A D-vitamin szedésének előnyeiről sokat hallunk mostanában. Az utóbbi időkben bebizonyosodott, hogy a korábban szinte kizárólag a csontok épségének őrzőjeként ismert anyag, valójában az egész szervezet egészséges működéséhez nélkülözhetetlen. Kutatások a meddőség kezelésében, a vetélés megelőzésében betöltött szerepére hívják fel a figyelmet.
Meddőség és D-vitamin
A Nutrients folyóirat a tavalyi évben közölt egy kutatást, mely szerint a meddő nőkben a D-vitaminhiány egyértelműen kimutatható. Azt, hogy pontosan miként segíti a fogantatás létrejöttét a D-vitamin, illetve miért különösen fontos a szedése a lombik program során, Prof. Balázs Csaba endokrinológus, az Endokrinközpont orvosa foglalja össze.
Balázs professzor hangsúlyozza, hogy az endokrin rendszerben a reproduktív szervek igen finoman hangolt rendszert képeznek, a termékenységi zavarok is részben pszichés, részben endokrin, ill. immunológiai eredetűek is lehetnek. Összességében a meddőséggel járó állapotok kivizsgálása komplex feladat, a kezelés általában egyénre szabott. „A fogantatás elmaradásának több oka is lehet, az említett kutatás során feltárt összefüggés tehát nem azt jelenti, hogy a D-vitamin csodaszer a gyermekáldás létrejöttében, ám kétségtelenül igaz, hogy pótlása a meddőség egyes eseteiben segíthet.”
Az AMH szerepe
Az úgynevezett Müller-féle gátló hormon (AMH) a petefészekben az érett petesejt termelődését, kiszabadulását kontrollálja. Az AMH alacsony szintje, illetve koncentrációjának csökkenése azt jelzi, hogy az érintett közeledik a menopauzához, esélye a gyerekvállalásra csökken.
35 felett csökken a termékenység
A Szent András Egyetem kutatói 3200 nőt vontak be vizsgálatukba, akiknek mérték hormonszintjét, és a kapott értékeket összehasonlították biológiai korukkal. A tanulmány megmutatja, mekkora AMH szintet várhatunk egy egészséges nőnél. A nők termékenysége a harmincas éveik közepétől jelentősen csökken, ám ennek mértéke és időpontja igen eltérő. Az AMH szintjének mérése pontosabb módszert ad egy nő termékenységi állapotának meghatározására és jóslására, mint biológiai életkora.
Csökkent AMH és korai menopauza
Egy másik vizsgálatban, egy iráni orvos csoport pár száz nőn tett megfigyelés alapján arra jutott, hogy ha egy 20 éves nő vérében milliliterenként 4,1ng-nál kevesebb az AMH szintje, nagyobb a valószínűsége, hogy korán jelentkezik nála a menopauza, azaz már 45 éves kor előtt. Ezzel szemben azoknak a 20 éves nőknek, akik vérében legalább 4,5 ng AMH mérhető, jó esélyük van arra, hogy csak 50 éves korukon túl következik be náluk a menopauza. Ez az érték 25 évesen már csak 3,8 ng, 30 évesen pedig 2,9 ng, ami azt mutatja, hogy a női termékenység igen gyorsan csökkenhet az életkorral.
Meddőség, lombik és D-vitamin
A legújabb adatok a D-vitamin fontos szerepét bizonyítják az lombik program (IVF) során az embrió megtapadásában és fejlődésében egyaránt. A legutóbbi közlések alapján ugyanis a D-vitamin segít az AMH termelődésének fokozásában, így az IVF során komoly veszélyt jelentő vetélésék megelőzésében is.
Egyénre szabott napi dózis
A hivatalos ajánlás szerint felnőttek számára napi 1500-2000NE D-vitamin szedése javasolt, ám ez a mennyiség bizonyos esetekben ennél magasabb is lehet. A D-vitaminhiány szempontjából fokozott kockázatnak kitett személyek például az autoimmun betegségekben és más betegségekben szenvedők, bizonyos gyógyszereket szedők, állapotos nők illetve azok, akik életmódjuk vagy egészségi állapotuk miatt tartósan nem jutnak napfényhez. Az egyénre szabott, szükséges napi mennyiség megállapítását vérvizsgálat alapján lehet elvégezni.
