Tudtad, hogy létezik szülésturizmus? Nem ritka, hogy a család kiszemel egy országot és mindent megszervez, hogy a kismama ott szülje meg gyermekét. Anyukák külföldi szülés élményeit gyűjtöttük össze.
Dubaj – luxus és plasztika
Dubaiban a terhesgondozás mindenkinek a saját felelőssége, nincsenek előírt vizsgálatok, szülni pedig kórházban vagy gyógycentrumban lehet. „A kórházak modernek, felszereltségük olyan, akár egy hotelé: a VIP- emeleten található szülőszoba-lakosztályok a módos helyiek pénztárcájához szabottak, saját nővérrel és étlappal. A beutaltaknak fűtött úszómedence, szauna és jakuzzi is a rendelkezésükre áll.”- meséli Eszter.
Az emírségekben a császáros szülés költsége kétszer-négyszer magasabb, mint a természetesé, így sok anya félelme, hogy indokolatlanul „megcsászározzák” a nagyobb nyereség reményében.
Dubajban divatos a „szülés utáni helyreállítás”, amelynek során műtéti eljárással feszesítik a has bőrét. A legmeghökkentőbb, hogy „egésztest-feszesítést” is lehet kérni, amelynek során a has, a mell és a popsi mellett a kart, a combot, sőt akár még a vádli környékét is feszesítik.
Svédország – a természetes
„Svédországban az állam fizeti a taxit, amivel a kismama bemegy a kórházba szülni, és amivel hazamennek a családdal. Ennek azért is van nagy jelentősége, mert itt a vajúdás nagy részét otthon tölti az ember. Akkor kell csak bemenni a kórházba, ha már körülbelül három fájás van tíz percenként.” – mondja Zsuzsa. Svédországban nem nagyon preferálják a császármetszést, ezért ha a baba farfekvéses, és minden egyéb körülmény rendben van, a szülészorvos külső nyomással próbálja meg kívülről befordítani a babát a helyes irányba. Ugyanígy a gátmetszés is nagyon ritka, annak kiküszöbölésére különböző módszereket ajánlanak. „A külföldiekkel ugyanolyan kedvesen bánnak, mint honfitársaikkal, sőt még a nyelvi nehézségekre is gondolva a szüléshez felajánlottak egy anyanyelvi tolmácsot, ami teljesen ingyenes” – meséli Zsuzsa. A terhesgondozásban annyiban kezelik csak más módon a külföldieket, hogy megvizsgálják, nincs-e rezisztens, multirezisztens baktérium a szervezetükben.
Franciaország – a legjobb
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legutóbbi felmérésében a francia egészségügyi rendszer az első helyen végzett. Minden ismerősöm, aki Franciaországban szült, alátámasztja ezt, hiszen –mint mondják- az orvosok nagyon alaposak és türelmesek. A rendszer elég orvosközpontú és bár az alternatív szülés lehetősége adott, általában a hagyományos mód mellett voksol a legtöbb leendő anyuka. Aki francia földön szül, szabadon eldöntheti, ki kövesse végig a terhességét: háziorvos, nőgyógyász vagy szülésznő, de legtöbben azért szülész-nőgyógyászra bízzák magukat. Szülés után pedig mindenki mellé rendelnek egy kineziterapeutát, aki a szülés alatt kitágult altesti izmokat rakja helyre.
Franciaországban vezették be elsőként azt a módszert, amelyben a leendő apukák is részt vállalhatnak a szülési fájdalmakból: rákötnek az apukára egy műszert, ami stimulálja a fájdalmakat, majd a választott szülési időtartam alatt fokozatosan növelik annak szintjét az anya szülési fájdalmainak megfelelően.
„Nekem volt magyar, genfi és francia nőgyógyászom is, akik közül a legjobban a franciát imádtam a módszerei, a stílusa, a kedvessége, a humora miatt. Dr.Romeo – így hívják-vizsgálat közben is viccel és folyamatosan dicsér, a szaktudása is szenzációs, ahogyan az önbizalma is, a genfi orvosról például így viccelődött: „Én francia vagyok, Ő genfi. Nem kérdés, melyik kell Önnek. A legjobb. Az én vagyok.” – meséli Karin.
Hollandia – az otthon szülés bajnokai
Hollandia az otthon szülés hazája, az egészségügyi, biztosítási rendszer ezt nagyban támogatja. Persze aki veszélyeztetett terhes, vagy akinél számítani lehet szülési komplikációra, azoknak muszáj kórházban szülni. A problémamentes kismama viszont választhat, hogy a szülés időtartamára – amikor már megfelelően gyakori fájásai vannak-, bemegy, szül, majd 2 óra múlva hazamegy, vagy mindezt otthon viszi végbe. Amikor beindul a szülés, akkor a szülésznő kimegy a lakásra megnézni, hogy tényleg kezdődik-e és ha igen, a kismama otthonában le is vezeti a szülést.
A védőnő a következő nyolc napban mindennap kimegy a család otthonába, megméri az anya vérnyomását, ezenkívül nemcsak a baba körüli teendőket magyarázza el, hanem főz, takarít, bevásárol, és a nagyobb gyermeket elhozza az iskolából. Ezt a szolgáltatást és a kórházban szülést az egészségpénztár fizeti. Hollandiában még arra is odafigyelnek, nehogy depresszióba essen az anyuka, és ha nincs felnőtt egész nap a közelében, akkor hetente kimegy valaki beszélgetni vele. – meséli Nóri.
Anglia – gyermekek a magzatmázban
„Mindkét gyermekemet Angliában hoztam világra és szerencsére nem volt semmilyen problémám, így a terhesség alatt egyszer sem találkoztam szülész-nőgyógyász szakorvossal, kizárólag szülésznővel, mivel ott így szokás. Először ez borzasztóan aggasztott, de második terhességemnél, már belenyugodtam.” – meséli Veronika. A szülést követően az újszülötteket csak letörlik, a magzatmáz nagy részét meghagyják rajtuk, mert azt tartják, hogy az tele van vitaminnal és jót tesz a pici bőrének. A szülésznők arra is megkérik az újdonsült anyákat, hogy 10 napig ne is fürdessék az újszülöttet. Angliában támogatják az azonnali anya-baba kontaktus kialakítását, mert az anya bőre, melege, illata, nyugtatja az újszülöttet és segíti a mélyebb szülő-gyerek kapcsolat kialakulását.
Tudtad?
Egyre több nő „jár” szülni Ausztriába. A kinti munkavállalók körében szinte egyértelmű, hogy Ausztriában adnak életet gyermeküknek, de az itthoniak között is növekszik a tendencia. A kismartoni (Eisenstadt) kórházban számottevően emelkedik a magyar újszülöttek száma, de távolabbi, például bécsújhelyi vagy bécsi kórházakban is gyakori a „magyar” baba. Az anyukák – saját bevallásuk szerint- a kinti emberibb bánásmód, a modern és tiszta környzet valamint a jobb hangulat miatt döntenek az ausztriai szülés mellett.
