A gyermekeket érdemes minél fiatalabb korban megismertetni a legkülönbözőbb sportágakkal, ezzel elősegítve azt, hogy megszeressék a mozgást. A sportoló gyerekek sokat tesznek egészségükért, emellett kitartást, önfegyelmet és a stresszhelyzetek kezelését sajátíthatják el. Azok a gyerekek, akik mindezt versenyszerűen teszik, különleges odafigyelést igényelnek, mivel a túlzásba vitt, megerőltető edzések komoly veszélyeket is rejtenek.
Magyarországon a gyermekek 38 százaléka sportol az iskolai testnevelés órákon felül, és mintegy 15 százalékuk versenyszerűen űz valamilyen sportot. A szakemberek szerint az igazolt sportoló fiatalok fizikai állapota romlott az elmúlt években, amelyet a korai sportági specializálódásnak és a környezeti hatásoknak tulajdonítanak – mondja Dr. Jókay Kinga gyermekorvos.
Mit lehet tenni a kis bajnokok egészségéért és jó fizikai állapotáért?
Mit lehet tenni a kis bajnokok egészségéért és jó fizikai állapotáért?A szerzett elváltozások többsége ugyanis odafigyeléssel, rendszeres kontrollal és bizonyos „aranyszabályok” betartásával megelőzhető. A gyermek sportaktivitásának kontrollálása elsősorban a szülők feladata, akiknek egyáltalán nincs könnyű dolguk ezen a téren. A kisebb gyermekek ugyanis még nem tudják pontosan elmagyarázni, hogy mi is a bajuk, sőt az esetleges veszélyforrásokat sem tudják még megfelelően felmérni. Vannak azonban bizonyos jelek, amelyek figyelmeztethetik a szülőt arra, hogy valami nincs rendben. Ilyen tünet lehet az ingerlékenység, a fáradékonyság, vagy a teljesítmény csökkenése – ismertette Dr. Jókay Kinga.
A leggyakoribb sportsérülések
A versenysportoló gyermekek esetében a sérülések nagyobb részét a túlterheltség okozza, mivel a túlzott aktivitás folyamatos stresszhatásnak teszi ki a csontokat, izmokat és inakat. Léteznek az egyes sportágakra speciálisan jellemző sérülések, mint például a tornászok gerincén megrepedt csont, az úszóknál a váll íngyulladása, de mindenki hallott már az úgynevezett „teniszkönyökről” is. Az orvosok gyakorta diagnosztizálnak túlzásba vitt és túl gyakori sportolás miatt elszenvedett mikrotraumás kopást is. Ennek jellemzője, hogy a sportoló eleinte csak edzés után érez fájdalmat, de ha nem hagy megfelelő időt a regenerálódásra, akkor sportolás alatt, és legrosszabb esetben aktivitás nélkül is érzi a tompa fájdalmat.
A szakorvosi vizsgálat hivatott kiszűrni az olyan sportolást kizáró állapotokat, amelyek végzetes következményekkel járhatnak. Ilyen lehet a cardiomyopátia valamint további szív rendellenességek, amelyek nagy rizikófaktort jelentenek a sportban az egyébként egészségesnek tűnő szervezetnél. Ezekre az esetekre a konkrét fizikai tünetek mellett a gyermek családjában előforduló hasonló betegségek is figyelmeztethetnek.
Változatosság és pihenés
A sportoló gyermekeknek kombinált, változatos mozgásformákat érdemes választaniuk. Nem ajánlatos egy-egy sportágra specializálódni mielőtt a gyermek eléri a serdülőkort, a hangsúly inkább a változatosságon van, így a különböző testrészeit fokozatosan erősítheti. Ezzel megelőzhetőek az olyan sérülések, amelyek a későbbi teljesítményre is hatással lehetnek. Nem kell szélsőségekre gondolni, például a futás is változatossá tehető, ha a gyermek egyik nap a vízben, máskor pedig a szárazföldön edz.
Nagyon lényeges, hogy a terhelt izmoknak hagyjunk elegendő időt a regenerálódásra. Hetente legalább 1-2 pihenőnap jár a sportoló gyermeknek, de ajánlott évente 2-3 hónap szünetet is tartani a versenysportban. Természetesen mozogni ekkor is lehet, azonban a komoly megterheléstől tartózkodni kell.
A versenyekre való felkészülés során is fontos a mértékletesség, hetente maximálisan 10 százalékkal ajánlott növelni az edzésidőt, az ismétléseket, illetve a távolságot. Az egészségi állapotnak megfelelő sportágválasztással szintén sok későbbi probléma megelőzhető. A döntésnél érdemes például figyelembe venni, hogy míg a dinamikus mozgásformák (úszás, lovaglás) jótékony hatással vannak a magas vérnyomásra, addig a statikus mozgások (birkózás, boksz) súlyosan megemelhetik azt.
A lélek is sérülhet
Nemcsak fizikailag, hanem lelkileg is lehet túlterhelt a gyermek. Az állandó teljesítménykényszer és a versenyhelyzetek okozta stressz önmagában is súlyként nehezedik a gyerekekre. Fontos, hogy a kis sportoló önszántából válassza a versenysportot, és az ezzel járó áldozatokat is saját akaratából vállalja.
A harmonikus lelkiállapot megteremtése már csak azért is lényeges, mert az mindig hozzásegíti a gyermeket a lehető legjobb eredmény eléréséhez. Az irreális elvárások feleslegesen borítják fel ezt az egyensúlyt, valamint szorongáshoz, vagy akár „kiégéshez” vezethetnek – hangsúlyozta a doktornő.
