2007. október 18-án történt az első hazai gyermekkori szívtranszplantáció a 60. évfordulóját ünneplő Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet részeként működő Gyermekszív Központban, melyet további 33 sikeres átültetés követett a következő években.
A 10 éves évforduló alkalmából a műtéten átesett gyerekek rajzait bemutató kiállítással egybekötött eseményen emlékeztek meg orvosok, nővérek és érintett családok a hazai
gyermek szívtranszplantáció eddigi eredményeiről, kihívásairól és jövőjéről.
Hazánkban évente közel 1000 újszülött születik szívbetegséggel. Bár az elmúlt években számottevő előrelépés történt, a veleszületett szívbetegségek továbbra is jelentős részét képezik a csecsemőhalálozásnak. A hazai gyermek-szívsebészeti beavatkozások több, mint 90%-a a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet részeként működő Gyermekszív Központban zajlik. Itt évente átlagosan 500 szívműtétet, több mint 500 szívkatéterezést végeznek, valamint évi 100 esetben kezelnek, operálnak újszülött gyermekeket.
„A veleszületett szívbetegségek kezelése, ezáltal pedig a hazai csecsemőhalandóság csökkentése a gyermekgyógyászat kiemelt feladata. Bár az elmúlt években pozitív tendenciák mutatkoznak, a gyorsan fejlődő gyermek-szívsebészet, a katéter-intervenciós terápia, az eszközös keringéstámogatás mind-mind olyan terület, mely további befektetést és jelentős figyelmet igényel.” – hangsúlyozta Dr. Ofner Péter, a 60 éve működő Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet főigazgatója.
Azokban a szívbetegségekben, ahol a hagyományos szívsebészeti, kardiológiai kezelés nem segít, a szívátültetés hozhat megoldást. Míg a felnőtt betegeknél a szívtranszplantáció lehetősége hazánkban is fennállt már az 1990-es évek óta (az első szívátültetés 1992-ben volt), gyermekek számára ez a megoldás nem volt hozzáférhető. Ehhez részben a gyermekkori donorokhoz történő nehezebb hozzáférés és a bizonytalan hosszútávú eredmények is hozzájárultak.
A 2000-es években egyre nagyobb igény mutatkozott arra, hogy a szívátültetés gyermekek számára is elérhető legyen, így a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetben 2003-ban megszületett a döntés az eljárás bevezetéséről. 3-4 éves felkészülés indult, külföldi gyakorlatokkal, majd a megfelelő előkészülés és engedélyeztetési eljárás után 2007-ben megkapta a centrum az engedélyt gyermekkori szívátültetés végzésére.
„Felemelő pillanat, mikor az „üres” mellkasba beültetjük az új szívet és az rövid várakozás után elindul. Ez kívülről nézve is minden alkalommal megrázza az embert. Az elmúlt 10 évben 33-szor éltük meg ezt az érzést, ennyi gyereknek és családjának adtunk új reményeket. Orvosainkkal, nővéreinkkel nap mint nap azon dolgozunk, hogy még több beteg gyereknek teremtsük meg a teljes élet lehetőségét.” – mondta a megemlékezésen Dr. Ablonczy László, a Gyermekszív Központ gyermekkardiológus főorvosa.
A 10 éves évforduló alkalmából heti sorozat indult az Én riportalanyaim blogon, amely
szívátültetésen átesett gyerekek személyes történetét mutatja be.
Veleszületett szívfejlődési rendellenességek
A korszerű terhességi szűrővizsgálatok ellenére a születések közel 4%-ánál fordul elő valamilyen fokú fejlődési rendellenesség. A szívfejlődési rendellenességek közül néhányat már a csecsemő születése előtt felfedeznek, egy másik részüket a születést követően állapítják meg, de vannak olyanok is, melyekre jóval később derül fény. Hazánkban a veleszületett szívhibák előfordulása nagyságrendileg 1%.
A veleszületett szívfejlődési rendellenesség tünetei változatosak lehetnek mind csecsemőkorban, mind gyermekkorban: a szapora szívverés és nehézlégzés, erős izzadás, nagyfokú fáradtság, a vártnál lassabb növekedés, valamint a bőr kékes elszíneződése, főképp evés, vagy sírás közben intő jelek lehetnek. A veleszületett szívfejlődési rendellenességben szenvedő gyermekek hajlamosabbak alsó légúti betegségekre, hörghurutra, tüdőgyulladásra. A téli hónapokban ez különös körültekintést igényel, hiszen az influenza mellett a légúti óriássejtes vírus (RSV – Respiratory Syncitial Virus) okozta fertőzés kialakulásának kockázata is megemelkedik. Sok gyermeknél az RS vírus fertőzés a közönséges náthához hasonló tüneteket okoz, ám egyes esetekben, leggyakrabban koraszülött csecsemőknél és bizonyos tüdőbetegségekben vagy jelentős szívfejlődési rendellenességben szenvedő, 2 év alatti kisgyerekeknél az RSV tüdőgyulladást is okozhat, ezért fontos tájékozódni a betegség természetéről és a megelőzés lehetőségeiről.
