Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa szerint sérti a gyermekek egészséghez való jogát, hogy Magyarországon nagyok a területi eltérések a védőnői ellátáshoz való hozzáférésben. A minisztérium szerint a védőnői körzetek kialakítása, az ott dolgozók finanszírozása az önkormányzatok feladata.
Az ország egyes régiói között, de még a régiókon belül is igen nagyok a területi eltérések a védőnői ellátáshoz való hozzáférésben, csaknem 350 településen pedig egyáltalán nincs szervezett ellátás – olvasható Szabó Máté múlt heti, az MTI-hez is eljuttatott közleményében.
„Mindez sérti a gyermekek egészséghez való jogát” – írta az ombudsman, aki a problémák orvoslására, a területi egyenlőtlenségek felszámolására, a finanszírozás megoldására kérte Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-minisztert.
Az ombudsmant egy területi védőnő kereste meg, miután hiába kérte a helyi önkormányzat, az országos védőnő, illetve az érintett szakminiszter segítségét. Az említett védőnőnek a három településre kiterjedő körzetében a jogszabályban megengedett 250 helyett több mint 600 gyermeket kellett egyedül ellátnia. Emellett azt is sérelmezte, hogy a többletmunkájáért illetmény-kiegészítést nem kap, a területi pótlékot pedig az önkormányzat nem utalja át neki, mivel – az önkormányzat álláspontja szerint – a pótlék a szolgáltatót, azaz az önkormányzatot magát illeti meg.
Az ombudsman eljárása alatt részben orvosolták a problémát: megosztották a védőnői körzetet. A konkrét panaszban foglalt sérelmek vizsgálata mellett pedig az erőforrás-minisztertől Szabó Máté átfogó, az egész országra kiterjedő tájékoztatást kért a védőnői szolgálat helyzetéről.
Kétszer annyi gyermek – változatlan fizetés
A miniszter erre adott válasza szerint a védőnői ellátás biztosítása – az egészségügyi alapellátás körében – a helyi önkormányzat feladata, így az önkormányzat képviselő-testülete alakítja ki annak körzeteit. Azt pedig jogszabály állapítja meg, hogy a védőnő az általa ellátott gyermekek létszáma arányában mennyi illetményre jogosult. Eszerint viszont a védőnő hiába lát el akár kétszer annyi gyermeket, ezért nem kaphat több fizetést, a területi pótlék elosztása pedig nincs szabályozva.
Az ombudsman hangsúlyozta: az a tény, hogy a védőnő a jogszabályban maximálisan megengedettnél lényegesen magasabb létszámot lát el, önmagában sérti a jogállamiság elvét, valamint a jogbiztonság követelményét. „Sem a szolgáltató, sem a működést felügyelő szervek nem követelhetik meg, nem várhatják el a védőnőtől, hogy hosszú időn keresztül a megengedett maximális létszámnál több ellátottat gondozzon”- írta Szabó Máté.
A területi védőnői ellátás szervezése az önkormányzatok feladata
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyért felelős államtitkársága az MTI megkeresésére elmondta, hogy a védőnői körzetek kialakítása, az ott dolgozók finanszírozása az önkormányzatok feladata. Az egészségügyi államtitkárság a meglévő jogszabályok felülvizsgálatával igyekszik megoldani az ellátás problémáit.
Az államtitkárság válaszában hangsúlyozta: a területi védőnői ellátás az alapellátás részeként önkormányzati feladat. A védőnői szolgálat szakmai feltételeit rendelet határozza meg, a finanszírozása pedig a terület adottságainak és a gondozott létszámának megfelelően Egészségbiztosítási Alapból történik – tették hozzá.
Mint írták, a védőnői körzetek kialakításánál a jogszabálynak megfelelően a lakosság, illetve a gondozottak létszámát kell figyelembe venni, továbbá az ellátandó település ellátási nehézségeit. Az önkormányzatok feladata a körzetek kialakítása, ennek során több önkormányzat megállapodást köt, illetve köthet. Felhívták a figyelmet, hogy a körzetek kialakításakor a szakfelügyeletet ellátó vezető védőnő véleményét is ki kell kérni.
Felül kell vizsgálni a jogszabályokat
A szaktárca arra is kitért: „előfordul, hogy a szolgálatot nyújtó védőnőkhöz nem teljes mértékben jut el az úgynevezett területi pótlék, továbbá hogy az ország egyes területein a védőnők a jogszabályban meghatározott gondozottaknál jóval többet látnak el, miközben a többletmunka elismerése nem történik meg minden esetben”. Ezekre a problémákra a meglévő jogszabályok felülvizsgálatával próbál megoldást találni az államtitkárság.
Az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal adatai szerint jelenleg 9462 diplomás aktív korú védőnő van az országban, közülük működési nyilvántartásban 4720-an vannak. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár 2011. júliusi adatai szerint 4006 területi és 1033 iskolavédőnői szolgálatot finanszíroztak.
Az egészségügyi államtitkárság tájékoztatása szerint jelenleg 225 betöltetlen védőnői állás van, 787 körzetet pedig helyettesítéssel vagy tartós helyettesítéssel látnak el a védőnők.
Babafalva/MTI
