Hogyan működik egy oltás? Mit tartalmaz az oltás? Ilyen és ehhez hasonló kérdések merülhetnek fel a szülőkben, amikor eljön az idő, hogy gyermekük megkapja az első védőoltásait. De esetenként már jóval hamarabb is elgondolkodhat ezen az ember. Vegyünk át szépen, sorban mindent, amit az oltásokról, védőoltásokról tudni érdemes.
Mit csinálnak az oltások az emberi szervezetben?
Az oltások a testet készítik fel egy adott betegség elleni küzdelemre. Mindegyik tartalmaz egy élettelen vagy egy legyengített baktériumot, csírát, kórokozót (vagy annak egy részét), amely az adott betegségünk okozója.
A test úgy küzd a betegség ellen, hogy olyan antitesteket állít elő, amelyek felismerik a kórokozó bizonyos részeit. Ez az állandó vagy tartós válasz azt jelenti, hogy ha valaki valaha ki van téve a tényleges betegségnek, az antitestek már a helyükön vannak, és a test tudja, hogyan kell leküzdeni a vírust, és az illető nem betegszik meg. Ezt immunitásnak nevezzük.
Már az Egyesült Államokban is elterjedt oltások kezdete óta drámai módon csökkentek az egykor gyakori gyermekkori megbetegedések, például a kanyaró és a diftéria. Az oltások a gyerekek millióit védték meg a veszélyes betegségektől, és ezrek életét mentették meg.
Valójában egyes betegségek olyan ritkán fordulnak elő, hogy a szülők néha megkérdezik, hogy szükség van-e az ellenük fejlesztett oltásokra. De az oltásokkal megelőzhető legtöbb betegség még mindig létezik a világon attól, hogy nagyon ritkán fordulnak elő.
Gyengébb lesz-e az immunrendszer az oltás miatt?
Nem, az immunrendszer antitesteket termel egy kórokozó ellen, például a bárányhimlő vírus ellen, függetlenül attól, hogy természetes úton találkozik-e vele, vagy oltóanyagon keresztül ismeri-e meg. Egy adott betegség ellen beadott oltás nem fog gyengíteni egy másik betegségre érkező immunválaszt. Az immunrendszer ugyanúgy fog működni, mint előtte.
Elkaphatom-e magát a betegséget (amire adták) az oltástól?
Nem. Mivel az oltásokban gyengített vagy elhalt kórokozók vannak csupán, így lehetetlen elkapni tőlük a betegséget. Csak azok az immunizálások, amelyeket gyengített, élő vírusokból készítettek – mint például a bárányhimlő és a kanyaró-mumpsz-rubeola (MMR) vakcinák – idézhetnek elő a vírushoz hasonló nagyon enyhe tüneteket. Viszont ezek a vírusok (szinte mindig) sokkal kevésbé súlyos tüneteket képesek produkálni, mintha egy gyermek megfertőződne magában a betegséget okozó vírussal. Ezen oltások a gyengített immunrendszerű gyermekeknél, például rákos betegeknél jelenthetnek problémát. Minden egyéb esetben az oltásból származó megbetegedés kockázata rendkívül kicsi.
Miért kell oltatnom nekem is a gyermeket, ha az iskolában már az összes többi gyermek megkapta az oltást?
Az való igaz, hogy rendkívül kicsi az esélye a gyermeknek a megfertőződésre, ha mindenki más immunizálva van. De a gyermek nem csak az iskolában, óvodában lehet kitéve a fertőzés veszélyének. Ha már egy ember elgondolkodik az oltások kihagyásáról, akkor valószínűleg már más fejében is megfordult. Minden olyan gyermek, aki nem kap meg egy fontos oltást, plusz egy esélyt jelent a fertőző betegségek terjedésére. Sok kicsi… sokra megy.
Lehet rossz hatással a babára, amikor egynél több oltást kap meg?
A csecsemők immunrendszere erősebb, mint gondolnád, és sokkal több kórokozót képes kezelni, mint amit oltásoktól megkaphat. Valójában az oltásokban található kórokozók mennyisége csak egy igazán kis százaléka azoknak a kórokozóknak, amelyekkel a csecsemők immunrendszere naponta találkozik. Néha, esetenként reagálhat a szervezetük az oltásokra hőemelkedés, enyhe láz vagy kiütés formájában. De a súlyos reakciók kockázata igencsak csekély akkor is, ha egyszerre több oltást kapott a gyermek.
Sok megfontolás és kutatás folyt az immunizációs ütemtervek elkészítése során, amelyet a legtöbb orvos használ, és ez bizonyítottan biztonságos újra és újra. Mégis, egyes szülők úgy döntenek, hogy alternatív ütemezést alkalmaznak (oltások „elosztása”), mert aggódnak amiatt, hogy a csecsemők egyszerre hány oltást kapnak. Ez valójában nagyobb valószínűséggel betegíti meg a babát. Tanulmányok is mutatják, hogy sok alternatív oltási ütemtervben lévő csecsemő soha nem kapja meg az összes szükséges oltást.
Ráadásul az alternatív, általunk generált vagy az előírt tervtől eltérő oltási menetrendek igazi gondot okozhatnak. Az oltások elosztása több orvoslátogatásnál azt jelenti, hogy gyakrabban kell elvinnie gyermekét orvoshoz, ami nem túl kellemes dolog.
Miért kellene gyermekemnek ennyi fájó szurit kapnia, ha az oltások nem 100%-ban hatékonyak?
Az orvostudományban kevés dolog működik teljesen 100%-osan. De az oltás az egyik leghatékonyabb fegyver, amellyel rendelkezünk a betegségekkel szemben – az esetek 85-99%-ában működnek. Ezek nagymértékben csökkentik a gyermek súlyos betegségének kockázatát (különösen akkor, ha egyre többször oltják be), és kevesebb esélyt adnak a betegségeknek a populációban való elterjedésére.
Nehéz nézni a gyerekeket miközben szurit kapnak, de a rövid távú, pillanatnyi fájdalom elviselése nekik is jobb, mint a szamárköhögés vagy például kanyaró általi megbetegedés, vagy rosszabb esetben valami súlyos és halálos betegség elkapása, amit egy oltás megakadályozhatna.
Érdekel a cikk második része? Jelezd az oldal alján a like gomb megnyomásával.
