Álomnők árnyékában

Álomnők árnyékában

A közelmúltban Julia Roberts nevétől volt hangos a sajtó – a híresség azonban most nem egy új filmszerepével került a figyelem középpontjába. Az egyik legismertebb divatcég reklámarcaként fotózták, ám a képek végül mégsem kerülhettek forgalomba. Az utólagos számítógépes manipulációnak köszönhetően ugyanis az ismert színésznő túlságosan is hibátlan arcot kapott. A megjelenésnek sikerrel állta útját egy brit képviselő, aki már régóta küzdelmet folytat az ehhez hasonló, valószerűtlenül hibátlanra retusált nőket felvonultató hirdetések ellen.

http://www.guardian.co.uk/media/2011/jul/27/loreal-julia-roberts-ad-banned#

Julia Roberts esete nem kivételes történet, Angliában gyakori a panasztétel az olyan reklámokkal szemben, amelyekben hasonlóan irreális vagy éppen túlságosan erotikus megjelenéssel próbálják a fogyasztókat manipulálni és vásárlásra ösztönözni.

Hogy kerül a szex a reklámba?

A szexista reklámok alatt azokat a hirdetéseket értjük, amelyekben szexualitásra, nemiségre koncentrálva próbálnak különböző termékeket a vásárlók figyelmébe ajánlani. Többnyire hiányos öltözetű nők (vagy férfiak) erotikus hangvételben hívják fel a fogyasztók figyelmét a vásárlásra, úgy, hogy gyakran a kínált terméknek semmi köze nincs az erotikus töltetű körítéshez, tehát a szexualitást öncélúan használják a készítők.

Amerikai kutatók kimutatták, hogy más-más agyi terület aktiválódik a logikai meggyőzésen illetve az érzelmi ráhatáson alapuló reklámok esetében, talán nem meglepő, hogy az utóbbiak generálnak nagyobb mértékben vásárlási hajlandóságot. Tehát tudományos bizonyosságot nyert az a tétel, miszerint az emberi vágyakra építkező – a szexista reklámok esetében a nemi ösztönökre alapozó – propaganda éri el a legjobb hatást.

Ráadásul nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a reklámok legfontosabb kritériuma a rövidség, így a megrendelőknek és a gyártóknak is alapvető érdeke, hogy a kínált terméket minimális idő alatt tudják bemutatni úgy, hogy az kivívja a vásárlóközönség érdeklődését, szimpátiáját. A tömörség miatt pedig muszáj mindenki számára ismert kódokat, szimbólumokat alkalmazni, amelyek sajnos – gyakran a kreativitás vagy esetleg a pénz hiányában – hamar klisés megoldásokba, sztereotip jellemzésbe fordulnak át.

A reklámokat pedig éppen ezért bírálják olyan sokan, hiszen idealizált embereket ábrázolnak, ezzel elérve, hogy a fogyasztók soha ne legyenek elégedettek saját magukkal, a külsejükkel vagy a környezetükkel kapcsolatban.

Negatív példák

Az ilyen negatív sztereotípiákat felerősítő reklámok általában a nőket érintik hátrányosan. A mindenhol felbukkanó hibátlan külsejű fiatal „álomnők” mellett a hétköznapok női óhatatlanul is kevésnek érzik magukat. Nem meglepő, hogy a mai egészséges, fiatal lányok már egyre korábban plasztikai átalakító műtétekkel próbálják utánozni a valótlan kinézetű, legtöbbször utólag számítógéppel feljavított fotókon látható hölgyeket, ezzel növelve alacsony önértékelésüket.

A testképzavarok másik állandó jellegű hozománya a gyakran szükségtelen diétázás, amivel szintén sokan sanyargatják magukat még akkor is, ha egyébként a testtömegindexük a megfelelő egészségügyi határok között mozog, csakhogy utolérjék a reklámokban látott (gyakran kórosan sovány) modellek méreteit. A legtöbbször kudarcra ítélt próbálkozások pedig további önbizalomhiányt és negatív, depressziós gondolatokat szülnek.

A fentebb leírt jelenségeket ráadásul tovább fokozza, ha a férfiak nőtársaikat a médiában látott ideálokhoz mérik úton-útfélen. Az ilyen reklámok tehát nemcsak a nők önérzetét sértik, de helytelen, sztereotip példákat sugallnak a férfiak – vagy ami még rosszabb – a gyerekek felé is.

Jó tanácsok a karácsonyi bevásárláshoz

Proaktív fogyasztás

Mi lehetne a megoldás a szexista reklámok ellen? Egyrészt, a károsnak vélt reklámokat itthon is kiszűrhetnék a fogyasztók és bátrabban tehetnének panaszt a sérelmezett hirdetések ellen. A másik lehetséges utat pedig a tudatos vásárlás jelentené: a fogyasztók bojkottálnák olyan termékek megvásárlását, amelyek reklámjaival nem értenek egyet, vagy sértőnek, ízléstelennek tartanak. Vagy egyszerűen csak tartsuk észben azt a tényt, hogy a pénzünkre utazó reklámokat látunk, nem pedig útmutatót, hogy is kellene kinéznünk és miként kellene viselkednünk valójában.

Szólj hozzá Te is!

KÉRDEZZ A SZAKÉRTŐTŐL!

Ide írd a kérdésedet, hozzászólásodat!
Kérlek, add meg a neved!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..