„A legfontosabb, hogy vedd észre a jeleket! Vedd észre, ha a megszokott válaszaid, reakcióid nem működnek, ha elromlik a komfortérzeted, és egyre több falba ütközöl! Merd bevallani, hogy váltani kell, és ne áltasd magad, hogy átmeneti a problémád, ha már fél éve tocsogsz a pocsolyában!” – fogalmazza meg Szuhai Nóra, életvezetési tanácsadó, mentor, akivel az életközépi válság jeleiről és megoldási lehetőségeiről beszélgettünk.
„Azzal, hogy otthon tudtam maradni, sokat nyert mind a fiam, mind a férjem, mondhatni, az egész család, hiszen biztos hátteret teremtettem nekik odahaza. Építkeztünk, bejártunk egy családi karrier utat egészen a fiam 11-12 éves koráig, amikor szerettem volna a családanya szerepből kilépni a munkaerő piacra. Mindeközben a férjem eljutott a szakmai karrierjében egy olyan csúcsra, ahonnan nem tudta, hogyan tovább. Egyszerre ért mindkettőnket az a válság, amit a szakirodalom életközépi krízisnek nevez, ezért sok mindent át kellett értékelnünk, és ez tönkretette a házasságunkat. Ő azt szerette volna, ha fennmarad az az állapot, hogy én otthon vagyok, nekem azonban ez nem volt elég” – meséli Szuhai Nóra, életvezetési tanácsadó, mentor, a Legjobb Vagyok Tehetségmentoráló Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője, aki személyes történetén kívül beavatott abba is, milyen jelei vannak az életközépi válságnak, és milyen úton indulhatunk el, ha szeretnénk változtatni.
Mi is az életközépi válság, és milyen problémákból ered?
„Sokan fordulnak hozzám életközépi válságból eredő problémákkal, és a Legjobb Vagyok is foglalkozik – ha nem is kifejezetten az életközépi válsággal – de azzal szoros kapcsolatban álló munkahelyi válsággal és munkahelyváltással” – kezdi Szuhai Nóra. Hozzáteszi: „általában a 40-45 éves embereket érinti az életközépi válság, melyet két életállapot is előidézhet. Az egyik, amikor valaki nagyon hosszú ideje végzi ugyanazt, és kezd kiégni. Már unja, amit csinál, és eljut egy olyan mélypontra, ami nem tartható tovább. A másik, amikor valaki elér egy kitűzött célt, bejár egy karrierívet, ami után nincs tovább, és nem tudja, hogyan, merre induljon. Mindkét esetben át kell értékelnünk a hozzáállásunkat az eddigi életutunkhoz, és el kell gondolkoznunk a folytatáson, ami nem könnyű.”
„Két probléma is súlyosbítja az életközépi válság jelenségét. Az egyik, hogy általában az életünk több területén is jelentkeznek nehézségek: például már régóta dolgozunk ugyanazon a munkahelyen, ugyanabban a feladatkörben, a gyerekek már nem igényelnek akkora odafigyelést, mert olyan korba léptek, hogy elkezdik a saját útjaikat járni, miközben a házasságunk is kezd megszokottá, lapossá válni. A másik probléma, hogy a válság legtöbbször ugyanakkor jelentkezik a körülöttünk élő, számunkra támaszt nyújtó embereknél is. A párkapcsolatokban általában hasonló korúak a felek, így mindkettőjüknél egyidőben jelenhet meg a munkahelyi válság, mely a házasságukat is érintheti. A legjobb barátok, régi évfolyamtársak, kollégák szintén ebben az időszakban küzdenek meg saját nehézségeikkel, és ha a körülöttünk élők is hasonló gondokkal küzdenek, elveszik a támogató közeg, és még nehezebb lehet a váltás.”
Milyen jelei vannak az életközépi krízisnek, és hogyan lehet kijönni a gödörből?
„A legelső és legfontosabb, hogy vedd észre a jeleket!” – tanácsolja Szuhai Nóra. „Vedd észre és nézz szembe azzal, ha nem működik! Ha az eddigi megszokott válaszaid a környezeted ingereire félresikerülnek, ha elromlik a komfortérzeted, ha egyre rosszabb lesz a hangulatod, ha egyre több falba ütközöl bele, és egyre több a vita, a konfliktushelyzet. Merd bevallani, hogy váltani kell, és ne áltasd magad azzal, hogy átmeneti problémával állsz szemben, ha már fél éve tocsogsz ugyanabban a pocsolyában.”
„Ha felfedezted ezeket a jeleket, egészen pontosan meg kell fogalmaznod magadnak, hogy mi az, ami nem működik, és mi a bajod vele, mert akkor tud más is segíteni. Ne azt nézd, hogy mi van a többiekkel: hogy a főnököd folyton ingerült, hogy a gyerek mindig a nappaliban hagyja a koszos zokniját. Azt nézd meg, hogy veled mi van, és miért nem érzed jól magad a megszokott szituációkban. Ha meg tudod fogalmazni, mi a bajod, az már fél siker. Ezt követően kezdd el felmérni, hogy ki az, aki tud segíteni neked. Lehetőleg független embert keress, mert a család, barátok érzelmi befolyás alatt állnak, és nem biztos, hogy reálisan tudnak tanácsot adni. Találni kell egy külső bizalmast: ez lehet egy távoli ismerős, aki érzelemmentesen lát, lehet civil szervezet, ahol önkéntesek, gyakorlott pszichológusok segítenek neked, vagy egy magán pszichológus és coach is.”
Miért lehet szükség egy külső szakemberre?
„Nagyon komoly átértékelésre van szükség, melyben azért segíthet egy külső szakember, mert mindenkinek van egy mókuskereke, egy inger-ingerválasz, ami azt mutatja, hogy bizonyos hatásokra hogyan reagál, hogyan gondolkodik. Amikor eljutsz egy olyan pontra, hogy váltani szeretnél, abba a problémába ütközöl, hogy a környezeted is hozzászokott a reakcióidhoz, és a körülötted élők azokat a reakcióidat tudja támogatni és kezelni, melyeket megszoktak.”
„Millió jelzésed, tetted épül arra, amiben eddig éltél, és most át kell rendezni a fókuszokat, viszont a környezeted ugyanazokat a reakciókat várja tőled, amit eddig, és nehezen tudja kezelni, ha most mást kap. Például a munkád helyett szeretnél a családodra koncentrálni, ezért napi 12 óra helyett csak 10 órát dolgozol, ez azonban nem az a teljesítmény, amit megszoktak tőled, ezért rengeteg támadás érhet. Ugyanez lehet fordítva is, amikor szeretnél több időt szánni a karrierépítésre is a családod mellett. Ilyenkor negatív visszajelzéseket kaphatsz a környezetedtől, amit ebben a bizonytalan helyzetben nehéz kivédeni, hiszen a másik oldalon, amire a fókuszodat helyezed, még nincsenek sikerélményeid, melyekből töltekezhetsz. Ezért jó ilyenkor egy külső tanácsadó, aki át tud segíteni a krízisen, mert minden alkalommal megerősít, hogy jó az, amit teszel, és jól döntöttél.”
Mi a helyzet a fiatalabb generációval?
„A mai tapasztalatok azt mutatják, míg korábban 40-45 éves korban jelentkezett az embereknél a válság, a fiatalabb generációnál előbb, már 30-35 éves korukra kopogtat az ajtón a krízis. Vagy úgy, hogy a karrier után szeretnének családot alapítani, vagy úgy, hogy a gyermekeik mellől szeretnének visszatérni a munkaerőpiacra, vagy úgy, hogy eddig mamahoteleztek (szüleikkel éltek), és most már szeretnének saját lábra állni. Ezt nem életközépi válságnak hívják, de nagyon sok hasonlóságot mutat a 40-45 éveseknél jelentkező krízissel. Hogy később nekik is meg kell-e majd élni a 40-45 éveseknél jelentkező válságot, azt még nem lehet látni” – mondja Szuhai Nóra, hozzátéve: „annyi bizonyos, hogy munkahelyet minden embernek legalább egyszer váltania kéne ahhoz, hogy szellemileg, lelkileg motiváltan tudjon dolgozni.”
Wéber Anikó
Fotó: www.freedigitalphotos.net
