve a saját könyvelőjükkel. Biztos vagyok benne, hogy mindenkinek a környezetében vannak vállalkozók. Ahol pedig a vállalkozók vannak, ott vannak a könyvelők is.
Ha valakinek végképp nincsen ismerőse, aki esetlegesen tudna ajánlani számára könyvelőt, akkor mindenképpen javaslom, hogy olyan könyvelőt válasszon, aki regisztrált mérlegképes könyvelői végzettséggel rendelkezik. Nekik kötelezően részt kell venni egy évenkénti továbbképzésen, ahol a változásokkal kell megismerkedniük. Ez valamilyen módon garantálja a naprakész felkészültséget. Fontos szempont lehet a szerződés alapján való könyvelés, melyben rögzítve vannak az egyes kötelezettségek, jogok, mindkét fél részéről. Nem árt ha a választott könyvelő rendelkezik felelősségbiztosítással. Némi garancia lehet a minőségi munkavégzésre az is, ha az adott könyvelő tagja valamely könyvelői szervezetnek (pl. Magyar Könyvelők Országos Egyesülete).
– Végül egy személyes kérdés: te is gyerekek mellett építetted ki a vállalkozásodat. Milyen stratégiát követtél ebben?
11 évvel ezelőtt a fiam születésekor döbbentem rá arra, hogy az a szakma, amibe belekezdtem nem olyan, hogy 2-3 évre „szüneteltetni” lehessen. Kezdetben még megbízási szerződés alapján vállaltam könyvelést, majd később adószámos magánszemélyként, és mikor már ezek a formák kezdtek „terhessé” válni az adóhatóság felé való adatszolgáltatási kötelezettségek miatt, ekkor társas vállalkozási formában működtem tovább. Családi vállalkozásban, mint kültag vettem részt a vállalkozás életében, hiszen a kezdetekben a munka nem tette ki az egész napomat, és GYES mellett járulékfizetési szempontból is ez volt a legmegfelelőbb forma.
Szuper kis vállalkozásokat lehet gyerek mellett felépíteni, hiszen úgymond „nem hajt a tatár”, van idő kigondolni, mikor hogyan tovább. Közben pedig a gyerekre is jut elég idő, ami számomra a legfontosabb szempont volt. Azt gondolom, hogy ki kell használnia egy édesanyának a GYES adta lehetőséget és szépen, nyugodtan lehet építgetni a vállalkozását, amennyiben természetesen minden egyéb feltétel adott ehhez.
Az interjút készítette Kocsisné Péterfy Hajnal
Klimáné Kerekes Ildikó mérlegépes könyvelő, közgazdász szakértői fóruma: Kérdezz-felelek>>
Jó napot kívánok,kedves asszonyom!
Kérdésel fordulok Önhöz.
Ápolási díjban részesülök 15 éves fogyatékos gyermekem után.Kiváltottam a vállalkozói igazolványt,mint egyéni vállalkozó.
A járulékfizetési kötelezetségem az ápolási díj mellett,mire számíthatók.
4 órásmunka járulékát kell fizetnem,vagy a 8h-s munka terheit.