A héten folytatódott Geréb Ágnes pere

gerébágnes.jpg

A Fővárosi Bíróságon kedden folytatódott a szülész-nőgyógyász és négy társa ellen indított büntetőper, amelyben négy otthonszülés miatt – egyebek mellett – foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés a vád.  A vádban szereplő négy ügy közül Geréb Ágnes háromban érintett.

A tavaly júniusban kezdődött tárgyalások során októberben elrendelték a Geréb Ágnes elmeállapotára vonatkozó szakértői vizsgálatot. A keddi tárgyaláson Cserni János bíró által felolvasott dokumentum szerint: „Geréb Ágnes jelenleg nem elmebeteg”, és a cselekmény elkövetésének idején sem állt fenn nála kóros mértékű lehangoltság, nem mutatkozott paranoiditás vagy öngyilkos hajlam. Az elmeorvosi vizsgálat idején ugyanakkor kissé labilis volt a hangulata, ami a szakértő szerint összefügghet azzal, hogy a szülész-nőgyógyász ellen akkoriban is eljárás folyt. Ennek kapcsán azt is leírták, hogy előzetes letartóztatása idején az Anna Kareninát olvasta.

A tárgyaláson Cserni János bíró ismertette a védelem részéről korábban csatolt, külföldi szakvéleményeket tartalmazó dokumentumokat.

A 2003-ban történt ikerszülésnél a második gyermek nem lélegzett, amikor világra jött. Próbálták a helyszínen újraéleszteni, de nem sikerült. Ezt követően újszülöttmentő szállította kórházba. A gyermek súlyos agykárosodást szenvedett és fél éven belül a kórházban meghalt. Mavis Kirkham szakértő is leírta azt, hogy az ikerterhesség elkerülhetetlenül több kockázattal jár. A konkrét eset kapcsán az a véleménye, hogy amikor a bába észlelte a második magzat szívverésének lassulását, helyesen járt el, hogy mihamarabb megszülethessen a gyermek, majd mindent megtettek az újszülött újraélesztésére.

A bíróság által elrendelt kiegészítő szakértői véleményt Balogh László ismertette, aki egyebek mellett azt hangsúlyozta, hogy a burokrepesztés későn történt meg, azt az első gyermek megszületése után azonnal el kellett volna végezni. Továbbá felhívta a figyelmet arra, hogy az ikerszülés önmagában olyan veszélyforrásokat rejt magában, amelyre ez esetben nem voltak felkészülve. Geréb Ágnes azt mondta, hogy az első gyermek megszületése után belső vizsgálatot végeztek az anyánál és mindent rendben találtak. Amikor pedig észlelték, hogy baj van, azonnal burkot repesztettek. Emellett fel voltak készülve arra, hogy ha esetlegesen problémák vetődnek fel, azonnal kórházba szállítsák a kismamát.

Luke Zander ahhoz az ügyhöz fűzött véleményt, amely 2006-ban történt: a másodrendű vádlott által levezetett szülés során a kismama kivérzett állapotba került, ezért mentővel kellett kórházba szállítani a szülő nőt és gyermekét. A szakértő szerint a méh masszírozása hatékony és szokványos módszer a szülés utáni vérzés csillapítására, az a megállapítás pedig statisztikailag nem megalapozott, hogy a szülés utáni vérzésnek nagyobb lenne a kockázata egy olyan nőnél, akinek két komplikációmentes szülése volt.

A bíróság által ez ügyben felkért szakértők, Vajda György és Szabó Árpád ezzel szemben azt mondták, hogy a magzat megszületése után, de még a méh leválása előtt nem szabályos a méh dörzsölése, illetve masszírozása. Az eset egyik fő problémájaként azt emelték ki, hogy a tágulási időszak túl sokáig tartott, öt órán keresztül csak stagnált. Erre reagálva Geréb Ágnes és a másodrendű vádlott is azt mondta, az úgynevezett pihenő méhtevékenység normális dolog.

A tárgyalás következő időpontját február 15-ére tűzte ki a bíró.

hirdetés
A Babafalva.hu - Várandósságtól az első osztályig portál tizenhárom éve segíti, támogatja a várandós, kisbabás és kisgyerekes édesanyákat és szülőket.
Előző cikkDivatba jött a béranyaság Hollywoodban
Következő cikkTejcukor-érzékenység: tünetek és diagnózis

KÉRDEZZ A SZAKÉRTŐTŐL!

Ide írd a kérdésedet, hozzászólásodat!
Kérlek, add meg a neved!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .