Angolul már az óvodában? – az idegen nyelvű nemzetközi és a kétnyelvű óvodák

Egyre több szülő szeretné, ha már az óvodában megismerkedne gyermeke az angol nyelvvel, és egyre több állami- és magánóvoda nyújt erre lehetőséget. A korai idegennyelvi-nevelés mellett sokféle érvet felsorakoztatnak az óvodák, fontos azonban tudnunk, hogy egy idegen nyelv elsajátítását több tényező is befolyásolhatja. Ezeket pedig ismernünk és mérlegelnünk kell, amikor a kérdésről döntünk.

Idén is megrendezték a közelgő óvodai beiratkozás apropójából az Oviparádét. A rendezvényen majdnem negyven alapítványi- és magánóvoda mutatkozott be. Érdekes tapasztalat volt, hogy a kiállító óvodák kétharmada vagy angol nyelvű nemzetközi, vagy magyar-angol kétnyelvű intézmény volt. Az állami óvodákban is egyre gyakoribb, hogy angol nyelvű szakkör választható.

A kiállításon megkérdezett szülők is fontos szempontnak tartották az óvodaválasztásnál az idegennyelv-tanulást. Kérdésemre, miért szeretnék, hogy már az óvodában elkezdjen angolul tanulni gyermekük, azt válaszolták, hogy a társadalmi elvárások miatt, és azért, hogy kicsinyük sikeresen tanulhasson tovább. Amikor ezek a szülők óvodát választanak, nem csak gyermekeik pillanatnyi érdekeire gondolnak, hanem szeretnék, hogy a későbbiekben is jobban boldogulhassanak a világban, minél könnyebben vegyék az iskolai akadályokat, és ehhez az angol nyelvet fontos tényezőnek tartják.

Előny vagy hátrány az óvodában angolul tanulni?

Kérdés azonban, hogy csakugyan előny-e az óvodai idegennyelv-tanulás. Erről kérdeztünk angol és kétnyelvű óvodák vezetőit, pedagógusait, és logopédusokat.

Horváthné Petró Adrienne és Kiss Gy. Zsófia logopédusok véleménye szerint a teljesen ép, normális beszédfejlődésű gyermekeknek nem káros, ha már az óvodában megismerkednek egy idegen nyelvvel, és nincs rossz hatással az anyanyelvi fejlődésükre sem. Akkor van gond, ha már az anyanyelv elsajátításánál nyelvfejlődési rendellenességgel találkozunk. Ha az anyanyelv elsajátításnál fontos tényezők közül valamelyikben elmaradása, akadályozottsága van a gyermeknek, ez megnehezíti a sikeres idegennyelv-elsajátítást is. Ilyenkor a második nyelv még az anyanyelv fejlődését is gátolhatja, így nem javasolt, hogy már kis korában találkozzon vele a gyermek. A megkésett beszédfejlődésű gyermekeknek pedig kifejezetten káros óvodás korban idegen nyelvet tanulni.

– Az idegennyelv-tanulás nagyon is érthető és támogatandó igény, amit a szülők biztosítani szeretnének gyermekeiknek. Nem csak azért fontos, mert könnyebben boldogulunk a világban, ha több nyelven beszélünk, hanem nagyszerű élmény, és agytorna is egyben a nyelvtanulás – írja Kiss Gy. Zsófia egy cikkében. Fontos azonban tudnunk, hogy az idegen nyelv sikeres elsajátítását több tényező is befolyásolhatja. Kiss Gy. Zsófia a környezetet és a felnőttek által nyújtott nyelvi mintát emeli ki, Horváthné Petró Adrienne az óvoda nevelési programját és módszereit tartja meghatározónak. Az idegen nyelvet anyanyelvi szinten beszéli-e a nevelő? Milyen elvekre, módszerekre alapozza az intézmény a nyelvtanítást?  Ezeket mindenképpen tudnunk kell, amikor döntünk a kérdésben.

Az angol nyelvű nemzetközi óvodákról

Vannak angol nyelvű nemzetközi magánóvodák, ahol az óvodapedagógusok az első naptól kezdve angolul beszélnek a gyermekekkel. Ezekben az intézményekben nem az idegen nyelv „tanítása” történik, hanem angol nyelvi környezetben ismerik meg a gyermekek a nyelvet. Ilyen pl. a budai Happy Kids bölcsőde és óvoda, valamint a pesti The English Garden Pre-School.

– A legnagyobb előny, hogy a gyermekek úgy tapasztalnak meg egy idegen nyelvet, hogy azt nem kell a szó szoros értelmében véve megtanulniuk – állítja Sam Cartwright, a The English Garden Pre-School óvodavezetője. Itt a gyermekek nem angolról magyarra fordítanak, hanem megtanulnak külön magyarul és külön angolul gondolkozni.

A Happy Kids óvodavezetője, Zsuzsanna Jones is a természetes angol nyelvi környezetet emeli ki, ahol a gyermekek minden nap „az angol nyelvben élnek”. Eredményeikkel elégedettek.

– A legtöbb szülő úgy tapasztalja, hogy gyermeke egy-másfél év után megtanul angolul, szakmabeliként én úgy látom, hogy két évre van szükség ahhoz, hogy elérjék a megfelelő angoltudás. Azok a gyerekek, akik az angolt második nyelvükként tanulják, lassabbak az anyanyelv tanulásában, de idővel a kimaradt szókincset is behozzák – mondja Sam Cartwrigh, de hozzáteszi: – Egyedül azoknak a gyermekeknek nem ajánljuk új nyelv tanulását, akiknek nyelvi nehézségeik vannak. Például egy olyan gyermek esetében, akinek nehézséget okoz három szónál több megtanulása magyarul, csak szakemberrel való konzultációt követően ajánljuk az angol nyelvű nevelést.

Az óvodavezetők szerint az intézményükbe kerülő gyermekek hamar megszokják az angol nyelvi közeget, hiszen olyan fiatal korban érkeznek, amikor még könnyen alkalmazkodnak a környezethez. Fontos figyelembe venni a szülőknek, hogy ezekben az intézményekben angolszász programot, tanrendet követnek a nevelés során. A magyar anyanyelvűek mellett sok különböző nemzetiségű gyermek jár az óvodákba, akik gyakran más országokban tanulnak tovább. Ezeket az igényeket figyelembe véve a Happy Kids óvodában 4 éves kortól megismerkednek a gyerekek az angol ábécé hangjaival egy mozgással összekötött hangtani program segítségével, 6-7 évesen pedig olvasni, írni tanulnak. Így nagycsoportban már az alapján készítik fel egyéni szinten a gyerekeket, hogy melyik ország iskolájában tanulnak majd tovább, és eddig nagyon pozitív visszajelzéseik vannak az intézményektől.

Az angol-magyar kétnyelvű óvodákról

Más jellegűek az angol-magyar kétnyelvű óvodák, ahol az angol és magyar nyelvű óvónők egyszerre foglalkoznak a gyermekekkel, így az óvodában folyamatos az anyanyelvi és idegen nyelvi fejlesztés is. Nágel Anna, fejlesztő pedagógus, közoktatás szakértő és a Busy Bee – Szorgos Méhecskék angol-magyar nyelvű óvoda vezetője kiemeli, hogy így megerőltetés nélkül, a pedagógusokkal kommunikálva tudják a gyerekek elsajátítani az angol nyelvet.  Programjukban odafigyelnek a gyerekek egyéni képességire, és a magyar nemzeti kultúra, valamint az anyanyelv ápolására is. Ő is kiemeli azonban, hogy az életkorra jellemző pedagógiai – pszichológiai ismeretek nélkül, megfelelő szakembergárda hiányában komoly sérüléseket – visszamaradásokat okozhatunk a gyermekek fejlődésében.

A nemzetközi és kétnyelvű magánóvodák mellett sok állami óvodában is van már idegen nyelvi szakkör, ahol a gyerekek mondókáznak, játszanak egy angol nyelvű pedagógussal.

Mi segít a döntésben?

Bármelyiket is válasszuk a fentiek közül, fontos néhány tanácsot megfogadnunk, ha szeretnénk, hogy gyermekünk már óvodában angolul tanuljon. Horváthné Petró Adrienne kiemeli, hogy mielőtt döntenénk, kérjük szakember (korai fejlesztő, illetve óvodai logopédus) vizsgálatát, hogy megfelelő-e gyermekünk beszéd- és nyelvi fejlettsége. Kiss Gy. Zsófia pedig azt ajánlja: gondoljuk át, mikor, mennyi különórát érdemes gyermekeink szabadidejébe beilleszteni, meddig öröm, és mikortól válik nyomasztóvá a kicsiknek a sok „okosítás”? Ez gyermekünk személyiségétől függ. Szintén fontos, hogy otthon ne „játszunk” kétnyelvűséget gyermekünkkel, vagyis nem-anyanyelvi beszélőként ne beszéljünk tartósan gyermekünkhöz idegen nyelven. Inkább mondókázzunk, meséljünk, játszunk velük az anyanyelvükön, hiszen a stabil anyanyelvi tudásra lehet majd ráépíteni az idegen nyelv tanulását is.

Wéber Anikó, Fotók: Happy Kids Bölcsőde és Óvoda, Budapest